Törökszentmiklós - Törökszentmiklósi Hírlap, 2022 (16. évfolyam, 1-26. szám)

2022-08-01 / 16-17. szám

7{leaujul'ta UunuaHi 5. oldal 2) Törökszentmiklós Wéwd ézd$t~ l. rész 8. oldal 2 1 OHRövid hírek a város életéből 9. oldal „Csak tiszta forrásból” fél évszázad a magyar 11-12. oldal Értékmegosztás szeptemberi száma - keresse az újságban! Beszélgetés Markét Imre polgármesterrel 2-3. oldal AudjuSzhs 20.­­frriÉhdé Idén augusztus 20-án is - országosan és helyi szinten egyaránt - megemlé­kezünk Szent István királyunkról. A kultúránkba és hagyományaink sorába beágyazódott ünnephez hozzászokván talán bele sem gondolunk abba a ténybe, hány népnek nem adatott meg a saját államiság, népek és nyelvek százai tűntek - tűnnek el a történelem süllyesztőjében, nemegyszer nyomtalanul. Talán soha nem ötlik fel bennünk az a tény, hogy milyen kivételezett helyzetben vagyunk azáltal, hogy immáron több mint egy évezrede saját országunkban élhetünk. Abban az országban, amelynek alapjait Szent István rakta le. Nemzeti ünnepünk gyökerei visszanyúl­nak a 11. század elejére. Első királyunk idején augusztus közepe, Nagyboldog­asszony napja (augusztus 15.) a törvény­látó napok ideje volt Fejérváron s ekkor ült össze a királyi tanács is. A krónikák szerint halála is erre a napra esett. István halála után augusztus közepe meg­maradt törvénylátó napnak, a változás csak Szent László uralkodása alatt követ­kezett be. 1083. augusztus 20-án - szent­té avatásakor - nyitották fel a székesfe­hérvári bazilikában első uralkodónk sír­kamráját, s maga VII. Gergely pápa jelöl­te ki augusztus 20-át szent ünneppé, Szent István napjává. Nagyon valószínű, hogy eredetileg államalapítónk bebalzsa­mozott testét a bazilika közepén, egy márványszarkofágban helyezték nyuga­lomra. A későbbi pogánylázadások idején aztán a mumifikálódott holttestet a bazi­lika padozata alá épített sírkamrába he­lyezték, ám előtte a különösen ép álla­potban megmaradt jobb kart (és nem csupán a kézfejet!) leválasztották s a ba­zilika kincstárában helyezték el, ahonnan az, a zűrzavaros időkben az egyik bihar megyei nemesi família családi monosto­rába került. Szent László épp ezért a Be­rettyó menti nemzetségi templom he­lyén, az ereklye őrzésére megalapította a szentjobbi apátságot. Szent István 1083- ban felemelt csontjait pedig a székes­­fehérvári bazilika oltárán helyezték el dí­szes ereklyetartóban. Az ereklyék ezt kö­vetően egyre jobban hozzájárultak a Szent István kultusz megerősödéséhez, amely a középkorban az egész Kárpát­medencében kimutatható. (folytatás a 2. oldalon) Törökszentmiklós város lapja 2022/16-17. szám augusztus/1-2 TÖRÖKSZENTM ill ,*ir - I ! I m Lyii«j ftMr:fiíi j S*!í»m*A1íí1

Next