Tiszaújváros - Leninvárosi Krónika, 1984 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-05 / 1. szám

Válaszolni a kihívásra (1.) (Folytatás az 1. oldalról) érdekében fokozott gondot fordítottunk az olcsóbb import alapanyag alternatívák feltárására, a hazai alapanyagok minél nagyobb mértékű felhasználására és a szocialista importlehetőségek bővítésére. Ennek a munkának az eredményességét szemléltetik a következő adatok: Felhasznált alapanyagok mennyisége százalékosan, beszerzési relációként. Látható, hogy jelentős mennyiségű tőkés importalapanyagot sikerült kiváltani elsősorban a hazai alapanyagok (pl oldószerek, pigmerítek, töltőanyagok) részarányának növelésével. Igaz, hogy az összes alapanyagköltségünket tekintve, még nem ennyire kedvező a kép (— a tőkés alapanyagokért, kifizetett összegek a teljes alapanyagköltség kb. 60%-át teszik ki —), de így is jelentős eredménynek számít amit ezen a területen el tudtunk érni, a festékgyártás importrautaltságát évről évre számottevően csökkentettük. Az anyagtakarékossági munkánk eredményeként 1977 és 1982 között több mint 200 MFt. megtakarítás realizálódott. Többek között ennek is köszönhető, hogy a festékgyártás nyeresége az 1979-es mélypont után újra növekedést mutat. Az 1032 1982. (VIII. 1.) sz. Mt. határozatban a gazdaságos anyagfelhasználásra és a technológiák korszerűsítésére rögzített feladatok végrehajtása érdekében 1983- ra kidolgozott, új anyagtakarékossági programunk ennek a megkezdett munkának a folytatása, de egyben hosszabb távon is kijelölte azokat a feladatokat, melyek hatékonyan járulnak hozzá az anyagfajlagosok csökkentéséhez, a festékgyártás nyereségének növeléséhez. CSÖKKENTENI A VESZTESÉGEKET! FELSZÁMOLNI A PAZARLÁST! A gyártási veszteségek csökkentése érdekében a legnagyobb volumenben gyártott termékektől kezdődően szinte minden egyes termék gyártási veszteségének felülvizsgálatát, és ahol lehetséges, mérséklését végeztük el. A központi minőségellenőrzési a osztállyal együtt megszigorítottuk beérkező alapanyagok és csomagoló eszközök minőségellenőrzését. Az egyes termékek gyártása során pedig fokozottabban ellenőriztük a technológiai fegyelem betartását. A gyártások során megköveteltük, hogy az anyagok mérlegelve, a sarzslap szerinti mennyiségben kerüljenek bemérésre. Ahol a mérlegelés feltételei hiányoztak, elrendeltük azok sürgős megteremtését. Mivel a festékgyártás szakaszos technológiával történik, így egy termék gyártásáról más termék gyártására való átálláskor ún. átmeneti termék (..a mosatási elegy”) keletkezik. Ennek csökkentése is fontos feladat! Ezt a termelés programozás tervszerűségének növelésével, az optimális gyártási sorrend lehetőségek szerinti betartásával tudtuk elérni. Ezen túlmenően arra törekedtünk, hogy az elkerülhetetlenül keletkező átmeneti termékeket minél nagyobb mértékben hasznosítsuk, újra felhasználjuk a festékgyártás során. A folyékony alapanyagokkal beérkező göngyölegeket rendszeresen és egyre nagyobb mértékben hasznosítjuk a késztermékek kiszereléséhez, vagy éppen értékesítésüket szervezzük meg. Gondos anyagkezeléssel csökkentettük a tárolásnál és a szállításnál adódó veszteségeket is. Felhívtuk a figyelmet a kiszakadt zsákokból az anyagok elszóródásának megakadályozására. A veszteségek további csökkentését várjuk a gyártás utolsó fázisában a késztermékek kiszerelésénél is, a töltési pontosság még szigorúbb betartásával, az aktuális fajsúly szerinti kiszerelés megvalósításával! Széles körű felvilágosító munkával megismertettük dolgozóinkkal, hogy