Herkules, 1885. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-30 / 26. szám
II évfolyam, 26. szám. Megjelen minden kedden képekkel. Budapest, 1889. junius 10. Szerkesztőség: Budapest, VIII. József-körút 67. sz. a. Kéziratokat vissza nem küldünk. Bérmentetlen leveleket nem Kiadóhivatal. Budapest, IV. Váczi utcza 2. Aigner Lajos könyvkereskedése. HERKULES Előfizetési díj: Negyedévre 2 frt. Félévre..............................4 frt. Egész évre......................8 frt. Egyes szám 20 kr. Hirdetések díja: két hasábos petit sorért 25 kr. TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY SZERKESZTIK PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KALMAN KIADJA AIGNER LAJOS. fogadunk el. AZ «ACHILLES» VELOCIPÉD- ÉS CSÓNAK-EGYLET, AZ «ARADI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «BALATON-EGYLET», A «BEREGSZÁSZI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «BUDAPESTI KERÉKPÁR-EGYLET», A «BUDAPESTI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «BUDAPESTI TORNA-EGYLET» A «BUDAPESTI VASPARIPA-EGYLET ELŐRE», A «DEBRECZENI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «DEBRECZENI TORNA-EGYLET», A «FERTŐI CSÓNAKÁZÓTÁRSASÁG», A «GYŐRI CSÓNAKÁZÓ-EGYESÜLET», A «KASSAI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «KOLOZSVÁRI ATHLETIKAI CLUB», A «KOLOZSVÁRI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «KÖRMENDI ATHLETIKAI CLUB», A «KUNSZENTMÁRTONI CSÓNAKÁZÓ-KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «MAGYAR ATHLETIKAI CLUB», A «MAGYAR-ÓVÁRI TORNA- ÉS VÍVÓ-EGYLET», A «MAROSVÁSÁRHELYI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «NAGY-BÁNYAI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «NAGY-ENYEDI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «NAGY-KANIZSAI TORNA-EGYLET», A «NAGY-KÁLLÓI KORCSOLYÁZÓ EGYLET», A «NEMZETI HAJÓS EGYLET», A «NEPTUN BUDAPESTI EVEZŐS-EGYLET», AZ «Ó-BUDAI TORNA-EGYLET», A «PANNÓNIA CSÓNAKEGYLET», A «POZSONYI HAJÓS-EGYLET», A «PRIVIGYEI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «RIMA SZOMBATI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «SÁTORALJA-UJHELYI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «SELMECZI AKADÉMIAI ATHLETA- CLUB», A «SOPRONI KORCSOLYÁZÓ-EGYLET», A «SZABADKAI TORNA-EGYLET», A «SZARVASI KORCSOLYÁZÓ-KÖR» ÉS A «SZEGEDI TORNA-EGYLET» HIVATALOS KÖZLÖNYE. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszeri nagyméltósága 47.020. számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek. A hét folyamán a következő hivatalos iratok érkeztek szerkesztőségünkhöz : A «Herkules» tekintetes szerkesztőségének Budapesten. Ezennel hivatalos tisztelettel van szerencsénk szives tudomására juttatni, hogy a «Debreczeni tornaegylet» 1885. évi május hó 9-én tartott választmányi ülésének 8-ik számú végzésében a «Herkules» tornaegyleti szakközlönyt hivatalos lapjává választotta. Debreczen, 1885. jun. 18-án. Kiváló tisztelettel: Kovács János, Domokos Kálmán, titkár, elnök. A «Herkules» tekintetes szerkesztőségének. Budapesten. Ezennel van szerencsénk a tek. szerkesztőséget értesíteni, hogy az «Achilles» velocipéd- és csónak-egylet f. hó 10-én tartott választmányi ülésén a «Herkules »-t hivatalos közlönyévé választotta. Kérjük a tek. szerkesztőséget, hogy az egyletünket érdeklő közleményeknek ezután is helyet adni sziveskedjék. Szabadka, 1885. jun. 19. Kiváló tisztelettel : Juhász Béla, Száríts Géza, Vermes