Tiszacsege - Csegei Újság, 2000 (9. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
Csegei Úisás Területfejlesztési tervek és elképzelések Tiszacsegén Interjú Németh József polgármesterrel 1999. augusztus 31-én Debrecenben megalakult az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, melynek tagjai Hajdú- Bihar, Jász - Nagykun-Szolnok, és Szabolcs - Szatmár -Bereg megye. ■ Miért volt szükség e szervezet létrejöttére - érdeklődtem falunk polgármesterétől Németh Józseftől. ■ Az új területfejlesztési törvény határozott úgy, hogy régiós szinten is létre kell hozni fejlesztési tanácsokat. Elsősorban azért, mert az Európai Uniós országokban is ilyen típusú közigazgatási egység működik. Több pályázati kiírás, amit EU-forrásból finanszíroznak ugyancsak a régiókra vonatkoznak. A tanács fő profilja, hogy koordinálja azokat a beruházásokat, amelyek a megyei határokon túl jelentkeznek, és régiós érdekeket képviselnek. Ez nem azt jelenti, hogy a kisebb települések érdekei elhalványulnak, éppen ellenkezőleg, a területfejlesztés legkisebb egysége kistérség és a kistérségek együttesen a alkotják a régiót. Programjaik, fejlesztési elképzeléseik adják a régió fejlesztési koncepcióját. -A TISZAMENTE kistérség - melynek Tiszacsege is tagja és polgármester úr az elnöke - milyen programokkal indult? - A SAPART, az Alföldi ÖKO-program, a Phare-, az ISPA-program Európai Uniós koordinálásával kiírt pályázatok. Szinte mindegyikre készítettünk terveket, nagy részük pályázatok útján már beterjesztésre kerültek, a többieken még dolgozunk. Ha a céljaink és érdekeink megegyeznek, más kistérségekkel is társulunk, így a Tiszatérrel (Alsó nyírségi társulás) idegenforgalmi területfejlesztésre adtunk be közös pályázatot, a TISZATÓ kistérséggel regionális hulladékgyűjtő és tároló telep megvalósítására szövetkeztünk. A Területfejlesztési Törvény változásából fakadóan a Megyei Területfejlesztési tanácsok személyi összetételében is változás történik. A tanácstagok száma 15 főről 8 főre csökken, így a kistérségeknek meg kell állapodni a képviseletbe - a mi esetünkben a TISZAMENTE és a HAJDÚVÁROSOK közös képviseletet adnak. Rajtunk kívül a debreceni AGGLOMERÁCIÓ , a BIHARI és a SÁRRÉTI térség képviselői alkotják a tanács tagságát. ■ Polgármester úr , milyen beruházásra készítenek pályázatot ebben az évben? ■ Pályázati pénzből szeretnénk megvalósítani a település általános rendezési tervét, beleértve külterületeket és az üdülő övezetet is. A belterület közlekedésének mentesítésére korszerűsíteni szeretnénk az Erzsébet utat. középfokú oktatás és a szakmunkásképzés intézményi háttér biztosítására szükséges az ú.n. Központi Iskola korszerűsítése Ugyancsak területfejlesztési pénzből szeretnénk a következő években egy bentlakásos Idősek Házát kialakítani. Az idén a termálvizünk gyógyvízzé minősítését is célul tűztük ki. Ha sikerülne, az nagy előrelépést jelentene a községnek, hiszen így a belföldi és külföldi beruházókat is jobban idecsalogathatnánk, és az sem mellékes, hogy a lakosság is egy bizonyos jövedelem kiegészítéshez jutna . A költségvetési keretszámokat ismerve milyen évre lehet számítani 2000-ben ? ■ Nem vagyok optimista Nem jobb a korábbi évektől, sőt a működési kiadások - főleg az energia áremelés miatt - növekednek, és félő, hogy az idén is önhibánkon kívüli forráshiányos település leszünk. Ami azt jelenti, hogy a fejlesztés rovására fogjuk működtetni az intézményeinket, és így a beruházások is lassúbb ütemben fognak megvalósulni, mint ahogy a ciklusra tervezett gazdasági programban elképzeltük. De elkeseredésre sincs okunk, hiszen eddig is a nagyobb beruházásaink pályázati pénzből valósultak meg. Az elmúlt 10 év fejlesztési mutatója kimagasló eredményt jelez, hiszen a költségvetés 29-30 %-át fejlesztésre fordítottuk, ami egyedülálló a hasonló típusú településeken (országos átlag 20 % alatt van). Ehhez azonban nagyon felelős gazdaságpolitikát kellett folytatnunk, és nagyon össze kellett hangolni a saját és a pályázaton nyert pénzeszközöket. De tudjuk azt, hogy beruházás nélkül, fejlett infrastruktúra nélkül nincs megtartó erő, nincs munkahelyteremtés és nincs jó közhangulat. Mit tart polgármester úr a legnagyobb sikernek? Azt, hogy az elmúlt évek nehéz gazdasági viszonyai között is megtartotta az önkormányzat fizetőképességét és nem adósodott el, a azt, hogy valamennyi intézményét létszám- és feladatcsökkentés nélkül működtetési szinten tudta tartani. Úgy gondolom, hogy a legkisebb, de jól megszervezett beruházás is olyan sikerélményt jelenthet, mint a több tízmilliós beruházások. Ezekben az esztendőkben, amikor ilyen szűkösen vagyunk anyagiakban sok apró beruházásban legyen részünk, és jó lenne, ha a helybeli vállalkozók, családok, gazdálkodó szervek továbbra is partnerek lennének e cél elérése érdekében. ■ Úgy legyen! Polgármester úr! Köszönöm beszélgetést, és kívánunk sok erőt, jó a egészséget és eredményekben gazdag éveket a további munkájához! Tóth Jánosné FELHÍVÁS ! Tiszacsege Nagyközség Önkormányzat képviselő-testülete 2000. január hatállyal bevezette a helyi iparűzési adót.1-1 A jelzett Tiszacsege időponttól adókötelesek a illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező, Tiszacsege területén iparűzési tevékenységet folytató vállalkozók, gazdasági társaságok őstermelők. Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott magánszemélyek, őstermelők, gazdasági társaságok (1990.C. tv. szerint összefoglalóan: vállalkozók) részére a bejelentkezéshez szükséges nyomtatványok kiküldése folyamatos, de legkésőbb 2000. január 21 - ig kézhez kapják. Azon személyeket, akik az önkormányzat illetékességi területén gazdasági tevékenységet végeznek, de nem kaptak nyomtatványt, szintén bejelentkezési kötelezettség terheli, melynek 2000. február 1-ig a Polgármesteri Hivatal adóügyi csoportjánál (11 -es szoba) tehetnek eleget Polgármesteri Hivatal. 2