Visegrád - Visegrádi Hírek, 2017 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

VISEGRÁDI Hírek VISEGRÁD VÁR­OS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 1. szám A magyar kultúra napján A kétszáz éve született Arany Jánosról Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. - Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazga­tója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismer­tebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában - vélhetően természete miatt - a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemel­kednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüle­inek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztet­tek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. A szegény családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, görög, német, angol és francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. A magyar nyelv egyik legnagyobb isme­rője, aki páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett, hiszen műveiben hatvan­ezer körüli egyedi szót használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus epos­­­szal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és írt politikai tárgyú cikkeket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőr­ként részt vett, és emiatt egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlás, és Nagykőrösön tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor Pestre költözött és jelentőségének megfelelően a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő képviselőjévé vált. Irodalmi munkássága kihatott a történelemre is, hiszen a műveiben sze­replő történelmi alakok neki köszönhetően váltak igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bonta­kozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában. (Forrás: Internet) Boldog új esztendőt kívánunk valamennyi Kedves Olvasónknak! 2017. január Weöres Sándor: ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre - Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre? Tiszta ötös bizonyítványt, tiszta nyakat, mancsot nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, hóvirág harangját, őszre fehér új kenyeret, diót, szőlőt, almát. A fiúknak pléh harisnyát, ördögbőr nadrágot, a lányoknak fűt és cérnát, ha mégis kivásott. Hétköznapra erőt, munkát, ünnepre parádét, kéményfüstben disznósonkát, zsebbe csokoládét. Trombitázó, harsonázó, gurgulázó gégét, vedd az éneket a szádba, ne ceruza végét. Teljék be a kívánságunk, mint vízzel a teknő, mint negyvennyolc kecske lába százkilencvenkettő.

Next