Szerencs - Szerencsi Hírek, 1999 (14. évfolyam, 1-22. szám)

1999-01-15 / 1. szám

ÉV ELEJI ÚJDONSÁGOK A januártól forgalomba állított gépkocsikat a tulajdonjogot iga­zoló törzskönyvel és új típusú for­galmi engedéllyel látják el, a töb­bi jármű esetében pedig júliustól - műszaki vizsgához, illetve az adásvételhez kapcsolódóan - kez­dődik meg az új okmányok kiadá­sa. Az okmányreform folytatódik: az új útlevelet várhatóan 2000-től követi az új személyi igazolvány, a személyi számot és a lakcímet tartalmazó okmány, valamint az új vezetői engedély. Valószínűleg 2001 -re mintegy 250 településen - a polgármesteri hivatalok mel­lett - azonban teljes körű ügyin­tézés folyik majd, így az útleve­let vagy személyi igazolványt igénylő polgárokról itt készül fénykép, és az aláírást is elektro­nikus úton rögzítik, az adatok pe­dig a számítógépes hálózaton jut­nak el a központi okmánykitöltő rendszerhez.­­ Január elsejétől 22 500 forint­ra emelkedett a tavalyi 19 500 fo­rintos minimálbér. Az Érdekegyez­tető Tanácsban abban is meg­egyeztek a szociális partnerek, hogy 1999-re 12-15 százalékos át­lagos keresetnövelést javasolnak a vállalkozóknak. Januártól átlagosan 14,2 száza­lékkal nőnek a nyugdíjak, ám az átlagon belül nagyok az eltérések. A legalacsonyabb ellátások 25,5 százalékkal lesznek magasabbak, míg a 32 ezer forinton felüli nyug­díjak 11 százalékkal nőnek. 1998- ban az öregségi nyugdíj minimu­ma 13 700 forint volt. Azok, akiknek ellátása nem érte el ezt az összeget (például azért, mert nem szerezték meg az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időt), 25,5 százalékos emeléssel számol­hatnak. Az öregségi nyugdíj mi­nimuma ugyanakkor 12 százalék­kal emelkedik, tehát ennek össze­ge 15 300 forint. A 32 ezer forint­nál alacsonyabb nyugdíjjal rendel­kezők számára az emelés 3500 fo­rint, ez tehát százalékos értékben annál magasabb, minél alacso­nyabb a „bázis", azaz az 1998. évi nyugdíj. Azoknál, akiknek az időskori ellátása meghaladja a 32 ezer forintot, az emelés 11 szá­zalékot tesz ki, ami megfelel az­­ előre jelzett inflációnak. Sokan­­ vannak, akik két vagy több jog­címen is igényt tarthatnak a jára­dékra. Azok esetében, akiknek van saját jogú nyugdíjuk, és elhunyt házastársuk után is kapnak ellá­tást, az irányadó szabály az, hogy a saját jogú nyugdíj 3500 forint­tal, illetve 11 százalékkal emel­kedik, míg az özvegyi nyugdíj szintén 11 százalékkal. Az együtt­folyósítási értékhatár 28 350 fo­rintra nő. Ebbe a körbe azok tar­toznak, akiknek saját jogú és öz­­­vegyi nyugdíja együtt nem érné el ezt az összeget. A nyugdíjsze­rű ellátások - ide tartozik példá­ul az életjáradék, a kárpótlás cí­mén folyósított nyugdíjkiegészítés - 12 százalékkal emelkedtek. W________________J KÖZÉLETI LAP • MEGJELENIK KÉTHETENTE SZERENCSEN ÉS KÖRNYÉKÉN Hatvanezer ember egészségügyi ellátása SZAKRENDELŐK A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Az elmúlt években jelentős változások tör­téntek Szerencs egész­ségügyi ellátásában. Ma már csak kevesen emlékeznek a házior­vosi rendszer kezdeti nehézségeire, a több épületben működő szakrendelőkre. Az el­múlt évben azonban zavarok jelentkeztek a szociális és egészség­­ügyi intézet finanszíro­zásában, az idei esz­tendőben az Idősek Otthonának is új fenn­tartója lesz. Az immár egyedül maradó Ren­delőintézet önfenntar­tóvá válhat és megáll majd a saját lábán - nyilatkozta többek között lapunknak adott interjújában Bobkó Géza igaz­gató főorvos.