Szigetbecse - Szigetbecsei Krónika, 2007 (9. évfolyam, 1-6. szám)
2007-01-01 / 1. szám
IX. évfolyam 1. szám 2007. január - február Elmúltak az év végi szép ünnepek: advent várakozása, karácsony áhítata, öröme, az új esztendő köszöntése. Ha jól sáfárkodtunk emberi kapcsolatainkkal, lehetőségeinkkel, adhattunk, kaphattunk is ajándékot. A legértékesebb ajándék az együttlét, az ünnepek közös átélése családdal, barátokkal, kedves ismerősökkel. A közösséghez tartozás örömet és erőt ad, a tél ünnepei a sötétségben és hidegben fényt és meleget árasztanak. A hideg hónapok közösségi eseményein főszerephez jut a fény és az együttlét örömét fokozó zenélés, éneklés. yertyák, csillagszórók ragyogtak december 3-án a Petőfi Sándor Művelődési Ház udvarán felállított „mindenki karácsonyfáján”. A hidegre fordult időben is melegített a vendéglátó nyugdíjas klub tagjainak mindenre kiterjedő figyelme, kedvessége, szívet is melegítettek az ünneplők kezében libegő kis gyertyalángok.dvent volt, „csillagfényű advent”, az eljövendőt, a Megváltót várók csendes ünnepe. A leszálló estében felcsendültek a karácsonyi énekek, dallamláncra fűzve unokákat és nagyszülőket, gyerekeket és szülőket. A dal volt a főszereplő a Tóparti Óvoda gyerekei és dolgozói által rendezett karácsonyi ünnepségen december 20-án is. Mint minden évben, ezúttal is nagyszerű közösségi eseménnyé avatta ezt a műsort a betanítók és a kis szereplők lelkesedése, a közönség öröme. Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak a délután sikeréhez. A következő napra invitálták a vendégeket az általános iskola ünnepségének rendezői. Sok szeretettel és munkával készültek erre a napra a közreműködők, sikerük megérdemelt volt. Köszönet a vendéglátóknak, a segítőknek búcsúzóul itt is libegtek a kis gyertyák a szereplők kezében, és együtt énekelték a jelenlévők a dalt, amit egyre gyakrabban hallani karácsony táján: ,,Karácsony ünnepén mindenhol gyertya és békesség jelképe a gyertyaláng. Mindennap gyújtsatok gyertyákat emberek. Égjen a békeláng mindenhol már. Halvány kis gyertyaláng, hol van a kékmadár? Mindenki várja őt, miért nem jön már? Sok még a gyűlölet, éhség és szenvedés Mikor lesz vége már, kis gyertyaláng? Fenyőfa, sok cukor, ajándék mindenhol. De az én szívemben nincs nyugalom. Ki mondja meg nekem, hogy éljek, mit tegyek, Hogy karácsony ünnepén boldog legyek!" Egy szép történetet mondok el erről a kicsit szomorkás dalról. Mintegy tíz évvel ezelőtt Szigetújfaluban vendégszerepelt Halász Jutka. Karácsonyi előadóestje végén megénekeltette Hufnágel Aladár tanár úr gyermekkarát. A fenti dalt hallotta tőlük és megkérdezte, ki írta ezt a szép szöveget. Kiderült, hogy a szerző a tanár úr. //Ot, aki immár a Szigetbecsei Zenebarátok kórusvezetője is, megkértem, mesélje el a dal történetét. Idiaoktatást szolgáló kötetben szerepelt szöveg nélkül - egy svéd népdal. Azért tűnt fel nekem, mert a sváb népzenében alkalmazott keményebb dúr hangzással ellentétben ez mollban íródott. A gyerekek szeretik a változatosságot, ezért kiemeltem a többi közül ezt a dallamot, és írtam hozzá szöveget, hogy előbb énekelve, majd hangszeren adhassák elő. alász Jutkának annyira megtetszett a dallam és a szöveg, hogy felvette műsorába és karácsony táján gyakran énekli. Szerepelt ez a dal akkor is, amikor a Művészetek Palotája megnyitójának meghívott előadója volt, mégpedig harminc szigetújfalusi gyerek kíséretében nagy siker volt. Felfigyelt erre a Magyar Rádió zeneosztályának vezetője, meghívására ott is szerepelt ezzel a dallal néhány tanítványom. Egy érdekesség a történet végére. A rádiósok utánajártak a svéd népdalnak és kiderült, hogy eredeti szövegének nincs köze karácsonyhoz. S miután elküldték oda ezt a szöveget, ez ott is így lett népszerű! Elmúlt karácsony. Ellobbanhat a békeláng. Na kis halvány gyertyaláng? e engedjük! Őrizzük magunkban, adjunk fényéből, melegéből mindenkinek, és talán egy kicsit szebb lesz körülöttünk a világ. Pap SZIGETBECSE SZIGETBECSEI KRÓNIKA „...Mindennap gyújtsatok gyertyákat emberek...”