Herkules, 1892. január-december (9. évfolyam, 1-24. szám)

1892-01-03 / 1. szám

1892 A testgyakorlatok. Irta: gróf Széchenyi Dénes. (Töredék.) Ha visszatekintünk a népek fej­lődésére, azt látjuk, hogy ifjú korunkban két tulajdont be­csültek mindenekfelett az em­berben, t. i. a testi erőt és a bátorságot. Amint tovább fejlődtek a népek, az észt és az ügyességet is becsülni tanulták. A mesterségek és művészetek haladásával az ész­beli tehetségek mindig jobban fejlődtek és érvényre jutottak a physicai erőhöz képest, míg végre a böl­csesség általános elismerésében és tiszteletben ré­szesült. Eseintén ez is csak a vezéreknél és törvényhozóknál jutott érvényre; míg később az észbeli tehetségek az irás segítségével mindig jobban ébredtek és nagyobb becsben tartattak s ennek folytán a tudományok is fejlődni kezdtek. Ezzel párhuzamosan úgy azok, kik parancsolásra, rendelkezésre éreztek hivatást magukban, valamint azok, kik tudományukkal, vagy írással foglalkoztak, hosszú ruhában, méltóságteljes mozdulatokkal jártak, tartózkodtak minden testi munkától és erőlködéstől, mert ezeket, mint dignitásuk alatt levőket, megvetették. Az emberek csak később jutottak a culturának arra a még magasabb polczára, hogy átlátták, miszerint a „mens sana“ csak „in corpore sano“ lakhatik és igy történt, hogy a gondolkozó, meg a tanuló osztályok is súlyt kezdtek fektetni a testgyakorlatokra. A történeti fejlődés nem volt mindig egészen ez , mert a háború alatt még a parancsoló vezérek is kény­telenek voltak gyakorolni magukat és így a kényszerű­ség megóvta őket az elpuhulástól. De mégis minden időszakban és minden világrészben körülbelül fel fogjuk találni a fejlődésnek ezeket a különböző variácziót eleinte csak az erő és bátorság találtak elismerésre; később az észnek tulajdonai kerültek felül, még­pedig annyira, hogy némely helyen minden testi erőfeszítés, szinte megvetésben részesült; végül pedig felismerték, hogy még az okos, sőt a tudós embernek is azon kell lennie, hogy testi erejét fentartsa és gyakorolja. A mi korunkban a fejlődés utolsó pházisát legvi­lágosabban láthatjuk Angliában és Németországban és pedig két egészen különböző irányban. Angliában, a szabad instituc­iók és szabad fejlődés hazájának min­den nevelő intézetében alkalmat nyer az ifjúság, hogy különféle játékok és sportok segítségével megedzze ma­gát. Sőt nemcsak alkalmat találnak erre az ifjak, hanem ösztönt és buz­dítást a szabad mozgásra, mert Angliában az ifjúság játékait komoly nevelő tényező­nek tekintik. Németországban kétféleképen igyekeznek eleget, tenni a „mens sana“ elvnek. Két eltérő áramlat alap­­­ján. A tudományos és a katonai irányzat alapján. Vagy gimnaztikálniok kell az ifjaknak, a tudományos anató­mia szabályai szerint kigondolt lépcsőzet útján, vagy­­ a katonai disciplina és a gyors engedelmesség vétetvén alapul, commando szóra tanulnak erre vagy arra rög­tön fordulni, ezt a kezet vagy azt a lábat emelni és így a precíz exercitozásra készítik elő őket. Többnyire mind a két irány tekintetbevételével történnek a gya­korlatok. Míg Angliában a fiúk szerencséseknek érzik ma­gukat, ha a testgyakorlattal foglalkozhatnak, örülnek az erre a czélra szánt órának és jókedvűleg, meg igazi passzióval fognak hozzá, addig Németországban, egyesek kivételével, kiknek alkalmuk jut személyes erejüket vagy ügyességüket a pajtások előtt kimutatni, több­nyire komoly és untatott képpel, csupa kötelességérzet­­ből mennek keresztül a leczkéken. Az angoloknál a testgyakorlás recreatio a tanulás fáradalmai után és a szabadság élvezete. A németeknél ellenben az egész megint csak leczke és nem recreatio, a fiú csak numerus és részecs­kéje egy organizmusnak. Ott folyvást mozoghat, ha akar és kedve van hozzá; itt állva vár, míg reákerül a sor, hogy egy-két előmutatott gimnasztikai gyakorlatot végezhessen. Ezekben röviden előadtam a két különböző irányt, melyeket követve, két oly előkelő nemzet, mint az an­gol és a német próbál eleget tenni a „mens sana in corpore sano”-elvnek. Hogy az angol modor előnyösebb, arról bizonyo­san már a mondottak alapján is sokan meg fognak győződni. A reáliskolai tornatanárok fizetés emelése. Több reál­iskolai tornatanárra nézve igen örvendetes dolgot tartalmaz a C­s­á­k­y A­bin gróf által előterjesztett közoktatási költségvetés; ennek indokolása ugyanis azt mondja a reáliskolák tételénél, hogy : »a fölötte roszszul díjazott tornatanítók javadalmazásának javítására 1.1000 frt. kiadási többlet vétetett föl a budgetbe«. A nagybányai torna- és korcsolyázó-egylet dec­em­­beri közgyűlésén közfelkiáltással egyhangúlag megválasztottak elnökké Szabó Adolf, alelnökké Csemez József, pénztárossá Moldován László, ellenőrré Mostis Lajos, művezető Kováts Elek, ügyészszé Drumár János és orvossá Dr. Kádár Antal. Szám­­vizsgáló bizottság tagjaiul Moldován Antal elnöksége mellett Láday Kálmán és Robelly Lajos. Titkos szavazás útján megvá­lasztanak választmányi tag és titkár megnevezéssel: Kováts Elek eddigi titkár s választmányi tagokká: Gellért Endre, Madán Ferencz, Stoll Gábor, Láday Kálmán, Berki Leo, Csüdör Fe­­rencz, Diószeghy Sándor, Piukovics Gábor, Füley Gusztáv, Ma­­rossy Sándor, Moldován Antal, Csüdör Lajos, Robelly Lajos és Nyirő Sándor; póttagokká: Ember Elek, Kováts Géza Örömösi Gyula, Szinyai Elek, Farkas Ferencz és Párnai Atilla. A jég­pályát az egyesület gondosan helyreállította, úgy hogy most teljesen kifogástalan állapotban áll a közönség rendelkezésre. A pálya karácsony másodnapján nyittatott meg ünnepélyesen. A soproni torna- és tűzoltó-egylet, deczember hó 26-án tartotta meg a tornacsarnokban XXVI. karácsonyi ünnepélyét, melyen szívességből közreműködtek : a soproni «Dal­füzér«, Barwitzius Rici és Maar Josefine kisasszonyok, Ludwig Károly és Büttl János urak, a 76. cs. és kir. gyalogezred zenekara, Ziszler József karmester úr személyes vezetése alatt, és az egyletnek tornászai. Végül szép nyereményekkel ellátott sors­játék rendeztetett. Svéd torna. Kolozsvárott Dr. Pataky Leo, a bel­farkas utczai Karacsay házban megkezdette a svéd tornászati gyakor­latokat s alkalmas helyiségében nagy buzgalommal és szakér­telemmel vezeti. Pataky intézetét a Purjesz, Farkas, Concha, Kanitz, Jenei, Csiky stb. családok nagy örömmel és haszonnal látogatják. TORNA, HERKULES

Next