Törökszentmiklós - Törökszentmiklósi Hírlap, 2023 (17. évfolyam, 1-22. szám)

2023-08-01 / 16-17. szám

mm 2 m 2023/16-17. szám augusztus­ 1-2. VÁROSI HÍREK Folytatás az 1. oldalról Államalapító királyunkra emlékezünk S­zázadokat, vészterhes és dicsőséges korszakokat, rendszereket hagytunk már magunk mögött. Gárdonyi Géza az Egri csillagokban a vár ostroma előtt ezeket a szavakat adja Dobó István ajkára: „Szent István király! Nézz le az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol állnak még templomaid falai és ahol még a te nyelveden dicséri a nép a Mindenhatót! Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király! Ó borulj az Isten lába elé! Isten! Isten! Legyen szíved a miénk!’’ Wass Albert írja gyönyörű hazafias versében: „...Élünk ma is, ahogy lehet, s Isten-hitünk szent erejével magyar szívünk szeretetével őrizzük ezt a gyökeret. Míg Isten a mi nemzedékünk és hűség minden fegyverzetünk, addig félnünk nem szabad, mert a gyökér, az megmaradt! Ki hűséget vet - életet arat, és a gyökér, az megmarad!” Néhány nappal ezelőtt, mint valami nagyszerű, roppant leleményes, a praktikus felhasználásról számoltak be hírcsatornák: a nyugat európai keresztyén templomok újrahaszno­sításáról, át- és leépítéséről. templomok öt csillagos szállodákká. A kávézókká való átalakítása nem lesz következmények nélkül. A templomok Isten dicsőségére emeltettek, hogy abban és ott, rendelt időben rendszeresen Isten dicsőítése történjen meg. Valamennyi művészi alkotás és a legtöbb esetben közadakozás vagy valamely kiváló patrónus emeltette saját költségén. Katolikus templomaink lenyűgöző szépsége, díszítettsége ki kíván léptetni a mindennapokból, és lelki emelkedettségbe kíván emelni. A mennyország képeit, idilli állapotát idézi a betérő számára, amiben egyszerre látja meg törékeny ember voltát, minden gyarlóságával. Mégis mind­ez nem nyomasztó, hanem sokkal inkább felemelő számára. Protestáns templomaink letisztult egyszerűsége a hirdetett igére helyezi a hangsúlyt: megtudni mi végre vagyunk ezen a világon és hogyan éljünk méltón a Teremtő képmásaként. A liturgiák minden keresztyén templomban ezt a célt szolgálják. Továbbá a népemlé­­­kezet szent helynek tudja a temetőket, történelmi csaták, sorsdöntő események színhelyeit. A hívő ember életgyakorlatában még azt is jó feleleveníteni, hogy otthonunk is szent hely, ahol szeretteinkkel, gyermeke­inkkel vagy épp felmenőinkkel élünk együtt, ahol féltő gondoskodással igyekszünk átadni a „tudást” a másik számára, amivel hitünk és élettapasz­talatunk szerint sikeres és boldog életet fog tudni élni. A magyar és minden jó érzésű ember nem örül az ilyen templom-átépítéseknek. A történelem nem állt meg. Mi is részesei vagyunk. Kihívások között élünk. Az egyik ilyen tényszerű vélemény, hogy mára az istentisztelet és szentmise a szabadidő tartalmas és egyik választható időtöltése lett. Milyen okai vannak annak, hogy ennyire el tudott különülni az élet isten­tisztelete az ünnepi alkalmaktól, a vasárnap a hétköznapoktól? Arra is kereshetjük a választ, hogy van e még asztalközösség otthonainkban? Van-e befolyásunk bármit is megváltoz­tatnunk? Azt tudni lehet és a tapasztalat is azt igazolja: nem életcél a másik ember megváltoztatása és a kedvezőt­len körülményeinkre történő szüntelen hivatkozás. „Olyan az élet, ahogy éljük. Úgy ád az Isten, ahogy kérjük. Úgy győzünk, ahogy küzdünk és úgy halunk meg, ahogy éltünk. ” (Bőzsöny Ferenc) Mi az örökségünk? - Keresztyén értékrendünk és élet­vitelünk, annak szervezett és öröklött rendje. - Államalapító királyunk törvényei, ami hatékonyan segítette a keresztény hit és erkölcs meghonosítását a Magyar Királyságban. -A család példája. Maga a szentírás mondja, hogy Isten az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette ugyan, de meghatározta, eleve elrendelt idejét és lakásának határait, s ezzel együtt feladatul rótta rájuk, hogy nyelvüket, műveltségüket, nemzeti egyéniségüket Isten törvényei és akarata szerint kialakítsák. Magyar voltunk Isten kikutathatatlan teremtő ténye. Ő parancsolt és lett magyar, Ő rendelkezett és lettünk magyarokká. Ennek magyarázata értelemfeletti őstény. Ennek felelős következményei is vannak. Magyarságunk olyan, mint pataknak a meder: létforma. Súlyos következményeket von maga után, aki magyarságát, hitét megtagadja, elárulja, elfelejti. Isten teremtő gondo­latát hamisítja meg, aki magyar jelleméből kivetkőzik. Isten ellen lázad, aki magyar voltát szégyenli. Magyar­ságunk mindannyiunk között olyan közösséget teremtett és teremt, amelyet soha meg nem tagadhatunk. „Ezelőtt ezer évvel a magyarság döntő lépésre határozta el magát: keresztyénné lett. Isten Krisztusnak adta a magyarságot. Krisztusban egy új ország jelent meg, egy új világrend a maga erkölcsi erőivel, örökkévaló jogaival és szépségeivel, s ennek az országnak, ennek a világrendnek kell a magyar nemzetet is áthatnia, különben nem lesz érdemes magyar­nak lenni. ” (Kató Béla) A fenti gondolatokkal kívánom a felemelő emlékezést és ünnepi készülődést minden tisztelt Olvasó számára. ____________Viski-Latorné Dögei Edit Törökszent­iklósi HÍRLAP

Next