Törökszentmiklós - Törökszentmiklósi Hírlap, 2015 (9. évfolyam, 1-26. szám)

2015-07-15 / 15. szám

Törökszentmiklósi HÍRLAP 2015/15. szám július/2. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2004-ben szereztem jogi diplomát a Debreceni Egyetemen. 1995-ben kezdtem dolgozni a Magyar Posta Zrt-nél. Először forgalmi munkaköröket láttam el, majd 1999-től a társaság­irányítás középvezetői szintjén dolgoztam, többek között 3 évig láttam el Törökszentmiklós Posta vezető­helyettesi tisztségét. 2008-ban a Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalában helyezkedtem el az Igazgatási és Okmányirodában szabálysértési ügyintézőként. Fő tevékenységem mellett egyéb közigazgatási eljárások lefolytatását végeztem, valamint a kereskedelmi hatósági ügyeket végző kolléga helyettesítését is elláttam. A közigazgatás reformja révén, mivel a szabálysértési eljárások lefolytatása a helyi közigazgatásból a kormányzati igazgatási tevékenységi körbe kerültek, ezért 2012. évtől a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormány­­hivatal Hatósági Főosztályán, majd a járási hivatalok létrejöttét követően a Törökszentmiklósi Járási Hivatal Hatósági osztályán dolgoztam kinevezé­semig.­­ Korábban mi kollégák voltunk és én egy szerény, alaposan felkészült, segítőkész embernek ismerlek. Általában milyen szemé­lyiségjegyeket szoktak veled kapcsolatban megemlíteni? Milyen visszajelzéseid vannak erről?­­ Mint minden embernek természetesen vannak jó és rossz tulajdonságaim is. A jó tulajdonságok szerintem elsiklanak a hétköznapok forgatagában, mert azt a munkatársak természetesnek veszik. A rossz tulajdonságok pedig, ha a munkacélok közösek és ennek megvalósításában sikeres az együttműködés, kellő toleranciával kezelhető. Egyébként meggyőződésem, ha a munkatársak tudnak egymással, egymásért dolgozni, akkor az ember rossz tulajdonságai ugyanúgy elsikkadnak, mint a jó. Ha mindenképpen kellene olyan személyiségi jegyet mondani rólam, ami pozitív talán azt mondanám, hogy bárki, aki megkeresett segítségért, akár az adott szakterületemen kívül is, tanács vagy szakmai vélemény nélkül nem távozott tőlem. A rossz tulajdonságaival pedig nem szívesen büszkélkedik az ember. - Mi az, ami az élet bármely területén lévő kapcsolataidban igazán megérint Téged? - Egy szóval tudnám jellemezni: az önzetlenség. A mai világban tapasztalható, hogy ez a tulajdonság egyre inkább elsikkad a kapcsolatokban. Az ember lelke örül, ha ezzel az erénnyel találkozik a mindennapjai során. - A közigazgatásban eddig eltöltött idő mire tanított meg, mit tapasztaltál? - A piaci szférából érkezve az eredmény­orientáltságot hoztam magammal. A közigaz­gatás a társadalom irányításának és szolgála­tának akkora szegmense, hogy mind a szer­vezeti, mind a jogszabályi környezet örökkön­­örökké változik, ezáltal nehéz - de minden­képpen szükséges - olyan alapelveket érvé­nyesíteni, mint a kiszámíthatóság, vagy akár említhetném a jogbiztonságot is. Hatalmas kihívás ezen elvek mindennapi érvényesítése. Erre mondta a közigazgatási jog professzorom, hogy aki a közigazgatásból vonul nyugdíjba sem állíthatja bizton magáról, hogy rendelkezik a szakterületre vonatkozó kellő tudással. Rejtve számomra azt az üzenetet hordozta, hogy e területet egy életen át kell tanulni. Ez a gyakorlatban bizonyosságot is nyert. -Vezetőként mi az,amit másképpen látsz, és szívesen változtatnál? - Szívesen változtatnék azon közigazgatási szemléleten, amely az ügyeket úgy közelíti meg, hogy egyes dolgokat hogy „szoktunk” csinálni, és nem úgy, hogy hogyan kell. Ezen szemlélet alapján a munkavállalók a munkaterhek vagy éppen a munkatársakba vetett bizalom miatt, hajlamossá válnak átvenni olyan gyakorlatokat, amelyek helyességéről, pontos értelmezéséről nem kellőképpen győződtek meg, így alakítva ki helytelen szokásjogszerű döntésgyakorlatot, vagy értékítéletet. - Mi ösztönzött arra, hogy az államigaz­gatásból az önkormányzati igazgatásba térj vissza? - Mindig is azt az elvet vallottam, hogy alulról kell építkezni ahhoz, hogy az emeletről ki tudjunk majd nézni. A piaci szférában töltöttem be vezetői pozíciót, erre a közigazgatásban még nem volt lehetőségem. Úgy éreztem eljött az ideje, hogy amennyiben ezen a területen is megmérethetem magam, akkor lépjek. Egyébiránt a közigazgatás területén ez volt az első vezetői tisztségre benyújtott pályázatom. - Mi volt az eddigi legnagyobb kihívás az életedben? - Sokáig azt gondoltam, hogy a jogászi végzettségem megszerzése volt a legnehezebb az életem során, de mióta két kisgyermek édesapja vagyok, azt gondolom az ő felnevelésük lesz a legnagyobb. - Számodra mit jelent az aljegyzői státusz. Mi a feladata az aljegyzőnek? - Az elmúlt hét évben ahhoz szoktam hozzá, hogy csak a saját munkámért kellett számot adnom, munkaszervezési, tervezési, irányítási feladatok nem hárultak rám, ennek ellenére a gazdasági területen gyakoroltam ezeket a hatásköröket is. Ha a kinevezési okmányomat, vagy a teljesítményértékelésemet vizsgálom, akkor viszonylag egyszerűen meghatározható, az aljegyző ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a jegyző megbízza. - Munkáltatód a polgármester, de a feladatokat a jegyzővel közösen látjátok el. Történt valamiféle munkamegosztás köztetek? - Azt tudom mondani, hogy kinevezésem óta eltelt kettő hétben nem alakult ki­­ az idő rövidsége miatt nem is alakulhatott meg­­ az egzakt munkafeladatkör. Ennek ellenére az eltelt időszak nem telt tétlenséggel, hiszen aktív szerepet kaptam a következő testületi ülés megszervezésében is, valamint a jogszabályi környezetbe illeszkedő közterület-felügyeleti feladatok ellátásának, működési rendszerének újragondolásában is tevékenyen részt vettem. - Mit tartasz a legfontosabbnak az aljegyzői munkádban? - A törvényes működés felügyeletét, illetve biztosítását. A képviselőtestület munkájának megfelelő és pontos előkészítését, segítését. - Sokan találkoznak majd veled külön­böző rendezvényeken is. Ezt a közösségi életet milyennek képzeled? - Bizonyos protokolláris feladatok ellátása a munkakör részét képezi, de a túlzott mértékű szereplést nem tartom helyesnek, azt a mentalitást képviselem, hogy a munkám alapján ítéljenek meg.­­ Gratulálunk, és sok sikert kívánunk a munkádhoz! Bukta Ágnes Munkába állt az új aljegyző „Mindig azt az elvet vallottam: alulról kell építkezni ahhoz, hogy az emeletről ki tudjunk majd nézni.” A Polgármesteri Hivatal aljegyzői tisztsége megüresedett, mivel a munkakört betöltő dr. Pető Zoltán a fegyverneki jegyzői állást nyerte el. A kiírt pályázat győztese július 13-tól tölti be a posztot. Bemutatkozó beszélgetésre kértük dr. Libor Imrét, városunk új aljegyzőjét. Törökszentmiklóson születtem, mindig is itt éltem a családommal. A párommal hét éve élünk együtt és két gyermekünket a 3 éves és a 8 hónapos fiainkat neveljük. Nóra közgazdász, jelenleg a gyermekekkel van otthon. A munka és a család mellett a mozgás mindig is fontos volt a számomra. Amikor időm engedi, a kispályás labdarúgást űzöm egy jól megszokott társasággal. 2

Next