Tiszaújváros - Leninvárosi Krónika, 1987 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-26 / 13. szám
Tervezzünk együtt ink fejlődést az ezredfordulóin No. A leninvárosi tanácson — széles körű elemzőmunka eredményeképp — elkészült városunk hosszú távú, 2000-ig szőlő terület- és településfejlesztési koncepciójának tervezete. A koncepciót néhány hónap múlva a városi tanácstagi testület hagyja majd jóvá, a tanács azonban városunk minden egyes lakosát szeretné bevonni a tervezési, döntéselőkészítési folyamatba. Éppen ezért a tervezetet lapunkban több héten keresztül ismertetjük, és megkérjük olvasóinkat, hogy még a döntés előtt juttassák el írásban véleményüket a koncepcióval kapcsolatban a városi tanács terv-, pénz- és munkaügyi osztályára, vagy lapunk szerkesztőségébe. A végleges tervet ezeknek a véleményeknek a figyelembevételével alakítják majd ki. Kérjük mindazok véleményét tehát, akik felelősséget éreznek városunk jövője iránt: tervezzünk együtt! ÉLETSZÍNVONAL, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTÁS Víz, csatorna, közműellátás Leninváros közműhálózata városépítéssel összhangban, dinamikusan fejlődött. A további bővítések, a tervezett fejlesztések szükségletéhez, illetőleg a szőkebb városkörnyék ellátási igényeihez kapcsolódnak. A községek egészséges ivóvízellátásának megoldása a megye kiemelt programja a hosszú távú időszakban. Ezt a célt szolgálja a megyei hosszú távú vízellátási terv, mely tartalmazza térségünk fejlesztési elképzeléseit is. Eszerint: Leninváros önálló vízművel rendelkezik, melynek kiépített kapacitása napi 11 400 köbméter Ebből a kezelt vízmennyiség mintegy 9500 köbméter naponta. Ez a vízmennyiség meghaladja a város vízigényét, mely átlagosan ma napi 6000 köbméter, csúcsidőszakban eléri a 7000 köbmétert. A város várható maximális vízigénye összesen a ciklus égére elérheti a 8500—9000 köbméter/nap mennyiséget. A megmaradó, jelenleg is meglévő tartalékkapacitás a VII. ötéves tervidőszakban felhasználható Sajóörös, Sajószöged, Nagycsécs községek vízellátásához. A hosszú távú ciklusban tervezett egyidejűleg mobilizált víztömeget figyelembe véve, új víztározó (víztorony) megépítése is szükségessé válik a térségben. SoA térségben tervezett vízműkapacitás-fejlesztés megközelíti 3100 köbméter/nap értéket, melyből a tervezett csoportos vízműfejlesztés Hejőbábán 1221 köbméter/nap (Hejőbába, Hejőpapi és Nemesbikk ellátására), Hejőszalontán 426 köbméter/nap (Hejőszalonta és Szakáld ellátására), Tiszatarjánban 127 köbméter/nap (Tiszatarján és Hejőkürt ellátására), Tiszapalkonyán 165 köbméter/nap (Tiszapalkonya és Oszlár ellátására). Csoportos vízműfejlesztés összesen: 1939 köbméter/ nap. Önálló vízműfejlesztés: Hejőkeresztúron 329 köbméter/nap, Igriciben 442 köbméter/nap, Mezőcsáton 380 köbméter/nap. Tervezett önálló vízműfejlesztés összesen 1151 köbméter/nap. A körzet szennyvíz- és csapadékcsatorna-kiépítése rendkívül alacsony szintű. A megyei tanács a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésére vonatkozóan is elkészítette, jóváhagyta Borsod megye hosszú távú tervét, amelyben azonban, csak a háromezer főt meghaladó településeket veszi figyelembe. Így Leninváros mellett Mezőcsát szerepel a koncepcióban. A megyei terv szerint: a város fejlődéséből származó kapacitásbővítést folyamatos