­ ­ Szerencs Város Önkormányzata az elmúlt esztendő decemberében úgy döntött, hogy működtetésre átadja az Idősek Otthonát a megyei önkor­mányzatnak. A szavazásnál Ön tartóz­kodott. Mit akart kifejezni ezzel? - Amikor ezt a napirendi pontot tár­gyaltuk, nagyon nehéz helyzetbe ke­rültem, hiszen az Idősek Otthonának a fejlődését az alapításától kezdve fi­gyelemmel kísértem, többször része­se is lehettem a sikereiknek. A lakók többségét személyesen ismerem. A dolgozók közel állnak hozzám a lel­kiismeretes munkájuk és a humánus hozzáállásuk miatt. A másik oldalról - mint intézményvezetőnek és önkor­mányzati képviselőnek - mérlegel­nem kellett azt, hogy a város gazda­sági szempontból kényszerhelyzetben van, ezért kell megválni az otthontól. Ilyen gondolatok jártak a fejemben a szavazáskor és ezek miatt tartózkod­tam. (Folytatás a 3. oldalon) Bobkó Géza: „A karmester összehangol, de a szólamát mindenkinek egyedül kell játszania.“ VASUTASSZTRÁJK Január első öt munkanapján az ország vasúti közlekedését megbénította a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszervezetéhez (VDSZSZ) tartozó MÁV-dolgozók munka­­beszüntetése. Az érdekképviselet azért hir­dette meg 1999. január 4-től az általános sztrájkot, mert nem sikerült megállapod­nia a Magyar Államvasutak Rt. vezetésé­vel az idei béremelések mértékéről.­ ­ A Szerencsi Vasútállomáson a szolgá­latban lévő vasutasok közül január 3-án éj­félkor nyolcan nyilvánították ki, hogy részt kívánnak venni a munkabeszüntetésben - tájékoztatta lapunkat a helyi történésekről Bodnár László állomásfőnök. - Ettől az idő­ponttól kezdve az állomáson csak a VDSZSZ által elégségesnek tartott szolgál­tatásokat tudtuk biztosítani. Miskolc felé na­ponta két-két, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely és Hidasnémeti irányába egy-egy sze­mélyszállító vonatpár közlekedett. Ezen kí­vül csak az alapszolgáltatásban részt ve­vő teherszerelvények haladtak át az állo­máson.­­ A sztrájk első napjának hajna­lán sikerü­lt egy további személyvonatot el­indítanunk Debrecen irányába - ismertet­te az állomásfőnök. - Alaptalanok azok a híresztelések, hogy ezt a szerelvényt biz­tonsági vizsgálatok nélkül bocsátottuk az útjára. A műszaki vonatvizsgálatot ugyan­is még a sztrájk megkezdése előtt elvégez­ték a kocsivizsgálók. (Folytatás a 3. oldalon) Liga&a»­.:­ A legfontosabb cél a munkahelyteremtés EREDMÉNYES ÉVET ZÁRT A VÁROS Újévköszöntő fogadást tartott 1999. ja­nuár 6-án a Középiskolai Kollégiumban Magda Gábor polgármester. Az ünnepi eseményre a város jelentősebb összegű helyi adót teljesítő cégeinek, vállalkozá­sainak a vezetői, az intézmények, egyhá­zak, politikai pártok és társadalmi szer­vezetek képviselői kaptak meghívást. A Városi Zeneiskola növendékeinek és tanárainak színvonalas műsorát követően a polgármester köszöntőjében kiemelte: az egy évvel ezelőtt hagyományteremtő cél­lal megtartott rendezvényen megfogalmaz­ták azokat a célokat, amelyeket a képvi­selőtestület a város szempontjából fontos­nak tartott. Ezek között a legelső a város biztonságos működtetése volt - amelyet sikerült megvalósítaniuk -, és úgy vélték, ha a költségvetés lehetővé teszi, a telepü­lés fejlesztéséről sem mondanak le. Sike­res évet zártak tavaly, hiszen befejeződött a gáz- és a szennyvízhálózat kiépítése, a szennyvíztelep rekonstrukciója, megtörtént a Rákóczi út alsó szakaszának és a Vö­rösmarty útnak az átépítése, a Piactér kör­nyékének a részbeni rendezése. Ezek az eredmények elsősorban arra vezethetők vissza - amit az itt élők már többször bi­zonyítottak -, hogy a város fejlesztéséért a polgárok, a képviselőtestület és a poli­tikai pártok össze tudnak fogni. Magda Gá­bor úgy vélte: soha ne legyen rosszabb éve Szerencsnek, mint amilyen az 1998-as esz­tendő volt. A