Visegrád - Visegrádi Hírek, 2006 (22. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
Visegrádi Hírek VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2006. január A XII. évfolyam 1. szám 80 éve született Fábián Zoltán, a Dunakanyar írója 1926. január 30-án. Nyíregyházán született Fábián Zoltán, a Dunakanyar írója. Visegrád és sok visegrádi barátja és ismerőse. 1994-ben jött létre a nevét viselő alapítvány, hogy emlékét, írói munkásságát ápolja, nevét tovább vigye. Fábián Zoltán írásai 1950-től jelentek meg a Csillag és az Irodalmi Újság hasábjain. Több novelláskötetet is írt: Utak (1952), Hegedűs ó, íme, Európa (1958). Ezen kötete az 1956. december 6. és 1957. március 8. között Európában tett útjának írói feldolgozása, útirajz. 1958-ban a kötet bezúzásra került, majd az alapítvány 46 évvel később újra kiadta. További kötete a Déltől hajnalig (1965). A címet adó elbeszélésből film is készült abban az időben, de az értetlenség és tiltakozás miatt levették a mozik műsoráról. Elbeszélések mellett kisregényeket írt: Három kiáltás (1961), ítélet. Tudományos-fantasztikus regényei között az Üzen a nyolcadik bolygó. Az ellentmondások bolygója, Aster érdemel említést. Fábián Zoltán írói munkássága mellett az Olvasó Népért mozgalom, valamint a tokaji írótábor fő szervezője, motorja. Saját munkássága mellett tevékenységének fontos területe a közéletiség, az országjárás, az írók ügyes-bajos ügyeinek intézése, új folyóiratok elindítása (Új Auróra, Kincskereső). Az írótársak bizalmából az írószövetség titkára volt, s szerzett elévülhetetlen érdemeket. Visegrádon többször megfordult író-olvasó találkozókon; irodalmi estek kedves házigazdája; okos okfejtésével sokak emlékében él mint törékeny alkatú, szemüveges Cingár Herkules: elképzelhetetlen volt nagy aktatáskája nélkül, mely mindig tele volt könyvekkel, kéziratokkal... így januárban már hagyomány, hogy emlékére a Dunakanyar általános iskolásai mese- és prózamondó versenyt tartanak. Visegrád többször házigazdája volt a versenynek, tanulóink sikeres szereplésükkel arattak dicsőséget. (Az idei versenyre Vácott kerül sor 2006. január 28-án, szombaton 10 órától, a Madách Imre Művelődési Központban.) Élete, mint az égő embereké, hamar tragikus véget ért: fiatalon, 57 évesen 1983. május 2-án, egy száguldó autó gázolta halálra, s maradt egy ígéretes, szép pálya torzó, de mégis teljes értékű. (Székelyhídi Ferenc írása alapján közli: Borsody István) t / Január 22.: a Magyar Kultúra Napja Immár 18. alkalommal emlékezünk meg minden esztendő január 22. napján az egyetemes magyar kultúra ünnepéről, a Magyar Kultúra Napjáról. Ezen a napon született meg Szatmárcsekén, egy kis világvégi szatmári faluban a reformkori politikus és költő. Kölcsey Ferenc agyából és tollából nemzeti imádságunk, a Himnusz, melyet Erkel Ferenc zenésített meg téve minden magyar imájává. Himnusz - részlet -Isten, akld meg a magyart Jó kedv vel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart. Ha küzd ellenséggel: Bal sors, akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhödte már e nép A múltat s jövendőt! A költemény alcíme: A magyar nép zivataros századaiból. A vers óda, de imádság is egyben, mely minden ünnepélyünkön közösségünk nyitó éneke; újesztendők alkalmával ennek akkordjait hallgatva gondolunk az eljövendő év kifürkészhetetlen eseményeire; sportolóink győzelmei alkalmával a Himnuszt hallva együtt sírunk boldogan a felkúszó nemzeti trikolórt látva, miközben büszkék vagyunk dicsőséget hozó fiainkraleányainkra. A Himnusz olyan remekmű, melynek másra cserélésekor Illyés Gyula és Kodály Zoltán is azt merte < mondani az akkori hatalomnak, valahogy így: Kölcseynél és Erkelnél jobbat, tökéletesebbet mi sem ■ tudnánk alkotni! Legyen igaz Kodály mondása nem csak a Magyar Kultúra Napján: Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül. (B. I.) ; i