intenzifikálással kell biztosítani; a leninvárosi szennyvíztisztító-telep kapacitását a hosszú távú tervidőszakban további 3000 köbméter/nap értékkel növelni kell, ezzel alkalmassá téve Sajószöged, Sajóörös és Tiszapalkonya települések szennyvizeinek távlati fogadására; Mezőcsát csatornázottságát 40 százalékosra kell növelni, a meglévő szennyvíztisztító telep ezer, köbméter/nap kapacitásra történő bővítésével egyidejűleg. Hosszú távú feladatként fogalmazódik meg a városi szennyvízkezelés területén a — környezetvédelemhez is kapcsolódó — magasabb tisztítási fokozat, a biológiai tisztítás elérése. Leninváros gázhálózatának fejlesztése a Szederkény városrész és az új építési területek ellátásának Hosszú biztosításához kapcsolódik. távú célkitűzés lehet gázellátás kiterjesztése a szűkebb a városkörzeti településeire is. A villamosenergia-ellátás fejlesztési elképzelései a város és a körzet településeinek közvilágítási korszerűsítését célozzák. A hagyományos világítótesteket folyamatosan a korszerűbb, gazdaságosabb üzemeltetésű nátrium lámpákkal kell felváltani. Közlekedés, hírközlés A város és a körzet közötti kapcsolatrendszer legalapvetőbb területe a közlekedési viszonyok alakulása. Leninváros térségében ennek kiemelt jelentőségét — az ellátási kapcsolatokon túl — nagyarányú napi ingázás is alátámasztja. A város és a körzethez tartozó községek, illetőleg a települések közötti távolsági kapcsolatokban az autóbusz-közlekedés a meghatározó. A jelenlegi közúti hálózat és forgalmi rend alkalmazkodik a települési rendszer igényeihez. Térségünkben nincs olyan község, ahonnan városba való eljutás egy óránál a több időt vesz igénybe. A legtávolabbi település, Tiszadorog ma 45 kilométerre van a körzetközponttól. A térség közúti hálózatának gerincét a 35. számú, másodrendű főközlekedési út és a 3307. számú, Nyékládháza—Mezőcsát közötti útszakasz jelenti. Ehhez csatlakozik a települések alsóbbrendű úthálózata, mely átlagos kiépítési szélessége 5—6 méter. A növekvő forgalom és annak biztonságossá tétele megköveteli minden közúton 2 forgalmi sáv (6 méter) szélesség biztosítását. Ez elsősorban Sajószöged, Hejőbába, Hejőkeresztúr közigazgatási területein a KM-utak külsőségi szakaszainak szélesítését teszi szükségessé. Általános gond a közutak kedvezőtlen műszaki állapota is. Még fokozottabb feladatot jelent a tanácsi kezelésben lévő úthálózat korszerűsítése, a kiépítettség arányának növelése a körzet településein. A kiépítettség aránya a hosszú távú tervidőszakban is csak szerény mértékben növekszik, melyet elsősorban az okoz, hogy a számításba vehető anyagi eszközöket elsődlegesen a meglévő burkolatok felújítására kell fordítani. Gondot jelent a 35. számú főközlekedési út túltelítettsége, kedvezőtlen vonalvezetése, a szűk átkelési szakaszai, valamint a Leninváros és Polgár közötti Tisza-híd műszaki elavultsága. A VII. ötéves tervciklus végére tervezett sajóörösi összekötő út megépítése várhatóan tehermentesíti a főutat. Ezt követően is szükséges azonban a 35. számú főút Nyékládháza és Leninváros közötti szakaszának szélesítése sávosra, a településeket elkerülő új nyomvonalak kiépítésével A forgalom szűk keresztmetszetét jelentő Tisza-híd újjáépítése a 80-as évek végére van tervezve. Új — a nem Leninváros körzetéhez tartozó — területek felé való nyitás