Nándor, e. jegyző, titkár, viador, egyleti elnök. A «HERKULES» TÁRCZÁJA. Hogyan tornáztunk húsz év előtt ? Nem tudom, ha volt-e már Magyarországon a hatvanas évek elején torna egylet, azért nem is erről a magasabb művészet múltjáról akarok egyet-mást elmesélni, hanem a diákok tornázásáról. Tudni való pedig, hogy ennek a ma ely nagy ünnepet ülő tornázásnak bölcsője is nem az egyletető porondja, hanem a református iskolák udvara volt. Különösen az erdélyi kollégiumokban vert leghamarább gyökeret a testgyakorlat. — Ez igen természetes, hisz maga a német torna is a reformáczió eredménye. Az eddig lenézett, csigázott testet a reformátorok szabadították fel a szellem kiváltságos járma alól. Az erdélyi református iskolák tanárai pedig csaknem fele részben mind Német- és Angolországot bejárt emberek voltak már akkor is. Az egész kollégiumi berendezésben és szokásokban meglátszik az angol-német hatás. A testgyakorlatok ápolását magukkal hozták Angliából a künn járt tanárok és különösen a labdajátékokat maguk is játszották. Nem volt annak még húsz éve, hogy Erdély egyik kollégiumának udvarán e sorok írójának kezéből mostani legjelesebb hittantudósunk kivette a labdaütőt és a diáknépséggel tovább játszott. És nem sokkal múlt húsz éve, hogy a mostani miniszterek egyik legegészségesebbje ugyanezen udvaron játszotta a «kutyát». Hanem sem a miniszterek, sem a profeszszorok labdázásáról, hanem a diákság tornájáról kell valamit elmesélni. Az igaz, hogy e szót mi akkor még nem ismertük s csik gymnasztikáról beszéltünk, de lényegileg csakugyan a most divatos tornát akartuk űzni. Volt a kollégiumnak, melyről szó van, egy fejedelmi lovak istállójából átalakított tornaterme, a kor igényeinek teljesen megfelelően berendezve. A terem fele padozva, másik fele homokkal behintve. A falak mellett számos faláb és súlyzó. A súlyzókból, ha még van, érdekes volna egy párt a múzeumba helyezni. Nagy fasúlyzók voltak ezek, két gömbjükbe ólom öntve. — Ez ily monumentális volt a nyújtó fája is, t. i. oly vastag, hogy át nem foghatta a legnagyobb diák sem. — Ennek a rúdvastagságnak pedig az a históriája, hogy volt egy mesés jó tornász diák, ki a félóriáskört csinálva, amint hassal jött a nyújtóra, ez ketté tört alatta. Biztosság okáért azóta rúd helyett gerendát használtunk. A nyári tornahely egy hegyoldalba volt bevágva és gyönyörű kertté átalakítva. Merem állítani, hogy ilyen torna helye, mint az ősi kollégiumé, még máig sincs egy iskolának sem. — A kertben a labdázásra és futásra nagy sík tér van hagyva, míg a számos tornaszer árnyas fák alatt van elhelyezve. Volt itt ördögmotora, 2 nyújtó, 2 korlát stb. Az igaz, hogy a korlátok olyan formák, mint milyeneket ma csak a kaszárnyák udvarán látunk, de azért megfeleltek czéljuknak. Szerek tehát bőségesen voltak, csak az volt a bökkenő, hogy nem igen tudtuk hogy mit csináljunk velük. Volt ugyan igen derék tornatanítónk, ki sokat tudott volna mutatni, ha akart volna, de biz ritkán volt kedve a szerhez nyúlni. — Német volt és igy magával hozta tornázási ügyességét, de a szabadgyakorlat volt az ő miatyánkja és a szertornázásról azt hitte, hogy azt náta nélkül is eléggé kultiváljuk. Az ország tornászaihoz. Üdvözöljük hazánk edzett tornászait. A férfias erő apostolai, a testi épség hívei az egyetértés szép zászlója alatt először gyűlnek fővárosunkban össze. Egy nagy hatalommá látjuk tömörülni országunk tornászait. Egy szebb jövő zálogául tekint-