milyen értékű anyagokkal hol, bánnak és hogy azok génlelkiismeretes kezelésével, mekkora anyagmegtakarításban kimutatható eredményt érhetünk el. Festékgyárunk évente átlagosan kb. 600 féle alap- és segédanyagot használ fel, melyek többségének jelenleg már egy, vagy több alternatívája is van. A korábbi évek alapanyag-beszerzési nehézségei miatt, és az utóbbi időszak gazdasági követelményeinek kielégítése érdekében rendkívül nagy számú alap- és segédanyag-alternatívát tártunk fel. Az alapanyagalternatívák lehetővé teszik, hogy mindenkor a kedvezőbb árfekvésű alapanyagok kerüljenek beszerzésre, ugyanakkor a különböző cégek versenyeztetése is könnyebbé válik, ami még kedvezőbb beszerzést eredményezhet. A jelenlegi importkeret gazdákodási rendszer, a szűkülő devizakeret, még tovább fokozza ezen tevékenység jelentőségét. A múlt évben is fontos feladatunknak tekintettük az új alapanyag-beszerzési források feltárására irányuló munka folyamatos és következetes továbbvitelét, ezen belül a hazai, ill. a szocialista relációjú alapanyagok felhasználási részarányának a lehetőségek felső határáig történő növelését. Felülvizsgáltuk a termékek anyagnormáit és nagy számú, a tőkés importot is csökkentő változtatását, alternatívabővítést hajtottunk végre. A jelentősebb hazai festékipari alap- és segédanyagok körének a bővítése, és ezek egy jelentős részének a receptúrákba való beépítése. Sorba vettük és „végigházaltuk” a már meglevő és potenciálisan szóba jöhető alapanyaggyártókat és velük együtt közösen vizsgáltuk az egyes tőkés alapanyagok kiváltásának lehetőségeit. •Jelentős eredményt értünk el az Országos Érc- és Ásványbányáktól származó mészkőőrlemények a DKV által kifejlesztett aromás oldószerkeverékek, a Tiszamenti Vegyiművek szervetlen pigmentjei, a Kőbányai Könnyűfémmű alumíniumpasztái, a Budalakk néhány műgyantája, a KEMIKÁL bitumenoldata stb. felhasználási részarányának növelésével, és az ezáltal biztosított tőkésimport-kiváltásokkal. Bíztató remény van a Növényolajipari Vállalattól és a Szilasmenti Mgtsz-től származó különböző növényi olajoknak a műgyantagyártásnál történő felhasználására, az eddigi tőkés import olajok helyett. A napraforgóolajból a múlt évben már 150 tonnát használtunk fel, az ez évi igényünk pedig kb. 1000 tonna lenne. Folynak a vizsgálatok néhány különleges növényi olajjal, pl. a kukoricacsíra olajjal, a mákolajjal, a mustárolajjal, a szőlőmagolajjal és a paprikaolajjal is. Kísérleteket végzünk a polietiléngyári TIPOLEN porból klórozásával a BVK- nál gyártott klórozott polietilén felhasználására is, mely a jelenleg tőkés importból közel 1000 tonna nagyságrendben vásárolt vinilkopolimer kötőanyagokat célozza, részben vagy egészben kiváltani. Sajnos az újonnan feltárt szocialista beszerzési forrásokból a fentieknél jóval kevesebb valósult meg, mivel ezek az országok is alapanyag-ellátási gondokkal küzdenek és szállítási készségük is sok esetben korlátozott. Némi eredményt a cseh és lengyel pigmentek fokozottabb alkalmazásával sikerült elérnünk. Műgyantagyártásunkhoz 150 tonna csehszlovák pentaeritritet is (sajnos csak tőkés valutáért sikerült megvásárolni!) felhasználtunk. Remény van a csehszlovák titándioxid, a szovjet korom és néhány NDK- ból származó szilikon adalékanyag importjára is. A fentieken kívül természetesen tovább folytatjuk a tőkés alap- és segédanyagok között is az alternatívák feltárását, ezáltal lehetővé téve a mindenkori legkedvezőbb beszerzéseket. (Folytatjuk) MIHALKÓ ZOLTÁN gyárvezető Év Reláció 1977 1982 Hazai 