lehetőségét jelentheti nagy távlatban a Kesznyéten és Leninváros közötti közvetlen közlekedési kapcsolat megteremtése. Hosszabb távon az M 3-as autópálya nyomvonalának — a jelenlegi elképzelések szerint — Oszlár térségében tervezett kiépítése és az ehhez való csatlakozások jelentős módosulásokat fognak eredményezni a térség közúti hálózatában és a városi átkelőforgalomban. Szemtanúja voltam. Bombariadó?! A Ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi úton találkoztam először a szirénázó rendőr- és tűzoltóautókkal. Ritkán adatik meg az újságíró számára, hogy a véletlen hozza össze a szenzációval. Ezen a ködös, esős péntek délelőttön sem sokan gondolták Budapesten, hogy 10 óra 52 perckor az Aeroflot gépe kér és kap leszállási engedélyt, s nem sokkal később már életbe lép a bombariadó ! A Ferihegy—2 megszokott, hétköznapi életét élte még tizenegy óra előtt néhány perccel is. A fotocellás ajtón belépve, semmi különös jel nem utalt a nem mindennapi eseményre. Pedig ezekben a percekben landolt a gép, s gurult az előre kijelölt, jól elkülönített helyre. Az utasváróban aztán a szokottnál is több fegyveres rendőr jelent meg, majd kisebb csoportokban rádióval ellátott nyomozók jártak fel-alá a mozgólépcsőkön. A kilátóteraszon még nyitva volt a kávézó, bár személyzete az éppen szabad stewardesekkel a távolt kémlelte Előkerült egy nagy teljesítményű távcső is, az arcokon pedig megjelent az aggodalom. A párás, ködös reptéren az épülettől jókora távolságot tartva állt az Aeroflot gépe, melyet szabályosan körülvettek a tűzoltó- és az egyéb rohamegységek. Aztán a teraszon levő biztonsági emberek azt javasolták, inkább menjünk be a kávézóba. A reptér pedig továbbra is fogadta a gépeket, a táblán megjelentek az érkezést jelző időpontok, sehol sem uralkodott el a pánikhangulat. Csak aki az egymás tekintetét kereső személyzet arcából tudott olvasni, vagy elkapott egy-egy félmondatot, az tudhatta, ma délelőtt Budapestre terrorakció híre érkezett. Még a beavatottak sem tudhattak semmit az ügy kimeneteléről ezekben a pillanatokban. Az oly sokszor ismételt kép a külföldi híradásokból most nálunk is valóságossá vált. Ahogyan én sem tételeztem volna fel, hogy éppen azon a pénteki napon, és éppen azokban az órákban történik mindez, amikor a lipcsei gép érkezését várom a reptéren. Innen már csak egy villanás az a gondolat, hogy akár a legrosszabb is bekövetkezhet... De szerencsére nem történt meg mégsem. Ezt közölték a két órára sajtótájékoztatóra hívott újságírókkal is. Vagyis, az IL—62-es gép kapitánya rádión kapta a hírt Rómából, hogy a gép fedélzetén valószínűleg erőszakos cselekményre készülő személyek tartózkodnak. A gép kapitánya, aki a fedélzeten gyanús jeleket is észlelt, leszállási engedélyt kért, és segítséget a magyar hatóságoktól. A gép 11 óra kilenc perckor leszállt Ferihegyre, s a Határőrség a vele együttműködő szervekkel megkezdte az előre kidolgozott, ilyen eseményekre vonatkozó terv végrehajtását. Az eseményeknél az első percektől jelen levő hírlapíró is csak az elismerés hangján szólhat a szervezésről, arról, hogy ez idő alatt is zavartalan maradt Ferihegy forgalma. A poggyászok és az utasok alapos ellenőrzése után, végül is nem találtak semmit, így a gép 17.39-kor tovább indulhatott. A riadóban ezúttal bomba nem szerepelt... Vadas