Szerencs - Szerencsi Hírek, 1992 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1992-06-01 / 1. szám

A­ PAL Végleges helyén a Zempléni Múzeum (Folytatás az 1. oldalról) vetés miatt a múzeumok, ad­dig megyénkben rövid időn belül a szerencsi volt a har­madik avató ünnepség. De pá­tosz nélkül mondhatjuk, sze­rencsés ez a város is. Méltó helyre került múzeumának egy fél éve volt arra, hogy beren­dezze termeit, és most egye­dülálló kiállítással várja a lá­togatókat. Bár a lokálpatriótákban ré­gen élt a környék értékeinek, emlékeinek megmentése, és 1965-ben a gyűjtést is meg­kezdték, a múzeum alapjait mégiscsak dr. Petrikovits László szerencsi fogorvos rakta, mikor 1967-ben a városra hagyta gyűjteményét. Különleges ex librisei, helytörténeti értékű könyvei, tárgyai mellett a leg­jelentősebb képeslapgyűjtemé­nye volt. Az akkor négyszáz­­ezer lap azóta megduplázó­dott, pontosan 825 ezret tarta­nak nyilván. Darabszámát te­kintve az egész országban nincs hasonló közgyűjtemény. Néprajzosok, történészek, építészek az elzártság éveiben is gyakran vizsgálták a múze­um készletét. Most két kiállí­tóteremben 2500 képeslapot a nagyközönség is megcsodálhat. Az összgyűjteményhez képest elenyésző mennyiség, de könnyen követhető elrendezés a mellett sem egyszerű áttekin­teni a majd1 két évszázadon (a legelső lapok még a XIX. században készültek), a föld minden táján, az emberi élet legfontosabb szakaszain átve­zető tárlatot. Csemegeként ér­demes kiemelni az átvilágítás­sal más képet mutató lapokat, az alkalmi üdvözleteket, vagy azt, amelyik a bélyegnyelvet ismerteti (szigorú szülők ellen ma is jól használható, attól függ, hogyan ragasztjuk fel a bélyeget, és üzenhetjük, hogy „jövök", vagy megvallhatjuk, „te vagy a boldogságom!”). Külön teremben mutatják be Rákóczi Zsigmond korát, a vár történetét és a második leg­nagyobb gyűjteményt, az ex libriseket. Az időszakos kiál­lítások termébe most a Szép­­művészeti Múzeum anyagából válogattak. Az ókori Karinthos, Ciprus, Borota, Attika világát varázsolják elénk - sajnos már nem sokáig. De Siska József, a múzeum igazgatója ígérete sze­rint nem marad soha sokáig üres ez a terem sem. Más gyűjtemények „vendéglátása” mellett a saját anyagaik ed­dig be nem mutatott darabjait is kiállítják majd itt. MA b útépítés folytatói Tovább folytatódik,s Szerencs főutcájának átépítése,­­csinosí­tása. A június 15-én kezdődő munkálatok során a most, a postától a Késmárk utcáig ter­jedő, mintegy 400 méteres út­szakaszt újítják fel a kivitele­zők, a Miskolci Közúti Építő Vállalat emberei. A­­ Miskolci Közúti Igazgatóság és a sze­rencsi önkormányzat közösen finaszírozza az építkezést, • melynek során kicserélik az elektromos hálózatot, áthelye­zik, bővítik a postai kábel­­rendszert, zárt csatornába te­relik az esővizet, új közvilágí­tási oszlopokat helyeznek ki és természetesen újj­ burkola­tot kap a járda és az úttest is. A mintegy 40 millió forintos beruházással várhatóan szep­tember végére készülnek el. • ÚJ GYÓGYSZERTÁR nyílik Szerencsen az orvosi rendelőintézet mellett, a Be­­kecsi út 8. szám alatt. A la­kosok bizonyára örömmel veszik a hírt, hiszen annak, aki ebben a városrészben la­kik nem kell busszal, gyalo­gosan befáradnia a város belsejébe gyógyszerért. A családi vállalkozásban — Oroszlán Patika Rt. — üze­meltetett patikában előrelát­hatólag már júniusban be­válthatják a lakosok a vé­nyeket. Keresse a Justicia BT-t! Gyors, szakszerű szolgáltatásaink: — jogi, marketingtanácsadás, csődeljárás — könyvelés és adóügyek — szövetkezetek és társaságok alapítása — kül- és belkereskedelmi tevékenység, vámeljárás. Szakmai hátterünk: — gyakorló jogász — adószakértő — mérlegképes könyvelő. Címünk: Szerencs, Jókai u. 22. Telefon: (41) 31-709. SZERENCSI HÍREK Felhívás! Vannak még segítőkész emberek mai rohanó, el­­anyagiasodott világunkban is. Erre a segítőkészségre