Tiszaújváros - Leninvárosi Krónika, 1984 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-05 / 1. szám

Válaszolni a kihívásra (1.) (Folytatás az 1. oldalról) érdekében fokozott gondot fordí­tottunk az olcsóbb import alap­anyag alternatívák feltárására, a hazai alapanyagok minél nagyobb mértékű felhasználására és a szo­cialista importlehetőségek bővíté­sére. Ennek a munkának az ered­ményességét szemléltetik a követ­kező adatok: Felhasznált alapanyagok men­­­nyisége százalékosan, beszerzési relációként. Látható, hogy jelentős mennyi­ségű tőkés importalapanyagot si­került kiváltani elsősorban a ha­zai alapanyagok (pl oldószerek, pigmerítek, töltőanyagok) részará­nyának növelésével. Igaz, hogy az­ összes alapanyagköltségünket te­kintve, még nem ennyire kedvező a kép (— a tőkés alapanyagokért, kifizetett összegek a teljes alap­anyagköltség kb. 60%-át teszik ki —), de így is jelentős ered­ménynek számít amit ezen a te­rületen el tudtunk érni, a festék­­gyártás importrautaltságát évről évre számottevően csökkentettük. Az anyagtakarékossági munkánk eredményeként 1977 és 1982 kö­zött több mint 200 MFt. megtaka­rítás realizálódott. Többek között ennek is köszönhető, hogy a fes­tékgyártás nyeresége az 1979-es mélypont után újra növekedést mutat. Az 1032 1982. (VIII. 1.) sz. Mt. határozatban a gazdaságos­ anyag­felhasználásra és a technológiák korszerűsítésére rögzített felada­tok végrehajtása érdekében 1983- ra kidolgozott, új anyagtakaré­kossági programunk ennek a meg­kezdett munkának a folytatása, de egyben hosszabb távon is kijelölte azokat a feladatokat, melyek ha­tékonyan járulnak hozzá az anyag­­fajlagosok csökkentéséhez, a fes­tékgyártás nyereségének növelésé­hez. CSÖKKENTENI A VESZTESÉGEKET! FELSZÁMOLNI A PAZARLÁST! A gyártási veszteségek csökken­tése érdekében a legnagyobb vo­lumenben gyártott termékektől kezdődően szinte minden egyes termék gyártási veszteségének fe­lülvizsgálatát, és ahol lehetséges, mérséklését végeztük el. A központi minőségellenőrzési a osztállyal együtt megszigorítottuk beérkező alapanyagok és cso­magoló eszközök minőségellenőrzé­sét. Az egyes termékek gyártása során pedig fokozottabban ellenő­riztük a technológiai fegyelem be­tartását. A gyártások során meg­követeltük, hogy az anyagok mér­legelve, a sarzslap szerinti men­­­nyiségben kerüljenek bemérésre. Ahol a mérlegelés feltételei hiá­nyoztak, elrendeltük azok sürgős megteremtését. Mivel a festékgyártás szakaszos technológiával történik, így egy termék gyártásáról más termék gyártására való átálláskor ún. át­meneti termék (..a mosatási elegy”) keletkezik. Ennek csökken­tése is fontos feladat! Ezt a ter­melés progra­mozás tervszerűségé­nek növelésével, az optimális gyár­tási sorrend lehetőségek szerinti betartásával tudtuk elérni. Ezen túlmenően arra törekedtünk, hogy az elkerülhetetlenül keletkező át­meneti termékeket minél nagyobb mértékben hasznosítsuk, újra fel­használjuk a festékgyártás során. A folyékony alapanyagokkal beér­kező göngyölegeket rendszeresen és egyre nagyobb mértékben hasz­nosítjuk a késztermékek kiszerelé­séhez, vagy éppen értékesítésüket szervezzük meg. Gondos anyagke­zeléssel csökkentettük a tárolás­nál és a­­ szállításnál adódó vesz­teségeket is. Felhívtuk a figyel­met a kiszakadt zsákokból az anyagok elszóródásának megaka­dályozására. A veszteségek további csökken­tését várjuk a gyártás utolsó fá­zisában a késztermékek kiszerelé­sénél is, a töltési pontosság még szigorúbb betartásával, az aktuális fajsúly szerinti kiszerelés megva­lósításával! Széles körű felvilágosító mun­kával megismertettük dolgozóink­kal, hogy