polgármester bejelentette, hogy Sze­rencs elnyerte a Hild emlékérmet, amely Magyarországon a települések számára a legmagasabb építészeti elismerést jelen­ti. Az ünnepélyes átadás a tervek szerint április 20-án, a Város Napján lesz. Az idei év kilátásairól szólva Magda Gá­bor kiemelte: az ország elfogadott költ­ségvetése számadatainak az ismeretében 1999-ben az önkormányzat a tavalyi év­nél sokkal nehezebb körülmények között gazdálkodhat. Szerencsen eddig minden beruházást arra alapoztak, hogy a hely­ben beszedett adókat a település fejlesz­tésére fordíthatják. Az itt élők pedig még emlékeznek arra, hogy milyen alapvető lemaradást kellett az elmúlt időszakban ledolgozni. Idén azonban a helyi adó je­lentős részét a központi költségvetésbe kell befizetni, ezek visszaosztásánál pe­dig nem mérlegelik, hogy a helyhatóság­ok korábban milyen fejlesztéseket való­sítottak meg, mekkora elkötelezettsége­ket vállaltak. Szerencs esetében ez 40 mil­lió forint bevételkiesést jelent, most ke­resik a forrásokat a város biztonságos üze­meltetéséhez, a pedagógusbérek emelé­séhez és további beruházások megvaló­sításához. Ezért öröm, hogy a települé­sen jó az adófizetési morál, amiben köz­rejátszik, hogy ezt a pénzt az önkormány­zat az itt élők életkörülményeinek a ja­vítására fordította. Az idei tervek között említette a pol­gármester a volt Hunyadi iskola épülete felújításának a megkezdését. A nyolcszáz­millió forintos beruházáshoz központi pá­lyázaton hétszázmillió forintot nyertek, a munkálatokkal öt év alatt kell elkészülni. Azt, hogy a felújított épületet mire hasz­nosítják majd, a gazdasági élet alakulása határozza meg. A tervek szerint a Szeren­csi Szakmunkásképző és Szakközépisko­la veszi birtokba a létesítményt, ehhez azonban keresni kell az intézmény tovább­fejlesztésének a lehetőségeit. - Szeretnénk elérni, hogy a szerencsi oktatási intézmé­nyekben valóban magas felkészültségű fi­atalokat képezzenek-emelte ki a polgár­­mester. - Amennyiben a város azt akar­ja, hogy itt nagy számban tanuljanak gye­rekek, akkor ezen a területen is magas szín­vonalú szolgáltatást kell nyújtani. Az ön­­kormányzatnak az a feladata, hogy az eh­hez szükséges tárgyi és személyi feltéte­leket biztosítsa. Nem tömegképzésre van szükség, hanem olyanra, ami vonzóvá és versenyképessé teszi az intézményeket.­­ Ugyanez vonatkozik a városra is - hangsúlyozta Magda Gábor. - Szerencsen ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy itt további cégek, vállalkozások teleped­jenek le. Az elkövetkező években a leg­fontosabb feladatunk a munkahelyterem­tés lesz, az, hogy ebből a szempontból is vonzóvá váljunk a vállalatok és gazdasá­gi társaságok számára. Ennek érdekében készítettünk egy magyar, angol és német nyelven megszólaló filmet és egy kiad­ványt, amelyek a gazdasági lehetőségek szempontjából is bemutatják a Szerencset. A polgármester kiemelte, hogy a jövőben munkájában a város menedzselésére he­lyezi a hangsúlyt. Ennek sikere egyben az európai uniós csatlakozásnak is az alap­ját jelenti, hiszen a bővítés pontos időpont­jától függetlenül a belépésre váró orszá­gok számára jelentős fejlesztési pénzek áll­nak majd rendelkezésre. Ezeket a pénz­ügyi alapokat a régiók számára különítik el, és azok részesülnek majd a legnagyobb pénzügyi segítségben, akik a pályázatok­hoz megfelelő tervekkel, projektekkel rendelkeznek. A vendégek a köszöntőt követően meg­tekinthették azt a filmet, amelyben a vá­rosban működő cégek külföldi és hazai vezetői ajánlják az érdeklődők figyelmé­be Szerencset olyan településként, aho­vá érdemes eljönni és befektetni. Újévköszöntő 1999.

Next