Tiszaújváros - Tiszaújvárosi Krónika, 2007 (25. évfolyam, 1-52. szám)
2007-01-04 / 1. szám
^íP^íf(p^i Híífi(Pml jjjuj ■инмншннвж1ш1шмаашип1шманм1^ьг1;'''|'яж a as®»:жюжжi< seaaaзша‘задйдзь&ша:Нм<к^.^-:и>шшМ|ГаNo1>мМ| упщдуггш 2007. JANUÁR 4. TISZAÚJVÁROS HETILAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ülésezett az önkormányzat Díjemelések, költségvetési kiigazítás Az alpontokkal együtt több mint húsz napirendi pontot tárgyalt meg 2006. évi utolsó, december 22-én rendezett ülésén Tiszaújváros képviselő-testülete. A tanácskozási idő ennek ellenére viszonylag rövid volt, mindössze két órát vettek igénybe a döntések. Módosult több rendelet, ennek nyomán januártól emelkedtek a távhőszolgáltatás, a helyi közlekedés, a közétkeztetés díjtételei, februártól emelkedik a gyermekétkeztetés díja is. A testület módosította 2006. évi pénzügyi tervét, mintegy félmilliárd forinttal csökkentve a költségvetési főösszeget. Módosult a lakásépítés és -vásárlás helyi pénzügyi támogatási rendszeréről szóló rendelet is. Tisza Média A képviselő testület zárt üléssel kezdte érdemi munkáját. Az ezt követő tájékoztatásban Koscsó Lajos polgármester közölte, a képviselőtestület a Tisza Média Kft. ügyvezetői igazgatója, Weisz György megbízását 2010. december 31-ig meghosszabbította. Megbízási díját havi bruttó 400 ezer forintban állapította meg, továbbá személygépkocsi- és mobiltelefon használat illeti meg az ügyvezetőt. A képviselő-testület a Tisza Média Kft. Felügyelő Bizottságába delegált tagok közül Komló Sándorné megbízatását visszavonta, egyidejűleg az eddig végzett munkáját megköszönte. A megüresedő helyre a testület Makrányiné Tamási Tündét, a Pénzügyi és Gazdasági Iroda munkatársát választotta meg. A megbízás 2007. június 30-ig szól. Magasabb busztarifák A képviselő-testület egyhangú szavazással fogadta el a helyi autóbusz közlekedés legmagasabb hatósági ármegállapításáról szóló rendelet módosítására, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi különjáratok díjainak megállapítására vonatkozó javaslatot. Ennek értelmében január elsejétől átlagosan 13,9 százalékkal növekedtek a helyijárati tarifák. A menetjegyért 120, az egyvonalas havi bérletért 2.300, az összvonalas havi bérletért 2.880, a tanuló- és nyugdíjas bérletért 1.010 forintot kell fizetni. A csaknem 14 százalékos emelés is csak úgy tartható, hogy az önkormányzat mintegy 4,6 millió forintos támogatást nyújt a veszteségek kompenzálására. E támogatás híján 57 százalékos emelést kellett volna végrehajtani. Az önkormányzat 2007-ben is finanszírozza a temetői, bevásárlói, valamint a tanintézmények korcsolyaoktatási járatainak költségét. Erre a célra a Borsod Volán Zrt. 3.751 ezer forintot kap. (folytatás a 3. oldalon) Weisz Györgyöt négy évre bízták meg a Tisza Média Kft. vezetésével Kakasszótól harangszóig Karácsony után reggel a rádióban arról beszélgettek, vajon miért múlik el a meghittség, a szeretet, a béke az ünnep befejeztével. Miért van, hogy az egymásra való odafigyelés helyett ismét a tülekedés, az indulatok lesznek úrrá rajtunk, miért nem tudjuk megőrizni a hétköznapokra is az ünnep varázsát. A tiszaújvárosi cserkészek valószínűleg nem hallották ezt a beszélgetést, hiszen épp a túrabakancsaikat csomagolták a hátizsákba, siettek a vonathoz, hiszen egy csodálatos zempléni falu, Füzér várta őket kristálytiszta levegőjével, mesés tájaival, csendjével, és meghódításra váró csúcsaival. A 1223. számú Tisza Cserkészcsapat tagjai nemcsak nyáron, hanem télen is nekivágnak a táborozás örömeinek és kihívásainak, így volt ez idén (helyesebben tavaly év végén) is. Karácsony és szilveszter között, az önkormányzat támogatásának köszönhetően, négy gyönyörű napot töltöttek a cserkészek Füzéren. Ellátogattak a ma tájházként működő régi kis vályogházba, ahol a pitvaron és szerszámos helyiségen kívül