milyen értékű anyagok­kal hol, bánnak és hogy azok gén­lelkiismeretes kezelésével, mekkora anyagmegtakarításban ki­mutatható eredményt érhetünk el. Festékgyárunk évente átlagosan kb. 600 féle alap- és segédanyagot használ fel, melyek többségének jelenleg már egy, vagy több al­ternatívája is van. A korábbi évek alapanyag-beszerzési nehéz­ségei miatt, és az utóbbi időszak gazdasági követelményeinek kielé­gítése érdekében rendkívül nagy számú alap- és segédanyag-alter­natívát tártunk fel. Az alapanyag­alternatívák lehetővé teszik, hogy mindenkor a kedvezőbb árfekvé­sű alapanyagok kerüljenek be­szerzésre, ugyanakkor a különböző cégek versenyeztetése is könnyeb­bé válik, ami még kedvezőbb be­szerzést eredményezhet. A jelenle­gi importkeret gazdákodási rend­szer, a szűkülő devizakeret, még tovább fokozza ezen tevékenység jelentőségét. A múlt évben is fon­tos feladatunknak tekintettük az új alapanyag-beszerzési források feltárására irányuló munka folya­matos és következetes továbbvite­lét, ezen belül a hazai, ill. a szo­cialista relációjú alapanyagok fel­használási részarányának a lehe­tőségek felső határáig történő nö­­velését. Felülvizsgáltuk a termé­kek anyagnormáit és nagy szá­mú, a tőkés importot is csökken­tő változtatását, alternatívabőví­­tést hajtottunk végre. A jelentő­sebb hazai festékipari alap- és segédanyagok körének a bővítése, és ezek egy jelentős részének a receptúrákba való beépítése. Sor­­ba vettük és „végigházaltuk” a már meglevő és potenciálisan szóba jöhető alapanyaggyártókat és ve­lük együtt közösen vizsgáltuk az egyes tőkés alapanyagok kiváltá­sának lehetőségeit. •Jelentős eredményt értünk el az Országos Érc- és Ásványbányák­tól származó mészkőőrlemények a DKV által kifejlesztett aromás ol­­dószerkeverékek, a Tiszamenti Vegyiművek szervetlen pigment­jei, a Kőbányai Könnyűfémmű alumíniumpasztái, a Budalakk né­hány műgyantája, a KEMIKÁL bitumenoldata stb. felhasználási részarányának növelésével, és az ezáltal biztosított tőkésimport-ki­­váltásokkal. Bíztató remény van a Növény­olajipari Vállalattól és a Szilas­­menti Mgtsz-től származó külön­böző növényi olajoknak a mű­gyantagyártásnál történő felhasz­nálására, az eddigi tőkés import olajok helyett. A napraforgóolaj­ból a múlt évben már 150 tonnát használtunk fel, az ez évi igé­nyünk pedig kb. 1000 tonna lenne. Folynak a vizsgálatok néhány kü­lönleges növényi olajjal, pl. a ku­koricacsíra olajjal, a mákolajjal, a mustárolajjal, a szőlőmagolajjal és a paprikaolajjal is. Kísérleteket végzünk a polietiléngyári TIPO­­LEN porból klórozásával a BVK- nál gyártott klórozott polietilén felhasználására is, mely a jelenleg tőkés importból közel 1000 tonna nagyságrendben vásárolt vinilko­­polimer kötőanyagokat célozza, részben vagy egészben kiváltani. Sajnos az újonnan feltárt szo­cialista beszerzési forrásokból a fentieknél jóval kevesebb valósult meg, mivel ezek az országok is alapanyag-ellátási gondokkal küz­denek és szállítási készségük is sok esetben korlátozott. Némi eredményt a cseh és lengyel pig­mentek fokozottabb alkalmazásá­val sikerült elérnünk. Műgyanta­­gyártásunkhoz 150 tonna csehszlo­vák pentaeritritet is (sajnos csak tőkés valutáért sikerült megvásá­rolni!) felhasználtunk. Remény van a csehszlovák titándioxid, a szovjet korom és néhány NDK- ból származó szilikon adalék­anyag importjára is. A fentieken kívül természetesen tovább folytatjuk a tőkés alap- és segédanyagok között is az alterna­tívák feltárását, ezáltal lehetővé téve a mindenkori legkedvezőbb beszerzéseket. (Folytatjuk) MIHALKÓ ZOLTÁN gyárvezető Év Reláció 1977 1982 