Rácalmás, 2004 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-01 / 1. szám

Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának kiadványa 2004. január XI. évfolyam 1. szám Közmeghallgatás a költségvetésről Rácalmás Nagyközség Ön­­kormányzati Képviselő-testü­­lete közmeghallgatást tart 2004. február 9-én, hétfőn 17 órai kezdettel a községháza nagytermében. A fórumon Schrick István polgármester számol be a la­kóknak az önkormányzat tava­lyi munkájáról, majd ismerte­ti az idei költségvetés-terveze­tet. A közmeghallgatás végén a polgármester és a képviselők válaszolnak a lakók által fel­tett kérdésekre. Az áfa miatt emelkedtek a díjak A gyermekétkeztetés térí­tési díjait még nem emelte a képviselő-testület. Ennek el­lenére azt tapasztalták a szü­lők januárban, hogy a tavalyi­nál valamivel többet kell fi­zetniük. A térítési díjak növe­kedésének az az oka, hogy változott a törvény, és 2004- ben már nem az eddigi 12 szá­zalék áfát, hanem a megemelt, 15 százalékot kell rászámolni a díjakra. Az áfa-változás forintosít­va a következőket jelenti. A diákok ebédje 146 forint he­lyett 150 forintba kerül. A napközis ellátásért nem 230 forintot, hanem 236 forintot kell fizetni naponta. Az óvo­dában a naponkénti térítési díj 190 forintról 201 forintra emelkedett. § A költségvetés felét fordítják fejlesztésre Takarékosan, de reménykedve A tervezés időszakát élik a települési önkormányzat­ok, rendre minden január azzal telik a polgármesteri hivatalokban, hogy osztanak-szoroznak a szakembe­rek, az egyre szűkebbnek tűnő bevételi kerethez igye­keznek igazítani a kiadásokat. Rácalmáson a fejlesz­tésekről sosem mondanak le az önkormányzati veze­tők - ha az előre látható bevételekkel számolva vesz­teséget kell kalkulálni, akkor is beterveznek egy-két (vagy inkább több) jelentősebb munkát, így lesz ez idén is... - mondta Schrick István polgármester. - Áthúzódó beruházásként folytatjuk a művelődési ház és könyvtár tavaly megkezdett átépítését és bővítését. Közis­mert, hogy erre 15 millió fo­rintot nyertünk, és az önkor­mányzat 4,5 millió forintot tesz hozzá a pályázati pénzhez - kezdi a polgármester a ter­vezett beruházások felsorolá­sát. - A faluházban a munkák jól haladnak, körülbelül félidő­sek, a beruházás várhatóan má­jusra elkészül, és akkor ezzel egy több száz négyzetméteres művelődési intézménye, falu­háza lesz Rácalmásnak. Óriá­si dolog a csatornázás folyta­tása, illetve azt mondhatom, hogy az 50 százalékos céltá­mogatással elérhető közelség­be került a község teljes, száz százalékos csatornázottsága. Ezt megerősítendő a megyétől 15 millió forintot kaptunk, a kivitelezőt közbeszerzési eljá­rással választottuk ki, a leg­kedvezőbb ajánlatot adó cég 86 millió forintért vállalta a beruházást. Igaz, ez pótmun­kák nélküli ár. Folyatódik a partfal stabilizálása, olyan kő­bordákat épít a kivitelező, amelyek súlyuknál fogva ellen­súlyt képeznek, de leginkább (Folytatás a 3. oldalon) Holland-magyar együttműködés Szélerőművet építenének... Szélerőmű létesítésére al­kalmas területet keres az a hol­land befektetői csoport, amely­nek képviselői nemrégiben ke­resték fel Schrick István pol­gármestert. Hollandia Kelet- Groningen tartományából - amely Fejér megyével kötött együttműködési megállapo­dást - érkeztek az úgynevezett Dagin befektetői csoport tag­jai Rácalmásra. A polgármes­ter szerint azért érkeztek a ven­dégek Fejér megyébe, hogy felmérjék az itteni lehetősége­ket. A beszélgetés során kitér­tek arra a holland tárgyalópart­nerek, hogy már megrendelték Magyarország széltérképét, és amennyiben az ránk nézve kedvező képet fest, együttmű­ködést terveznek szélerőmű­vek építésével kapcsolatban. Szándékaik komolyak, a be­fektetők közös, vagyis hol­land-magyar társaság keretein belül képzelik el a tevékeny­séget, bevonva ebbe például az önkormányzatokat, földtulaj­donosokat. Ilyen konstrukció­ban már számos céget működ­tetnek Európában, a céljaik jobb megismerése érdekében felajánlották, hogy megküldik a dokumentációkat a polgár­­mesterünknek. Schrick Istvánnak említet­ték a vendégek azt is, hogy Aba környékén - két éves elő­készítő munka és együttműkö­dés után - a mostani útjuk al­kalmával írták alá a hasonló befektetői szándékra, fejlesz­tésre vonatkozó szándéknyilat­kozatot. Ilyen formában szeretnék a kelet-groningeniek az itteni, Duna menti kistérséggel is megalapozni a későbbi gazda­sági és térségfejlesztési kap­csolatot.

Next