23«„ 44 % Szocialista import Ö" II 5,4« о Tőkés import 72% 50,8« n Év Eredmény. eFt. 1977 212 639 1978 108 493 1979 — 23 819 1980 95 206 1981 111 726 1982 137 077 Al.AP- ES SECÉDANYAGALTERNATÍVÁK FELTÁRÁSA Agitációs munkánk néhány követelménye (Folytatás az l. oldalról) Ezért az agitátorral szemben napjainkban alapvető követelmény, hogy az adott témában tájékozott legyen. Ne csak a tényeket, a számokat tudja felsorakoztatni, hanem meg kell mutatni a tények mögött rejlő összefüggéseket, adott esetben az objektív törvényszerűségeket is. Az a párttag, aki nem olvas újságot, folyóiratot, nem hallgat rádiót, nem néz TV-t, elmarad a világtól, nem mer megszólalni, vitába bocsátkozni, vagy ha mégis, egy-kettőre alulmarad olvasottabb vitapartnerével szemben. A jelszavak hangoztatása ma már kevés az agitáció hatékonyságához, a helyi ismeretek, a tényekre alapozott érvek nélkül. Az általános, mindenki számára elérhető tájékozódási forrásokon túl, a párttagok a pártélet fórumain, a párt belső tájékoztatási rendszerén keresztül, több, részletesebb és frissebb, úgynevezett ,,háttér”-információkat kapnak a társadalmi, gazdasági és a politikai élet egyes területeiről. Tapasztalataink szerint, ami az országos jellegű kérdésekről való tájékoztatást illeti, nincs különösebb gond. A probléma ott van, ahol a párttagok éppen saját munkahelyük vagy lakóterületük, vállalatuk dolgaiban bizonytalanok, tájékozatlanok. Ezért fordul elő, hogy a párttagok egyrésze olyan kérdésekre sem tud választ adni, amelyekre pedig csak ott helyben lehetne a választ megadni. A pártszervezetek meghatározott időszakokban információs jelentéseket készítenek, amelyekben felsőbb pártszervezeteket tájékozatatják arról, hogy mi foglalkoztatja a helyi közvéleményt. Ezt az információs munkát is jobban kellene hasznosítani az agitációs munkában. Nemcsak jelezni kell a problémákat, hanem — amire, lehet — helyben kell megadni a választ. Megfelelő tájékozottság hiányában az agitáció egy-egy helyi intézkedésben, kérdésben utólagos ,,magyarázkodásnak” tűnik. Ezért az, lenne a jó, s ez már több helyen szerencsére általánossá is vált, ha az agitáció mindenütt elé is menne az eseményeknek, a várható helyi intézkedéseknek, (például: egy-egy átszervezés, beruházás, bérfejlesztés, városfejlesztés stb.), hogy előre felkészítse a helyi közvéleményt a várható feladatokra, intézkedésekre. Az agitáció napjainkban a mindennapi politikai munka szerves része, amely azonban csak akkor éri el kellő hatékonyságát, ha azt mindig és mindenütt a párt politikájának az alapos ismeretére építik és végzik. Erre kell tehát törekednünk. Frisovszki Tibor Л leletési recesszió, гаду a recesszióban lehetés? (Folytatás az 1. oldalról) vön, hogy újabb technológiai műveletet végzünk el. A műszaki fejlesztés eredményeként jelentősen megnőtt az értékesebb termékek, kénmentes, illetve fehéráruk kibocsátásának aránya. A technológia ilyen változtatása a vállalat számára eredménytöbbletet, a népgazdaság számára a kőolaj célszerűbb felhasználását és a környezet fokozottabb védelmét jelenti. Műszaki fejlesztési tevékenységünk másik nagy csoportját azon koncepciók megvalósítása alkotja, amely szerint a vállalat technológiai és termékvertikumának bővítése kész technológia megvásárlásával, illetve licencének az ezen technológiára építő üzem berendezései fő részeinek külföldről történő beszállításával történne. A vállalat feldolgozó vertikumának ilyen irányú bővítése biztosíthatja csak az eredményes gazdálkodást, hiszen a meglevő, s lényegét