Zsuzsa LENINVÁROSI KRÓNIKA 2 " 1 ■ [UNK] 1989-re elkészül?! Az aÉsz olyao Mi Városunk, mint az köztudott, nem tartozik a nagy területen felépült települések közé, s aki netán a Május 1. útról el szeretne jutni mondjuk a Gagarinra, megteheti egy jó húszpercnyi sétával. A mostani ideiglenes autóbuszállomáson azonban, az ingázókat és az átmenő forgalmat is figyelembe véve, mintegy 7—8000 ember fordul meg naponta. A jelenlegi elhelyezés nem elégíti ki az alapvető balesetvédelmi igényeket sem, és a város forgalomszerkezetének torzulását is okozza. Épp ezekért a városi tanács VII. ötéves tervében kiemelt feladatként szerepel az új autóbusz-pályaudvar megvalósítása, amelyet a lakosság településfejlesztési hozzájárulás formájában is támogat. A leendő pályaudvar megépítése után remélhetőleg kedvező változásokat idéz elő a város életében, „vácskapuvá” válhat, urbánusabbá válik tőle Leninváros. Telepítési helye a Lenin út — Szamuely út — Autójavító Vállalat telephelye — véderdő által határolt terület, kapacitása 18 darab kocsiállás, melyből 6 a helyi, 12 pedig a helyközi járatoké lesz. Az is kedvező, hogy véglegesen beépül az a terület, amely mindeddig csak átmeneti funkciókat kapott. Bizonyos nagyságú védőerdőt ki kell irtani, mivel az autóbuszpályaudvarnak legalább ötven méterre kell lennie a lakóházaktól, ám a Szamuely út mentén ezt pótolni lehet, s ezzel némileg a zajvédelmi feladatoknak is eleget tehetünk. A területen helyet kap egy egyemeletes, magastetős épület is, amelyben többek között várótermet, büfét, szolgáltató irodát, pénztárat, WC-csoportot, stb alakítanak ki. A pályaudvaron 19 autóbusz-parkoló (6 csuklós, 13 szóló) lesz elhelyezve, s ugyancsak 19 személygépkocsi-parkolóval gazdagodik a Szamuely út déli oldala. A „forgalmi feltárás” a Lenin útról történik majd, a Szamuely útra pedig egy tartalék kijáratot biztosítunk. Mindezeket Taba Benő és Berecz István, az Északterv munkatársai mondták el a március 10-i tanácsülésen a cégük által elkészített, s a teremben kifüggesztett tervről. Ezt követően tanácstagjaink intéztek hozzájuk néhány, a lakosságot érdeklő kérdést: — Miért szükséges ennyi tárolóhely megépítése? Meddig elégíti ki az igényeket, és van-e lehetőség a bővítésre? A 35. sz. főútvonalon nem sűrűsödik-e össze miatta a forgalom? Nem lehetne-e a 35-ösről egy külön bejáróutat kialakítani csak a buszoknak, esetleg a Gagarin úti kereszteződés kiépítésével azt elérni, hogy a buszok ott jöjjenek be a városba, és a Lenin útra menjenek ki? A Volán milyen technikai eszközöket szándékszik felszerelni? Lesz-e taxiállomás? A szakértők e kérdésekre válaszolva elmondták, hogy ez a terv hosszú távra vonatkozik, ám nem szabad csak a felét megvalósítani, hiszen minél inkább elhúzódik egy beruházás, annál többe kerül. A 18 indító és érkeztető állomás minden bizonnyal sokáig ki fogja elégíteni az igényeket, de ha szükséges, a terv jellegéből adódóan lehetőség nyílhat a bővítésre. A forgalomtechnikai felmérések azt bizonyítják, hogy jelen pillanatban még nem olyan zsúfolt a 35- ös, hogy gondot okozhatna a buszok ki- és beközlekedése. Az elsőbbségadás kötelező táblák szavatolják a biztonságos közlekedést. A beközlekedő buszoknak külön buszsáv könnyít a helyzetén, forgalmi szempontból megengedhetetlen, hogy ily közel kerüljön egymás mellé két