Szekszárd - Családunk, 2012 (19. évfolyam, 74-79. szám)

2012 / 74. szám

A SZEKSZÁRDI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TÁJÉKOZTATÓJA EMLÉKEZZ, EMBER, POR VAGY, ÉS PORRÁ LESZEL! A hamvazószerdai evangéliumi szakasz megadja az egész nagyböjti készületünk lelkületét. Ebben az evangéliumi részben három alappillérről, az imáról, a böjtről és a jócselekedetekről van szó. AZ IMA ELŐSZÖR IS ISTENHEZ KAP­CSOLJA lelkünket, vagyis nekünk is keresnünk kell a módot és a lehetőséget, hogy mi is megtaláljuk a magunk pusztá­ját, ahol nem zavar senki. Nagyon fontos tudni, hogy mi az imádság lényege. Tulajdonképpen a jó imádság nem más, mint a lélek föleme­lése az Istenhez. Az ember találkozik az Istennel az imában, de tudni kell, hogy a kezdeményező az Isten, tehát ő szólít, és nekem illik válaszolni. Most a nagyböjt idején mi a teen­dőnk? Ha úgy érezzük, eleget imád­kozunk, akkor próbáljunk meg jobban imádkozni. Ha kevésnek tartjuk a na­pi imáinkat, akkor határozzuk el, hogy rendszeresebben és hűségesebben imád­kozunk. Alakítgassuk magunkat a jó imád­sághoz, vagyis, amikor imádkozunk, akkor nemcsak egy vallási parancsnak akarunk engedelmeskedni, hanem talál­kozni akarunk lélekben az élő Istennel. A böjt a második pillér. Amikor kimondjuk ezt a szót, akkor minden­ki a hústilalomra gondol, és valóban a szó szoros értelmében hústilalomról van szó. A böjtölésnél nagyon fontos az, hogy ezt soha ne az emberek tetszésére tegyük, hanem Isten dicsőségére és lel­künk javára. A böjt több, mint egy fogyókúra, mert itt nem az a cél, hogy jó alakom le­gyen, hanem hogy megeddzem a lelke­­met, és az önmegtagadás terén eddzem akaratomat, és így könnyebben tudjak ellenállni akkor, ha jön a sátán és meg akar kísérteni. Ne felejtsük el, hogy ha Jézust is meg­környékezte a gonosz, akkor minket sem hagy békén, és minél inkább törekszem a jóra, ő annál inkább akar támadni, de ha felvértezzük magunkat lelki fegyverek­kel, amilyen a böjt és az ima, akkor nem tud rajtunk diadalmaskodni. A HARMADIK PILLÉR A JÓCSELEKE­DETEK, vagyis igyekezzem nyílt szem­mel és nyílt szívvel járni a világban. Ve­gyem észre, hogy kin mikor és miben tudok segíteni. Sajnos a mai világ már nagyon önző lett, és az emberek sokszor azt nézik, hogy mi a jó nekem, és a má­sikkal nem törődnek, pedig a lelki kincs gyűjtésének egyik eszköze pont a jócse­lekedet. Jézus ebben is példát adott, mert ő mindenkivel jót tett. Ha mi csak a nagy dolgokra várunk, hogy valami nagy dol­got tehetünk Istenért vagy az embere­kért, akkor lemaradunk a kis dolgokról, az élet adta lehetőségekről. A nagy­böjthöz hoz­zátartozik a keresztény komolyság, ami nem ko­morságot je­lent. alatt Nagyböjt Jézus szenvedésé­re, kereszt­hordozására és halálára emlékezünk. Ahogy nem illik temeté­sen sem ne­vetni, úgy a nagyböjt alatt sem illik mulatozni, ezért a keresztény hagyomány szerint a nagy­böjt alatt pl. lakodalmakat sem szoktak nagyon tartani, mert ez a bűnbánat idő­szaka. Hamvazószerdán a hamvazkodás­­sal az Egyház belénk akarja vésni, hogy helyesen szemléljük életünket, tudtában legyünk annak, hogy az életünk múlan­dó. Ezért mondja a pap: Emlékezz, ember, por vagy, és porrá leszel! Ezzel kapcsolatos a kis mesebeli tör­ténet, hogy a király azon panaszkodott a tanácsadóinak, hogy szeretne min­denben az emberek példaképe lenni, de ha valami bánat éri, akkor szomorú, ha valami öröm látogatja meg, akkor meg nem tud uralkodni magán az örömtől. Kérte, hogy készítsenek neki valami olyan amulettet, ami emlékezteti őt arra, hogy őrizze meg a nyugalmát. A bölcsek tehetetlenek voltak, csak egy öreg aggastyán mentette meg a helyzetet. Másnapra ajándékozott egy gyűrűt a királynak, amelyre ez volt vés­ve: „Ez is elmúlik". Vagyis ha a király er­re ránéz, és elolvassa a feliratot, akkor megnyugodhat, mert a fájdalom is és az öröm is elmúlik az életben. Őrizzük meg a szívünkben a homlokunkra rajzolt ha­mu jelentését, ami egyben a földi élet múlandóságára és az örök életre akar minket figyelmeztetni. Ámen, Laci atya

Next