alapoznak ma már sok min­denben. S alapozhatnak is, hiszen olyan esetekben, ami­kor személyes életünkben, mondjuk úgy, mindannyi­unk életében fontos dologról van szó, nos, akkor az emberek mindent megtesznek a hely­zet jobbításáért. Ilyen például a bűnözés rohamos emelkedése. Ma te, holnap a másik kerülhet egy-egy betörés, rablás, tol­vaj­lás áldozatává. A rendőr­ség a megnövekedett felada­tokat önmagában ma már nem képes megoldani. Az ő segítségükre jöttek létre ha­zánkban az önkormányzatok által támogatott polgárőrsé­gek. Szerencsen tavaly ős­­szel 26 fővel alakult meg, jelenleg több mint százötve­nen tevékenykednek ezen a területen. Bár az önkormányzat fi­nanszírozza a polgárőrségek működését, ám a mind szín­vonalasabb bűnmegelőző munkához — az eszközökre, berendezésekre — további pénzre van szükség az egyébként anyagi ellenszol­gáltatás nélkül dolgozó pol­gárőröknek. Szerencs polgármesteri hi­vatala és a Szerencs Városi Rendőrkapitányság ezért fel­hívással fordul a lakosokhoz, vállalkozókhoz, cégekhez, hogy anyagilag támogassák a polgárőrség munkáját. Az önkormányzat tavaly rendeletet alkotott a helyi iparűzési adóról, melyben az is olvasható, hogy aki pénzt fizet be erre a célra, száz­ezer forintig levonhatja a helyi (iparűzési) adójából. A számla száma, melyre a fenti célra lehet befizetni: OTP 653-509 (szerencsi fiók). Zemplén—helyközi napok A 15. Művelődéstörténeti Nyári Egyetem hallgatói jú­lius 7-én a szerencsi várban találkoznak. „A polgárosodás esélyei és csapdái régiónkban, sike­res magyarok itthon és a nagyvilágban” című téma­körben meghirdetett nyári egyetem polgárai a Rákóczi­­várban szabadtéri előadá­son ismerkednek Szerencs múltjával, jelenével és jö­vőjével. A szabadtéri színházi pro­dukció vendégei a Térszín­ház társulatának tagjai lesz­nek. Hegyaljai gazdanapok idén is Tudnivalók a programról Megnyitó: 19-én tizenegy órakor a sze­rencsi termelőszövetkezet ondi telepén. Nyitva tartás: 10—18 óráig. Gépbemutató: 19-én, 14—15 óráig, az on­di szőlőültetvényen. Szakmai nap és borverseny: 20-án, szom­baton a Rákóczi-várban. Előadások: — Átalakuló mezőgazdaság (dr. Raskó György, FM közigazgatási államtitkár) — Mezőgazdasági hitelek és hitelkonstruk­ciók (dr. Boda Tamás, FM osztályvezető) — A tokaji bor marketingje és kereskedel­mének visszaszerzése (dr. Vajda László, FM főosztályvezető) — Mezőgazdasági vállalkozások lehetőségei (dr. Magda Sándor, GATE egyetemi do­cens) — Gazdaságos eszközhasználat a kisüzemi termesztésben (dr. Miller György, GATE egyetemi adjunktus) — Gazdaszámtartás (Helgertné dr. Szabó Ilona, GATE egyetemi adjunktus). A szakmai nap zárásakor a borverseny eredményhirdetése, díjátadása. A díjakat dr. Raskó György, FM közigazgatási állam­titkára adja át. Az elmúlt évi megnyitó beszédeket dr. Kupa Mihály, a körzet jelenlegi és Németh Miklós ex képviselői tartották. Pincesor, pincefalu, pinceszövetkezet Tavaly, amikor híre ment, hogy Hegyalja borát nem tudjuk eladni, nem lesz hely a következő termésnek, ak­kor kezdtek a pincék felér­tékelődni. A szőlősgazdák azóta kezdik helyrehozni, „kipofozni” a félig beomlott, az elhagyott pincéket. Mára már bizonyossá vált, hogy a tavalyi termés nagy része találkozik az idei borral, és fel kell arra készülni, hogy a pincében legalább két év termése lesz együtt egy idő­ben az elkövetkező évek­ben. Ettől csak azok a szeren­csétlen gazdák, bérlők, szak­csoporti tagok félnek, akik sem feldolgozásra, sem tá­rolásra, sem kezelésre, soha nem voltak felkészülve, hi­szen őket csak a kulimun­kára fogadta Hegyalja ma­mutcége. Ezek a szerencsét­lenek sem szőlőfeldolgozó­gépekkel, -berendezésekkel, sem pincével nem rendel­keztek. Döntően ezért (de sok más probléma felszínre kerülése miatt is) van ma a borzalmas látvány: met­szetlen szőlők százhektárjai (nemcsak a sík-, rossz cu­korfokot produkáló szőlőte­rületeken) dzsungel­ ösvény­ként zöldednek. Végül letisztul ez, de ad­dig is sokat kell tenniük a falvakban, a „szőlőközelben, városokban élőknek, hogy mihamarabb átjussunk a krízisen. Ebből a sokkos állapotból kigyógyulva kell visszaszereznünk Hegyalja pincéinek nimbuszát. A falvak szőlősgazdái máris alapíthatják a pince­­szövetkezeteket (egy-két he­lyen már van­­ is erre pél­da). Szerencs vonzáskörze­tében akár pár ember is el­indíthatja ezt a szervezést. Bizonyára a polgármesteri hivatalok is segítenek ebben, és szakmai segítséget sem árt igénybe venni a mező­­gazdasági érdekvédelemtől. Látványos a pincék kiglan­­colása is, de hasznosabb len­ne, akár a pincesorok, a pincefalvak és a pinceszö­vetkezetek kialakítása. Ha­sonlóan a szerencsihez, Le­­gyesbényén, Golopon, Beke­csen és Ondón érdemes máris elkezdeni a munkát agilis, szőlőszerető gazdákkal szer­vezni a pinceszövetkezetet, vagy ahhoz hasonló érdekvé­delmi közösséget. Lapunkban ilyen kezde­ményezésről szívesen számo­lunk be, ezzel is segítve vi­dékünk szőlőkultúrájának megújhodását, és ezzel kap­csolatosan a vidéki turizmus fellendítését. (B. Sz. L.) Nagyobb lesz a Bolyai Tornaterem, konyha és ét­kező, valamint négy új tan­terem és egyéb kiszolgáló helyiségek lesznek a Bolyai János Általános Iskola új épületeiben. A tervek már elkészültek, várhatóan ős­­szel kezdik el az építkezést. Ha minden az elképzelések szerint történik, úgy az új iskolarészt 1994-ben adják át. 1992. JÚNIUS Úszó­tanlely Úszótanfolyamra hívják a kulturális központ munka­társai a 7—14 éves gyereke­ket. A július 6-a és 17-e közötti tanfolyamra elsősor­ban az úszni nem tudó gye­rekek jelentkezését várják, de azok is részt vehetnek, akik már gyakorolni szeret­nék az úszást. A végardói strandfürdőre az utazás naponta autóbus­­­szal történik. A busz Sze­rencsről reggel 7 órakor indul, és 14 óra körül érke­zik vissza. Részvételi díj egy gyer­meknek 3300 forint. Ez az összeg tartalmazza az ebé­det, az oktatási (belépők) és az utazási költséget is. A jelentkezéseket 500 fo­rint előleg befizetésével a Rákóczi-várban várják. A részvételi díjat egyben, vagy két részletben lehet befizet­ni június 30-ig. A nagy érdeklődésre te­kintettel, jelentkezéseket idő­rendi sorrendben tudunk fo­gadni. • A MEGYE VÁROSAI­NAK jegyzői találkoznak június közepén Szerencsen. Megbeszélésük középpont­jában egy szakmai, érdek­­védelmi jegyzői egyesület létrehozása áll. Tűz! Tűzi Tűz! A 05 jelenti Nagyban befolyásolta a Szerencsi Tűzoltóparancs­nokság munkáját a csapa­dékmentes időjárás, már ami az év első öt hónapját illeti. Ezen időszak statisz­tikája szerint duplájára emelkedett a kivonulások száma. Ez főképpen az erdő- és mezőgazdaság területén mutatkozott, ahol a tűzese­tek mintegy fele keletkezett. Hiába rendeltek el ti­lalmat — még a kije­lölt tűzrakó helyeken is —, az emberi gondatlanság miatt több hektár erdő ká­rosodott. Ez idő tájt naponta 10—15 alkalommal kellett a készenléti egységnek kivo­nulnia. Mivel a szerencsi tűzoltóság gépjárműparkjá­nak, enyhén szólva, gyenge műszaki állapota miatt nem felel meg a mai — fentiek­ből következően — nagy igénybe vételnek, így csak nagy nehézségek árán tud­tak megküzdeni tűzoltóink a feladatokkal. Sajnos, továbbra sem csök­ken a lakóházakban kelet­kező tüzek száma. Ezek több­­­sége az elektromos rendszer túlterheltségének, elavultsá­gának, a fűtőberendezések rossz állapotának köszön­hető. Ez évben eddig tizen­kilenc ilyen lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Nagy szükség volt a szür­keruhások segítségére a közúti baleseteknél is. legmegrázóbb eset idén áp­­­rilis 16-án történt, amikor is a Rátka—Tállya közötti közúti elágazásnál személy­­gépkocsi ütközött egy pót­kocsis teherautóval. Ennek következtében a személygép­kocsi kigyulladt, s a kiérke­ző tűzoltók öt felnőtt és egy gyermek holttestét emelték ki a roncsok közül...

Next