csomópont. A Gagarin út és a 35-ös kereszteződésének kiépítését inkább az indokolja, hogy a közeljövőben belép a nemsokára megépülő örösi út, hiszen a Szamuely egy ún. lakóút, így azt nem célszerű terhelni. A Volán szeretné a legkorszerűbb technikai berendezéseket munkába állítani, például számítógépes menetrend-tájékoztatót, jegyautomatákat, stb. Lesz taxiállomás, amennyiben akad vállalkozó. Supák Tibor Érmesek üdütési lehetőségei A Tiszai Erőmű Vállalat a közelmúltban összegezte és ismertette meg a SZOT- illetve a vállalati üdülési lehetőségeket a dolgozókkal, akik március 31-ig adják majd le a jelentkezési lapokat. Elégedettséggel állapította meg a szakszervezeti bizottság, hogy ebben az évben főként a családok javára, bővült a vállalati üdülési lehetőségek száma. A SZOT-beutalások és a vállalati üdülőjegyek között is egyéni, családos, házaspári és gyermekeknek szóló lehetőségek szerepelnek. Elsősorban főidényben, tehát májustól szeptemberig nyaralhatnak a TEV dolgozói, de bő választék kínálkozik számukra a téli pihenésre is. A SZOT-beutalók között főként a gyógyüdülések, az egyéni és házaspári üdülések száma jelentős, így májustól decemberig elsősorban a hévízi és a debreceni gyógyüdülőket vehetik igénybe. A vállalati üdültetés keretében főként a külföldi csereüdülés népszerű. A Tiszai Erőmű Vállaalatnál ennek már hagyományai vannak. Ebben az évben is mintegy 16 család töltheti nyári szünetének egy részét az NDK-ban és Csehszlovákiában. Komárom, Várkút, Lillafüred, Síkfőkút, valamint a Balaton is bizonyára kellemes emlékeket jelent majd az odalátogatóknak. S azok a családok, akik horgászni, csónakázni vágynak, szeretik a természet, például a folyó csendjét, nem kell messzire menniük. A tiszalöki erőműtelepen júniustól augusztusig mintegy 20 család pihenhet. A vállalati üdülés keretében Pilismaróton, Tarnamérán, Fonyódligeten és a csehszlovákiai Novobányán főidényben, előreláthatólag 74 gyermek nyaralhat majd. A tárgyalóteremből Zugpálinka Üzérkedés miatt indult büntetőeljárás a Leninvárosi Városi Bíróságon dr. Gédra András büntetőtanácsa előtt Nagy Jenő 68 éves, büntetlen előéletű tiszatarjáni lakos ellen, aki 1982. és 1985. december 31-ig terjedő időszakban összesen 1776 liter, mintegy 355 ezer forint értékű pálinkát főzött ki, s ennek nagy részét a hozzájáró kuncsaftoknak értékesítette. Nagy Jenő a község autóbuszmegállójának szomszédságában lakik. A munkába járó dolgozók indulás előtt és megérkezés után is gyakran látogatták meg őt, s egy-egy ilyen alkalommal bizony nagyon sok féldeci csúszott le a torkokon. Az elmúlt év megtartott nyilvános augusztusában tárgyaláson egyebek között az is kiderült, hogy Nagy Jenő a 6600 forintos nyugdíja mellett, e „másodállással” közel 135 ezer forint jövedelemhez jutott. Üzérkedés bűntettéért a Leninvárosi Városi Bíróság Nagy Jenőt 3 évi próbaidőre felfüggesztett 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, azontúl a bíróság kötelezte arra is, hogy a szerzett tiszta haszonból az állam javára 100 ezer forintot fizessen. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért fellebbezett. A megyei bíróság — mint másodfokú büntető bíróság — a szabadságvesztés tartamát 8 hónapra csökkentette, az elkobzás alá eső érték összegét pedig 50 ezer forintra változtatta meg. 1987. MÁRCIUS 26,