Rácalmás, 1996 (3. évfolyam, 1-14. szám)

1996-01-12 / 1. szám

Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának kiadványa 1996. január 12., III. évfolyam 1. szám A csatornázás a megoldás Beáznak a pincék A Martinász lakótelepen minden ház pincéjében áll - vagy szivárog - a talajvíz az utóbbi hetekben. A családok egyre elkeseredettebben har­colnak a vízszint emelkedése ellen, félnek az újabb olvadás­tól és csapadéktól. Attól pe­­ dig egyenesen rettegnek, hogy a gázkazánok is víz alá kerülhetnek és fűtés nélkül marad a család. Tenni pedig nem lehet mást, mint időről időre szivattyúzni és várni a szárazabb, jobb időt. Molnár József alpolgármes­tertől nagyon sokan kértek se­gítséget. Sajnos egyelőre nem tud mit tenni az önkormány­zat, mint sürgeti a pályázattal elnyerhető pénzeket, próbál­ja előteremteni a csatornarend­szer kiépítésének folytatásá­hoz szükséges összeget. Az al­polgármester elmondása sze­rint mindent elkövet, hogy ta­vasszal ezek a munkák meg­kezdődhessenek a Martinász lakótelepen. Szalai Árpád szerint - aki­nek a pincéjében már az egy métert is meghaladta a feltört talajvíz - a mostani rendkívü­li helyzetnek az az oka, hogy a drain-csőrendszer nem bírja már elvezetni ezt a mostani hallatlan mennyiségű csapa­dékot. A rendszer jól funkcio­nál, az utóbbi hónapokban so­kan már azt hitték nem is lesz semmi gond ezen a télen. Az időjárás azonban rácáfolt a re­ményekre, mindehhez hozzá­járul, hogy a hideg miatt a ta­laj szerkezete is nehezíti a mé­lyebb rétegekbe szivárgást. A talajvíz ellen végleges és megnyugtató megoldást csak a csatornázás jelenthet az lakók számára. Optimisták és pesszimisták Ki, mit vár az új évtől? Az emberek többsége szil­veszter táján visszatekint az óév történéseire, majd számba veszi, milyen kilátásai, fontos tennivalói lesznek az új évben. Pontosabban: mit vár 1996-tól! Erről faggattunk mi is néhány helybéli lakost, vállalkozót, in­tézményvezetőt: Mohai János: - Mindenekelőtt nagyobb teret szeretnék a vállalkozók­nak, kevesebb „húzással” és több kedvezménnyel. Szeret­ném, ha jobb év lenne, mint a tavalyi, bár erre kevés esélyt látok. Egy biztos: a gazdagok­nak nem sok félnivalójuk van, azoknak sem, akiknek a priva­tizáció idején sikerült a bödön­­be nyúlniuk. A szegényeknek, az átlagembereknek azonban - az áremelkedéseket látva­­ van mitől tartaniuk idén. Zámbori Ferenc: - Nem könnyű kérdés, hogy mit várok ettől az évtől... Még azt sem lehet tudni mi vár­ható... Karácsony óta ma tan­koltam először és bizony na­gyot néztem az új árak láttán. Munka az szerencsére van, de mindig többet és többet kell dolgozni azért, hogy a csa­ládnak meglegyen mindene. Talán ha a mostaninál jobb idők lennének, jobb lenne az ember hangulata és kevésbé látná borúsan a dolgokat. Am­szfeld Erzsébet: - Megdöbbentő, hogy még decemberben sem lehe­tett tudni, hogy milyen év lesz a következő, a törvények mire adnak lehetőséget és mire nem. A törvények későn lettek elfogadva - gondolok itt a személyi jövedelemadó­val, táppénzzel és egyébbel kapcsolatos előírásokra - ezeken az utolsó percig va­júdtak. Sajnos a kilátások nem túl jók. Én sohasem vol­tam pesszimista, de most nem tudom miben reménykedhet­nék. Mindig is szívemen vi­seltem a dolgozóim sorsát és most nem tudom feldolgoz­ni a nehézségeket, az esetle­ges elbocsátást, azt, amikor már nem tud ennyi embert eltartani a vállalkozásom. Én a középréteghez tartozóknak (Folytatás a 2. oldalon) r ■ ■ [UNK] / ■ [UNK] [UNK] [UNK] ■ [UNK] ■ rr Újévi koszonto Ez új év reggelén minden jót kívánok, Amerre csak nézek nyíljanak virágok. Még a hó felett is bimbó nyiladozzon, Dalos madár zengjen minden rózsabokron. Ami szép és jó van, legyen mindig bőven, Szálljon áldás Rátok ebben az új évben. (Erdélyi köszöntő)

Next