Újszászi Híradó, 1991 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

ÖNKORMÁNYZAT A megyei önkormányzat alakulásáról Különleges közéleti információkkal tudunk szolgálni azok számára, akiknek van türelmük végigolvasni az új megyei önkormányzattal kapcsolatos történéseket, amelyek a közelmúltban zajlottak. Az eseményekhez, ha nem is közvetlenül, újszászi önkormányzat küldötteinek is köze van.^az A települési önkormányzatok a megyei közgyűlés létrehozására küldötteket jelöltek maguk közül. A három újszászi küldött: Dr. Baky Endre, Káló Jenő és Farkas Endre voltak. A küldöttek feladata, hogy szavazás útján olyan embereket delegáljanak a megyei közgyűlésre, akik a legmegfelelőbben tudják képviselni egy-egy körzet érdekeit a megyei önkormányzatban. Szolnok megye hat körzetre volt felosztva, mi a 2-es körzethez tartoztunk 13 másik községgel együtt. Tehát a 14 községből, ahonnan 42 ember jött küldöttként, 7 személyt kellett kiválasztanunk az előbbiekben leírt feladatra. Községünk kiemelt jelöltje Káló Jenő volt, bízva pénzügyi és közgazdasági ismereteiben. Mint később kiderült, a szakmai hozzáértés még mindig nem volt alapvető feltétel, sokkal inkább érvényesült még a régi beidegződésből származó "közigazgatási jártasság". Ezt egyes küldöttek nem győzték eleget hangsúlyozni, így Káló Jenő 28 szavazattal 9. lett. Miután megtörtént a szavazás, és a 14 jelöltből kiderült, hogy ki az a hét fő, aki a legtöbb szavazatot kapta, meg kellett választanunk a hét ember szóvivőjét. Több javaslat is érkezett, és szinte mindegyik Szabó Zsigmond szajoli polgármestert javasolta szóvivőnek, akinek a feladata tulajdonképpen a megyei közgyűlés előkészítésekor az információk oda-visszavitele a megyei tanács még funkcionáló intézménye, valamint a községek és küldötteik között. Tulajdonképpen itt kapott szerepet az újszászi küldöttség. Dr. Baky Endre javaslatára Nagy Gábor zagyvarékasi vállalkozót is szóvivőnek jelöltük, így a két személy között dőlt el, hogy ki lesz az, aki körzetünkben szóvivőként fog dolgozni. Többszöri szavazás után Nagy Gábor kapta a több szavazatot. Miután megköszönte a bizalmat, kimondta, amit többen is éreztünk: "örülök, hogy a változásra szavaztak, és ígérem, hogy mind a 14 község érdekeit egyformán fogom szolgálni." Ezek után szeretném Nagy Gábort, munkáját, valamint szóvivői tevékenységét — ami sok érdekességet tartalmaz — bemutatni. 1950—ben született Nagykátán. 1982-ben került Zagyvarékasra a helyi tsz—be számítástechnikai szaktanácsadóként. Három évig bírta a Budai-féle egyeduralmat, majd 1985—ben másodmagával GMK—t alakított főfoglalkozásban 0 Ft indulótőkével. Ebből a vállalkozásból nőtt ki az ELEKTROSZOFT KFT, amely ma az Alföld legnagyobb magánvállalkozása. Két városban működik: a szolnoki központtal és a kecskeméti telephellyel. Jelenleg 44 alkalmazott keresi kenyerét a KFT-ben. A közelmúltban kötöttek szerződést a SAMSUNG LTD multinacionális vállalattal, melynek értelmében a SAMSUNG pénztárgépek kizárólagos magyar rendszergazdája az ELEKTROSZOFT KFT. A tulajdonosok száma ma már 28 magyar magánszemély. Vagyonuk mai reál­­piaci­ értéke megközelíti a 30 millió forintot, ez évi forgalmuk pedig 200 millió forint volt. A politikai életbe az országos választások időszakában kapcsolódott be, mint MDF tag. Országgyűlési képviselőjelöltként azonban a Keresztény Dem­ Néppár­t indította. Az ország első koalíciós megállapodását hozták létre, amikor Halász István javára lemondott a további jelölésről. Halász Istvánnal azóta is jó barátságban van. Azelőtt nem volt tagja az MSZMP semmilyen szervezetének /még a KISZ-nek sem/. Nős, két gyermek apja, felesége szintén a KFT-ben dolgozik. Kapcsolata a tanácsi apparátussal ezidáig nagyon egyoldalú volt,­­ ellenőrizni jártak a vállalkozását. A tószegi küldöttgyűlésre a zagyvarékasi önkormányzat delegálta, nem mint képviselőt, hanem mint kültagot. Annak ellenére, hogy Nagy Gábor nem volt közigazgatási szakember, nagyon komolyan és szakszerűen látta el feladatát. Talán, hogy így kívülállóként kezdett el dolgozni, azért köszönhetjük neki, hogy rengeteg olyan dolgot