tekintve szolgáltató jellegű tevékenységre építve a gazdaságos működés, aligha érhető el. A technológiai vertikum szélesítésére megfelelő alapot nyújtanak a saját és a térségben rendelkezésre álló egyéb, a alapanyag áramába petrolkémiai ipar beforgatható, jelenleg kevésbé jól hasznosuló vegyipari anyagok. Az ilyen jellegű fejlesztést példázza a felépült MTBE-üzem, amelyről már a krónika korábbi számában önálló cikk jelent meg. Műszaki fejlesztési tevékenységünk harmadik csoportját a hazai technológiai kutatásra alapozott fejlesztési tevékenység alkotja. A műszaki fejlesztési tevékenységnek minden bizonnyal ez a legnehezebb útja, a legnagyobb veszteséget, de potenciálisan a legnagyobb eredményt is ez hozhatja, s még egy fontos jellemzője van: ezen tevékenység nélkül hosszabb távon az előzőek sem képzelhetők el, hiszen az új, kívülről történő befogadásához is szükség van egy nem is alacsony szintű hazai fejlesztésre és befogadási készségre. A beruházásra fordítható pénzeszközök szűkössége miatt, pintérbe került a hazai fejlesztés. Az üzemet kompletten vásárolni — megfelelő referencia birtokában — céloz ° rá a pillanatnyi igényt meghaladó nagyságban, hiszen ez viszonylag olcsóbb, de legtöbbször igen jelentős összeget tesz ki. Hazai fejlesztés esetén viszont — referencia nélkül — csak az eljárás kidolgozottsága által indokolt nagyságút lehet lépni, ez pedig több kisebb lépést, egyszerre kisebb költséget jelent. Vállalatunk több hazai kutató-fejlesztő intézettel áll szerződéses kapcsolatban, mely szerződések célja technológia kidolgozása. Ismeretes, hogy a gázolajok téli felhasználását is biztosítandó szükséges a téli gázolajok adalékolása, mely adalékanyag a paraffinos komponensek eltömődést okozó hatását késlelteti, a gázolaj dermedéspontját csökkenti. A dermedéspont-csökkentő adalékot nyugatról importáljuk. Egyik kutatási témánkban célul tűztük ki ezen hidegfelhasználási tulajdonságot javító adalékanyag hazai gyártását. A szükséges alapanyagok hazai forrásból rendelkezésre állnak, s az igény nemcsak a hazai, hanem a szocialista piacon is jelentkezik e termék iránt. Egy másik fejlesztési elképzelésünk: műgyanták előállítása, amely helyettesítené a hazánkba ma még importból bekerülő szénhidrogén-, kumaron-, fenyőgyanták egy részét. A gyantákat igen széles körben használják fel, és nagy mennyiségben csak a nyugati országok állítják elő. Fontos felhasználási területük a gumiipar, az építőipar, a papíripar stb. Célunk itt is hazai alapanyagra támaszkodva az eddigi import lehető legnagyobb része helyett hazai gyártmány kikísérletezése. Az MTBE-üzem termelésbe állásával lehetőségünk nyílt nagy tisztaságú izobutén előállítására. Az izobutén — különösen tiszta állapotban — a vegyipar keresett cikke és habár a CD-frakciókban jelen van, onnan történő kinyerése a többi alkotóval való nagy fizikai tulajdonságbeli hasonlósága miatt nehéz. Közvetett tén azonban az MTBE bontásával tisztán kinyerhető. Terveink szerint egy megfelelő kapacitású izobuténüzem jól szolgálná a termékskála bővítését és mérsékelné az MTBE konjukturális keresleti bear’ozása miatt bekövetkező veszteséget. Reméljük, ezen írásból is érzékelhető, hogy a Tiszai Kőolajipari Vállalat a recessziós időszak szűkös pénzügyi lehetőségei között is — a műszaki fejlesztést fontosnak tartva — igyekszik a technológia korszerűsítését, a termékskála bővítését elérni, legalább részben válaszolva a világgazdasági kihívásra. Buella Ferenc műsz. feji. mérnök и [UNK]ПИ [UNK] [UNK]ИЙИ [UNK]Д ————— I9M. JANUAR 5. £