mindössze egyetlen szoba szolgált hajdan tizenegy ember lakhelyéül. Megtekintették a két templomot is. Az esti misén megismerkedtek a falu papjával, aki - milyen kicsi a világ - kiscsécsi származású, így a közös ismerősök után sem kellett sokáig kutatni. A füzéri vár ugyan ködbe burkolózott, mire a fiatalok „megostromolták” falait, érdekességek viszont kiderültek. Itt őrizték csaknem egy évig a magyar királyi koronát a kápolnában, 1526-27-ben. A kisebb túrák után következett a Nagy-Milic meghódítása. A túra reggelére Holle anyó is kirázta dunyháit, így a kiadós hegyi sétát bokáig érő hóban kellett végigküzdeni. A fáradságért, combokat és vádlikat próbáló hegytaposásért, olykor nadrágféken megtett kilométerekért kárpótlást nyújtott a mesés, havas fenyves látványa. És persze az esti cserkész-tábortűz akkor sem maradt el, ha a testek kicsit elpilledtek. Végülis a petróleumlámpa által szimbolizált tábortűz mellett ülve is lehetett játszani, népdalokat énekelni, történeteket mesélni, és nagyokat nevetni. Napjainkban egyre többet beszélünk a fiatalok hasznos szabadidő-eltöltési szokásairól, a személyiségfejlesztésről, a közösségi élet tartalmassá tételéről. Keressük a szervezeti formát a fogalmakhoz. Pedig a szervezeti forma megvan. A cserkészek nem beszélnek fogalmakról, hanem csinálják, amiről mi beszélünk. A csoda tudja, miért nem irányul legalább akkora figyelem rájuk, mint amennyire ők odafigyelnek egymásra, és az őket körülvevő világra. Bízzunk benne, hogy Iván bácsi után Türk Balázs bácsinak, és Jurászik Zsoltnak sikerül még nagyon sokáig továbbvinni a cserkészet hagyományait Tiszaújvárosban. Hogy mindig lesznek gyerekek és fiatalok, akiknek öröm kakasszóra ébredni és harangszóra nyugovóra térni, akik megtöltik tartalommal a fogalmainkat, és lesz segítő szándék is, amely hozzájárul, hogy töretlenül működhessen a cserkészcsapat városunkban. Ehhez kívánunk mindnyájuknak cserkészköszöntéssel, jó munkát! T. E. Polgármesteri ajándék Nagy öröm érte a karácsonyi ünnepek előtt Rácz Balázs hajléktalant. A városszerte csak „Aranycsipa" néven ismert férfi korábban súlyos sérülést, combnyaktörést szenvedett, ennek következtében szinte járóképtelenné vált. Ezen a gondján segített Koscsó Lajos polgármester, aki magánadományként egy mozgáskorlátozottak számára készült elektromos járművet ajándékozott Rácz Balázsnak. A megajándékozott lapunk közreműködését kérte, hogy nyilvánosan is köszönetet mondhasson az adományért, amely nagy segítséget jelent számára. Fotó: Fojtán László Boldog új évet kívánunk valamennyi olvasónknak! ! Ш A fotón látható „újévi almákat" az egyik kedves olvasónktól, Tihanyiné Némethi Piroskától kaptuk. Hit, remény, szeretet Háborút járt öregek mesélték: a frontvonalakon, a vérzivatarok poklában, amikor nap mint nap farkasszemet kellett nézniük a halállal, egy idő után annyira egybefolytak a napok, hetek, hónapok, és annyira másodlagosság vált az idő múlása, hogy számukra mindegy volt, szerda van-e, vagy vasárnap, 1942-öt írnak-e vagy már 1943-at Mostanság, amikor hál' Istennek (viszonylag) béke van, fontosságot, sőt túlontúl nagy fontosságot kap életünkben, az időnek ünnepekkel mért szakaszolása. Különösen túldimenzionáljuk az esztendő fordulóját A vidámság, a jókedv, az öröm forgatagában valamiféle misztériumot teremtünk az új esztendőnek. Úgy is mondhatnám, a csodavárás reményében búcsúzunk el az óévtől, és mint valamiféle Messiást, úgy várjuk az újat És persze az újtól a jobbat, a szebbet, a boldogítóbbat Holott igazából nem is történik csoda. Az idő ugyanúgy teszi a dolgát, mint előtte bármikor, s egyáltalán nem foglalkozik vele, hogy most a megszokottnál is kitüntetőbb figyelmet kap az emberektől. Az idő az érzelmekre érzéketlen. Az idő se nem jó, se nem rossz, az idő csupán múlik, megállás nélkül őröl, akár egy malom. S más