felszínre kért a volt megyei tanácstól, ami esetleg másképpen nem került volna ilyen hamar nyilvánosságra. n­ Az Előkészítő Bizottság első ülésén kérte, hogy:­­ a VB bocsássa a hat fős testület rendelkezésére a jelenlegi vagyonmérleget /amit eddig elő kellett készíteni/ a névsort, kik képviselik a Megyei Tanácsot a vállalatok különböző testületeiben - mint például vállalati tanácsok hogy szükség esetén tőlük kérdezni tudjon az előkészítő bizottság - hogy a VB közölje a vállalatok vezetőivel, a Megyei Cégbírósággal és a Vagyonügynökséggel, hogy az alakuló Megyei Gyűlés időpontjáig az Előkészítő Bizottság kérésére a jelenlegi állapotok befagyasztását kezdeményezi — egy — máris — konkrét ügy kapcsán kérte, hogy a VB az alapító jogán vállalati tanácsülés összehívását kezdeményezze a Megyei alapított "AKKAFER" vállalatnál, ahol Tanács által a dolgozók nagy számban történő tiltakozása ellenére KFT alakítás folyik rohamléptekkel. A VB titkár nem látta teljesíthetőnek ezeket a kéréseket, és meghatározta az előkészítő bizottság konkrét feladatait. Nagy Gábor nem hagyta annyiban a dolgot, és az ülés után azonnal az országgyűlési képviselőhöz fordult. Halász István két órán belül állásfoglalási kéréssel fordult Verebélyi Imre államtitkárhoz, hangsúlyozva, hogy Nagy Gáborral egyetért. Aggodalmát fejezte ki az alakuló törvényes Megyei Önkormányzat működési feltételeinek megteremtésével kapcsolatosan. Halász elküldte a Megyei MDF Iroda vezetőségének az információt. A Megyei Iroda azonnal tiltakozott a Néplap dec. 12-i számában. Természetesen ezek a tiltakozások nem arattak nagy sikert mindenhol. Az előkészítő bizottság következő ülésén vitát eredményezett a Néplap cikke. Többen nem akarták érteni, miért szükséges ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Nagy Gábor továbbra is ragaszkodott álláspontjához, sőt bejelentette, hogy az AKKUFER Vállalat /ez nem más mint a szászberki akkuüzem/ Vállalati Tanácsának döntése ellen magánjogi megbízást adott KFT-jük jogtanácsosának, hogy jogi úton támadja meg a Vállalati Tanács döntését, és képviselje a szászberki üzem önállósodását.­­Ehhez tudni kell, hogy a szászberki üzem a Megyei Tanács Vasipari Vállalatához tartozik, és a KFT-t is ott akarták megalakítani. A Vállalati Tanács nagy része a szolnoki egységből került ki.­ Időközben fölperegtek az események, és a volt Megyei Tanács VB titkárának segítségével Nagy Gábor mégis célhoz ért. Megkapta a kért névsort, hogy a vállalati tanácsoknál Megyei Tanácsot, sőt a Vasipart kik képviselik a Váll. Vállalati Tanácsában dolgozó megyei tanács képviselőjével is tárgyalásokat kezdett. A VB titkár közölte, hogy az AKKUFER Vállalati Tanács döntésének törvényességi vizsgálatát a Megyei Tanács VB megkezdte. Annak végső határozatát - mivel a Megyei Tanács intézménye 1990. december hó 14-én megszűnt - az új megyei önkormányzat fogja meghozni. Rendkívüli öröm Nagy Gábor részére, hogy a Megyei önkormányzat alakuló ülésén a kért vagyonkimutatást is felfedezte minden megyei képviselő székén. Úgy érezte, hogy ezért érdemes volt harcolni, hiszen rendkívül értékes információkat tártak a falvak nyilvánossága elé a képviselőkön keresztül. Mindezek után 1990. december 14-én sor került a Megyei Önkormányzat alakuló ülésére. A mi körzetünkből minden megválasztott képviselő Boros Lajost ajánlotta megyei polgármesternek, aki különben az egész megye képviselőinek bizalmával bírt. Ez később a szavazáskor is kiderült. Boros Lajos személyében tiszta múltú, szolgálatra alkalmas ember került erre a tisztségre. Kiváló közgazdász, hosszú időn keresztül pénzügyi szakemberként dolgozott. A Megyei Tanács apparátusának elég sok vezetőjével folyamatos szakmai vitában állt. Megválasztását követően röviden a következőket mondta: "A megye kis- és közepes településeinek fejlődését és érdekeit kívánom elsősorban támogatni." Kijelentette, hogy a volt megyei intézmény dolgozóinak létszámát töredékére kívánja csökkenteni. /A volt létszám kb 180 fő/ Javasolta azt is, hogy már a januári ülésen napirendi pont legyen a szászberkiek ügye. (A fényképen Nagy Gábor)

Next