Tab - Tabi Újság, 2018 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8. szám
/ Mit ünnepelünk augusztus 20-án? Mit ünnepelünk augusztus 20- án? Ha föltennénk ezt a kérdést az utcán sétáló embereknek, egészen biztos, hogy nagyon változatos válaszokat kapnánk. A többi ünnepünk egyszerűbben megragadható: március 15-én az 1848-as eseményekre, október 23-án aztünk.1956-ban történtekre emlékeAugusztus 20-ával kapcsolatban mondhatják, hogy a magyar néphagyomány egyik nagy ünnepe, az új kenyér ünnepe, Szent István ünnepe, az államalapítás ünnepe, és kérem, higgyék el, pár hete egy tévéműsorban erre a kérdésre többen is azt válaszolták, hogy augusztus 20-a a tűzijáték ünnepe. Számomra augusztus 20-a elsősorban a magyar állam ünnepe. Annak az ünnepe, hogy mi magyarok megtelepedtünk a Kárpát-medencében, és több mint ezer éven át sikerült fennmaradnunk. Ha ránézünk Európa térképére a magyar honfoglalás korában, akkor láthatjuk, hogy ez a fennmaradás, a megmaradás nem is olyan egyértelmű. Hol vannak ma már az őzök, a besenyők, és még sorolhatnám a többi - más nemzetekbe beolvadt - népcsoportot. A magyaroknak sikerült önálló államot alapítaniuk, amiben a legnagyobb érdeme Szent István királynak volt. Miért ünnepelünk augusztus 20- án? Az ünneplés története is kalandos. Ez az egyik legrégibb magyar ünnep. Ez Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Augusztus 20-a évszázadokon át egyházi ünnep volt, sokáig egyetemes, Európa-szerte megtartott emléknap. Mígnem 1771-ben Mária Terézia országos ünnepnappá emelte. Az 1848-as szabadságharc leverése után a magyarok hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét. A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i - a Trianon előtti - Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel és emlékeztetéssel. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási tartalma miatt nem volt vál-