Hazai 23«„ 44 % Szocialista import Ö" II 5,4« о Tőkés import 72% 50,8« n Év Eredmény. eFt. 1977 212 639 1978 108 493 1979 — 23 819 1980 95 206 1981 111 726 1982 137 077 Al.AP- ES SEC­ÉDANYAG­­ALTERNATÍVÁK FELTÁRÁSA Agitációs munkánk néhány követelménye (Folytatás az l. oldalról) Ezért az agitátorral szemben nap­jainkban alapvető­­ követelmény, hogy az adott témában tájékozott legyen. Ne csak a tényeket, a szá­mokat tudja felsorakoztatni, ha­nem meg kell mutatni a tények mögött rejlő összefüggéseket, adott esetben az objektív törvényszerű­ségeket is. Az a párttag, aki nem olvas újságot, folyóiratot, nem hall­gat rádiót, nem néz­ TV-t, elma­rad a világtól, nem mer megszó­lalni, vitába bocsátkozni, vagy ha mégis, egy-kettőre alulmarad ol­vasottabb vitapartnerével szemben. A jelszavak hangoztatása ma már kevés az agitáció hatékonyságához, a helyi ismeretek, a tényekre ala­pozott érvek nélkül. Az általános, mindenki számára elérhető tájé­kozódási forrásokon túl, a pártta­gok a pártélet fórumain, a párt belső tájékoztatási rendszerén ke­reszt­ül, több, részletesebb és fris­sebb, úgynevezett ,,háttér”-infor­­mációkat kapnak a társadalmi, gazdasági és a politikai élet egyes területeiről. Tapasztalataink sze­rint, ami az országos jellegű kér­désekről való tájékoztatást illeti, nincs különösebb gond. A problé­ma ott van, ahol a párttagok ép­pen saját munkahelyük vagy la­kóterületük, vállalatuk dolgaiban bizonytalanok, tájékozatlanok. Ezért fordul elő, hogy a párttagok egy­része olyan kérdésekre sem tud választ adni, amelyekre pedig csak ott helyben lehetne a választ meg­adni. A pártszervezetek meghatározott időszakokban információs jelenté­seket készítenek, amelyekben felsőbb pártszervezeteket tájékoz­a­tatják arról, hogy mi foglalkoz­tatja a helyi közvéleményt. Ezt az információs munkát is­­ jobban kellene hasznosítani az agitációs munkában. Nemcsak jelezni kell a problémákat, hanem — amire, le­het — helyben kell­ megadni a vá­laszt. Megfelelő tájékozottság hiá­nyában az agitáció egy-egy helyi intézkedésben, kérdésben utólagos ,,magyarázkodásnak” tűnik. Ezért az, lenne a jó, s ez már több he­lyen szerencsére általánossá is vált, ha az agitáció mindenütt elé is menne az eseményeknek, a vár­ható helyi intézkedéseknek, (pél­dául: egy-egy átszervezés, beruhá­zás, bérfejlesztés, városfejlesztés stb.), hogy előre felkészítse a he­lyi közvéleményt a várható fel­adatokra, intézkedésekre. Az agitáció napjainkban a min­dennapi politikai munka szerves része, amely azonban csak akkor éri el kellő hatékonyságát, ha azt mindig és mindenütt a párt poli­tikájának az alapos ismeretére építik és végzik. Erre kell tehát törekednünk. Frisovszki Tibor Л lel­etési recesszió, гаду a recesszióban leh­etés? (Folytatás az 1. oldalról) vön, hogy újabb technológiai mű­veletet végzünk el. A műszaki fej­lesztés eredményeként jelentősen megnőtt az értékesebb termékek, kénmentes, illetve fehéráruk kibo­csátásának aránya. A technológia ilyen változtatása a vállalat szá­mára eredménytöbbletet, a nép­gazdaság számára a kőolaj cél­szerűbb felh­asználását és a kör­nyezet fokozottabb védelmét je­lenti. Műszaki fejlesztési tevékenysé­günk másik nagy csoportját azon koncepciók megvalósítása alkotja, amely szerint a vállalat technoló­giai és termékvertikumának bőví­tése kész technológia megvásárlásával, illetve licencének az ezen technológiára építő üzem berende­zései fő részeinek külföldről tör­ténő beszállításával történne. A vállalat feldolgozó vertikumának ilyen irányú bővítése biztosíthatja csak­ az eredményes gazdálkodást, hiszen a meglevő, s lényegét