Vác - Váci Napló, 2012 (21. évfolyam, 1-52. szám)
2012-06-19 / 49. szám
7 Váci Napló Negyven éves a Kodály Zoltán Zeneiskola Szobon Kodály Zoltánná jelenléte sugározta be a Bogányi Gergely igazgató, Kossuth-díjas zongoraművész által szervezett ünnepséget Szobon május 24-én. Az iskola va lamennyi régi tanára, tanulója meghívót kapott. Remitzky Zoltán polgármester és az iskolát 25 évig vezető Várda Gyula beszédei után minden tanszak muzsikusai előadtak egy egy művet. Varsányi Lászlóné, Pest megye hajdani művészetoktatási vezetője levélben üdvözölte az ünnep lőket, s elsorolta az alapítás eseményeit. (Ez az összefoglaló képezi forrását jelen írásunknak.) A műsort a Dunakanyar Fúvós Együttes nyitotta meg Kodály Zoltán Toborzó című művének előadásával. Tóth Edit vámosmikolai szolfézs csoportja és egy tehetséges kis szólista Kodály által a környező falvakban gyűjtött népdalokat adott elő friss, tiszta csengő hangon. A szobi furulyásokat egy verőcei kisfiú követte, aki az 1. szobi zongoraverseny díjnyertese lett, utána a felnőtt régi diákok: Embey Isztin Zsófia és Gabriella, valamint Cserni Veronika virtuóz fuvolajátékában gyönyörködhettünk. A vonósok Farkas Ferenc művét, a Magyar táncokat adták elő nagy sikerrel. Őket a Pest megyei klarinétverseny győztese és tanára, Várda Péter bravúros előadása követte. A fafúvósok együttese Sosztakovics-művet adott elő Király Tibor átiratában. Mielőtt az ütős tanszak beharangozta volna (marimbán) a műsor végét, Rácz Tamás eljátszott egy gyönyörű tételt Haydn trombitaversenyéből Bogányi Gergely érzékeny kíséretével. Eztán váratlanul felállt Berkes Kálmán bácsi, és egy szólóra felkérte Bogányi művész urat. Ő a kérést örömmel fogadta, a színpadra perdült, a marimbát hátra,a zongorát előre tolta, szerzett egy széket, majd a jól sikerült ünnepély örömére fergeteges előadásban egy Liszt-rapszódiát tett oda a zenei csokor legszebb rózsája gyanánt az elhangzottak végére. (A műsort egy tévétársaság rögzítette, ha Vác kíváncsi rá, csak fel kell hívni őket. Érdemes!) Mi közük a váciaknak Szobhoz? - kérdezhetné a laikus olvasó. Nos, ha nem lett volna Vácnak zeneiskolája, ami kihelyezett tagozatként elvitte a muzsikát az ország északi határán fekvő településekbe, nem jöhetett volna létre a szobi zeneiskola sem. "Es kell ez nekünk?"- kérdezte a váci zeneiskoláért küzdő Cs. Nagy Tamástól hajdanán egy zsugori tisztviselő. Ő akkor nagyon jól felelhetett, mert a pénzt Pest megyétől megkapta, Vác támogatását a Konstantin téri földszintes épület átépítésére szintén. Kérdés, hogy nélküle újjáalakulhatott volna-e egy művészi szempontból igényes polgárság Vácott, illetve egész Pest megye északi részén? Hiszen a háború után szovjet megszállás alatt éltünk. A művelt polgárság az, aki megtölti a hangversenytermeket, ők énekelnek a Vox Humanában, a Harmóniában, a Serenusban, s az iskolai énekkarokban, játszanak fővárosi, sőt külföldi zenekarok művészeiként, mert kiváló zeneiskolai tanárok oltották lelkükbe a zene szeretetét. Ahogy Shakespeare írja A velencei kalmárban: "Az ember, ki legbelül zenétlen, s nem hat rá édes hangok egyezése, az kész a cselszövésre, árulásra, s szelleme tompa, mint az Erebus. Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére!" Most néhány szó a váci zeneiskola történetéről. 1952-től 1962-ig zeneoktatói munkaközösségbe tömörültek a magán-zenetanárok Rostetter Jenőné vezetésével. 1962-től az abonyi zeneiskola tagintézményéből önálló zeneiskolává vált a váci, s egyelőre az akkori művelődési ház emeleti termeiben kapott helyet. 1963. január 1-jétől Cs. Nagy Tamás lett az igazgató, aki a Pest megyei művelődési osztály anyagi támogatásával és Vác városa segítségével új épület megtervezésébe fogott. 1964- től 1971 -ig készült a mai épület. Közben minden megyei és országos versenyen részt vettek a váciak - igen szép sikerekkel. Cs. Nagy Tamás Szob felé és Dunakeszi felé is "építkezett", így a váci, Szobra kihelyezett tagozatból alakult meg 1972 januárjában a szobi zeneiskola, kezdetben 240 növendékkel, de 1979-ben már 450 fiatal zeneoktatását végezte. Vácott pedig megkezdődött a zenei középiskola tervezése... Az 1988-ban létrejött Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola énekkara 2011. június 3-án a váci székesegyházban tartotta évzáró hangversenyét. A fiatalok először Casciolini miséjéből és Lajtha László Mária-himnuszaiból adtak elő részleteket. Elhangzott többek között Liszt Ferenc kórusműve, Kodály Szép könyörgése, valamint egy csodaszép modern Sanctus Dante Andreától. (Az ő művei a You Tube-on meghallgathatók.) Szalay András és Franczel Ágnes mesteri kórusvezetői tudását a tanítványok sokszorozták: Sufránszki Anett, Viszkeleti Júlia, Kubik Tamás és Mayer Péter. Gyönyörűen szólt a gregorián dallam, melyben az igazgatónő, Bednarik Anasztázia is énekelt. Az orgonaművek szervesen fogták össze a Szentháromság vasárnapi mise részeit. Vác büszke lehet zenekultúrájára, és arra, hogy kiváló zenetanárokat és előadóművészeket adott az országnak, a világnak. Mert "a világ szíve szakad meg, ha a zene abbamarad". (Gyarakiné Márton Magdolna) ■ Negyven éves lett a Kodály Zoltán Zeneiskola Szobon. Az ünnepségen megjelent Kodály Zoltánná is, aki díszvendége volt az eseménynek (fotó: szerző)