Törökszentmiklós - Törökszentmiklósi Hírlap, 2023 (17. évfolyam, 1-22. szám)
2023-08-01 / 16-17. szám
mm 2 m 2023/16-17. szám augusztus 1-2. VÁROSI HÍREK Folytatás az 1. oldalról Államalapító királyunkra emlékezünk Századokat, vészterhes és dicsőséges korszakokat, rendszereket hagytunk már magunk mögött. Gárdonyi Géza az Egri csillagokban a vár ostroma előtt ezeket a szavakat adja Dobó István ajkára: „Szent István király! Nézz le az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol állnak még templomaid falai és ahol még a te nyelveden dicséri a nép a Mindenhatót! Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király! Ó borulj az Isten lába elé! Isten! Isten! Legyen szíved a miénk!’’ Wass Albert írja gyönyörű hazafias versében: „...Élünk ma is, ahogy lehet, s Isten-hitünk szent erejével magyar szívünk szeretetével őrizzük ezt a gyökeret. Míg Isten a mi nemzedékünk és hűség minden fegyverzetünk, addig félnünk nem szabad, mert a gyökér, az megmaradt! Ki hűséget vet - életet arat, és a gyökér, az megmarad!” Néhány nappal ezelőtt, mint valami nagyszerű, roppant leleményes, a praktikus felhasználásról számoltak be hírcsatornák: a nyugat európai keresztyén templomok újrahasznosításáról, át- és leépítéséről. templomok öt csillagos szállodákká. A kávézókká való átalakítása nem lesz következmények nélkül. A templomok Isten dicsőségére emeltettek, hogy abban és ott, rendelt időben rendszeresen Isten dicsőítése történjen meg. Valamennyi művészi alkotás és a legtöbb esetben közadakozás vagy valamely kiváló patrónus emeltette saját költségén. Katolikus templomaink lenyűgöző szépsége, díszítettsége ki kíván léptetni a mindennapokból, és lelki emelkedettségbe kíván emelni. A mennyország képeit, idilli állapotát idézi a betérő számára, amiben egyszerre látja meg törékeny ember voltát, minden gyarlóságával. Mégis mindez nem nyomasztó, hanem sokkal inkább felemelő számára. Protestáns templomaink letisztult egyszerűsége a hirdetett igére helyezi a hangsúlyt: megtudni mi végre vagyunk ezen a világon és hogyan éljünk méltón a Teremtő képmásaként. A liturgiák minden keresztyén templomban ezt a célt szolgálják. Továbbá a népemlékezet szent helynek tudja a temetőket, történelmi csaták, sorsdöntő események színhelyeit. A hívő ember életgyakorlatában még azt is jó feleleveníteni, hogy otthonunk is szent hely, ahol szeretteinkkel, gyermekeinkkel vagy épp felmenőinkkel élünk együtt, ahol féltő gondoskodással igyekszünk átadni a „tudást” a másik számára, amivel hitünk és élettapasztalatunk szerint sikeres és boldog életet fog tudni élni. A magyar és minden jó érzésű ember nem örül az ilyen templom-átépítéseknek. A történelem nem állt meg. Mi is részesei vagyunk. Kihívások között élünk. Az egyik ilyen tényszerű vélemény, hogy mára az istentisztelet és szentmise a szabadidő tartalmas és egyik választható időtöltése lett. Milyen okai vannak annak, hogy ennyire el tudott különülni az élet istentisztelete az ünnepi alkalmaktól, a vasárnap a hétköznapoktól? Arra is kereshetjük a választ, hogy van e még asztalközösség otthonainkban? Van-e befolyásunk bármit is megváltoztatnunk? Azt tudni lehet és a tapasztalat is azt igazolja: nem életcél a másik ember megváltoztatása és a kedvezőtlen körülményeinkre történő szüntelen hivatkozás. „Olyan az élet, ahogy éljük. Úgy ád az Isten, ahogy kérjük. Úgy győzünk, ahogy küzdünk és úgy halunk meg, ahogy éltünk. ” (Bőzsöny Ferenc) Mi az örökségünk? - Keresztyén értékrendünk és életvitelünk, annak szervezett és öröklött rendje. - Államalapító királyunk törvényei, ami hatékonyan segítette a keresztény hit és erkölcs meghonosítását a Magyar Királyságban. -A család példája. Maga a szentírás mondja, hogy Isten az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette ugyan, de meghatározta, eleve elrendelt idejét és lakásának határait, s ezzel együtt feladatul rótta rájuk, hogy nyelvüket, műveltségüket, nemzeti egyéniségüket Isten törvényei és akarata szerint kialakítsák. Magyar voltunk Isten kikutathatatlan teremtő ténye. Ő parancsolt és lett magyar, Ő rendelkezett és lettünk magyarokká. Ennek magyarázata értelemfeletti őstény. Ennek felelős következményei is vannak. Magyarságunk olyan, mint pataknak a meder: létforma. Súlyos következményeket von maga után, aki magyarságát, hitét megtagadja, elárulja, elfelejti. Isten teremtő gondolatát hamisítja meg, aki magyar jelleméből kivetkőzik. Isten ellen lázad, aki magyar voltát szégyenli. Magyarságunk mindannyiunk között olyan közösséget teremtett és teremt, amelyet soha meg nem tagadhatunk. „Ezelőtt ezer évvel a magyarság döntő lépésre határozta el magát: keresztyénné lett. Isten Krisztusnak adta a magyarságot. Krisztusban egy új ország jelent meg, egy új világrend a maga erkölcsi erőivel, örökkévaló jogaival és szépségeivel, s ennek az országnak, ennek a világrendnek kell a magyar nemzetet is áthatnia, különben nem lesz érdemes magyarnak lenni. ” (Kató Béla) A fenti gondolatokkal kívánom a felemelő emlékezést és ünnepi készülődést minden tisztelt Olvasó számára. ____________Viski-Latorné Dögei Edit Törökszentiklósi HÍRLAP