sem változik csoda módjára! A város házfalai éppoly szürkék, mint az elmúlt esztendőben, a graffitik nem tűnt el róluk. Szóval, minden ugyanolyan, mint az óévben volt. A csoda nem szilveszterkor jön, és nem is újévkor, és nem is hirtelen. Mi több, egy év is kevés hozzá. A csoda, a várt csoda lassú és észrevétlen. S csupán azt érinti meg - ellentétben a vak szerencsével -, akit három lelki kincs, három erős érzés, érzelem táplál Ez a három „csodatevő" pedig a hit, a remény és a szeretet Az ember olyan lény, aki arra született, hogy higgyen - mondotta egy angol államférfi, Disraeli Egy orosz író, Veltman úgy vélekedett: az a támasz, amelyet az ember az életben leggyakrabban használ, a remény. A világhírű festő Van Gogh pedig mi mást üzenhetne: ...már csak vidám óhajtok lenni, akár a pacsirta tavasszal! Nem is kívánok más dalt énekelni, mint „szeretni még"! Szent Pál a korinthusiaknak így foglalta össze az emberi lét három lényegét: ...megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet Az év váltó, ha csodavárásra nem is, egy dologra azért mindenképpen alkalmas. Az önvizsgálódásra. Arra, hogy ismételten felmérjük képességeinket. Pontosabban, tartalékainkat Hogy bírjuk-e még hittel, reménnyel, szeretettel az utat tovább. Ha kifogyó félben vagyunk bármelyikből, töltekezzünk! Mert reménységben tartatunk meg! - Ha szeretet nincsen énbennem, semmi vagyok. - Boldogok, akik nem látnak és hisznek! - hirdeti az írás a koroktól, rendszerektől független, örökérvényű igazságokat Nem lottón nyert milliók ezek, nem is egy jótevő nyújtotta biztos állás. Ha úgy nézem, még egy tál meleg étel is kézzel foghatóbb. Csakhogy ez esetben mással össze nem mérhető értékekről van szó! A nyert milliók, a biztos állás, az egy tál meleg étel múlandó, e három kapocs, a hit, a remény, a szeretet viszont - ha él bennünk - nagyon nagy lelkierő. Velük az ember elpusztíthatatlan. Hajdú Imre Hogyan búcsúztatta az óévet? A címben szereplő kérdést tettük fel városunk néhány lakójának, íme a válaszok: Dr. Török Pál, a Városi Rendelőintézet főigazgató főorvosa: - Szűk családi körben, Budapesten töltöttem a szilvesztert. Mivel az év vége is munkával telt, szentestén a kórházban ügyeltem, és a két ünnep között is dolgoztam, jól esett a pihenés az év utolsó napján. 25-én a családommal, gyerekeimmel voltam, a kisebbik fiam is hazajött Angliából, 26-án az influenzából igyekeztem kigyógyulni. Szilveszter napjára a program egy rövid találkozó volt a barátokkal, aztán pedig pihenés. 2006-ban gondok is, tennivalók is akadtak bőven, de összességében nem panaszkodhatom. Úgy érzem, a munka és magánélet terén is több volt benne a jó, mint a rossz. Az új év biztos, hogy ismét sok elfoglaltságot ad. Az új jogszabályi változások városi és térségi szinten is sok munkával járnak majd, de nem vagyok pesszimista. Az újabb feladatoknak mindig bizakodva kell nekilátni. Dembrovszky Gábor, a Hunyadi iskola testnevelő tanára: - Baráti társasággal voltunk egy zártkörű szilveszteri rendezvényen. Kellemes hangulatban bowlingoztunk, játszottunk, beszélgettünk egész éjszaka. Amíg a gyerekek kicsik voltak, általában otthon töltöttük az év utolsó napját a feleségemmel. Most már a barátaikkal szilvesztereznek, így nekünk is nagyobb a „szabadságun”, össze tudunk jönni a barátainkkal, ismerőseinkkel. A szilveszteri fáradalmak után otthon hagyományos menüvel köszöntöttük az újévet, a feleségem lencsefőzeléket, én pedig tárkonyos ragulevest készítettem. Ilyenkor az ünneplésen kívül az ember persze végiggondolja az előtte és mögötte álló évet is. 2006 eseménydús esztendő volt, különösen közéleti szempontból. Mindig arra számítunk, hogy a következő év jobb lesz, ebben most nem vagyok biztos. Döcögős úton indulunk el, és csak reménykedni tudunk, hogy az hosszabb távon tényleg jó felé vezet. (folytatás a 2. oldalon)