te­kintve szolgáltató jellegű tevé­­kenységre építve a gazdaságos mű­ködés, aligha érhető el. A tech­nológiai vertikum szélesítésére megfelelő alapot nyújtanak a sa­ját és a térségben rendelkezésre álló egyéb, a alapanyag áramába petrolkémiai ipar beforgatható, jelenleg kevésbé jól hasznosuló vegyipari anyagok. Az ilyen jelle­gű fejlesztést példázza a felépült MTBE-üzem, amelyről már a kró­nika korábbi számában önálló cikk jelent meg. Műszaki fejlesztési tevékenysé­günk harmadik csoportját a hazai technológiai kutatásra alapozott fejlesztési tevékenység alkotja. A műszaki fejlesztési tevékenység­nek minden bizonnyal ez a legne­hezebb útja, a legnagyobb veszte­séget, de potenciálisan a legna­gyobb eredményt is ez hozhatja, s még egy fontos jellemzője van: ezen tevékenység nélkül hosszabb távon az előzőek sem képzelhetők el, hiszen az új, kívülről történő befogadásához is szükség van egy nem is alacsony szintű hazai fej­­lesztésre és befogadási készségre. A beruházásra fordítható pénzesz­közök szűkössége miatt, pintérbe került a hazai fejlesztés. Az üze­met kompletten vásárolni — meg­felelő referencia birtokában — céloz ° rá a pillanatnyi igényt meg­haladó nagyságban, hiszen ez vi­szonylag olcsóbb, de legtöbbször igen jelentős összeget tesz ki. Ha­zai fejlesztés esetén viszont — re­ferencia nélkül — csak az eljárás kidolgozottsága által indokolt nagyságút lehet lépni, ez pedig több kisebb lépést, egyszerre ki­sebb költséget jelent. Vállalatunk több hazai kutató-fejlesztő inté­zettel áll szerződéses kapcsolatban, mely szerződések célja technoló­gia kidolgozása. Ismeretes, hogy a gázolajok téli felhasználását is biztosítandó szük­séges a téli gázolajok adalékolása, mely adalékanyag a paraffinos komponensek eltömődést okozó ha­tását késlelteti, a gázolaj derme­déspontját csökkenti. A dermedés­­pont-csökkentő adalékot nyugat­ról­ importáljuk. Egyik kutatási té­mánkban célul tűztük ki ezen hi­degfelhasználási tulajdonságot ja­vító adalékanyag hazai­ gyártását. A szükséges alapanyagok hazai forrásból rendelkezésre állnak, s az igény nemcsak a hazai, hanem a szocialista piacon is jelentkezik e termék iránt. Egy másik fejlesztési elképzelé­sünk: műgyanták előállítása, amely helyettesítené a hazánkba ma még importból bekerülő szénhidrogén-, kumaron-, fenyőgyanták egy ré­szét. A gyantákat igen széles kör­ben használják fel, és nagy men­­­nyiségben csak a nyugati orszá­gok állítják elő. Fontos felhaszná­lási területük a gumiipar, az épí­tőipar, a papíripar stb. Célunk itt is hazai alapanyagra támaszkodva az eddigi import lehető legnagyobb része helyett hazai gyártmány ki­kísérletezése. Az MTBE-üzem termelésbe ál­lásával lehetőségünk nyílt nagy tisztaságú izobutén előállítására. Az izobutén — különösen­­ tiszta állapotban — a vegyipar keresett cikke és habár a CD-frakciókban jelen van, onnan történő kinyeré­se a többi alkotóval való nagy fi­zikai tulajdonságbeli hasonlósága miatt nehéz. Közvetett t­én azon­ban az MTBE bontásával tisztán kinyerhető. Terveink szerint egy megfelelő kapacitású izobuténüzem jól szolgálná a termékskála bőví­tését és mérsékelné az MTBE kon­­jukturális keresleti bear’ozása mi­att bekövetkező veszteséget. Reméljük, ezen írásból is érzé­kelhető, hogy a Tiszai Kőolajipari Vállalat a recessziós időszak szű­kös pénzügyi lehetőségei között is — a műszaki fejlesztést fontosnak tartva — igyekszik a technológia korszerűsítését, a termékskála bő­vítését elérni, legalább részben vá­laszolva a világgazdasági kihívás­ra. Buella Ferenc műsz. feji. mérnök и [UNK]ПИ [UNK] [UNK]ИЙИ [UNK]Д ————— I9M. JANUAR 5. £

Next