Herkules, 1895. január-december (12. évfolyam, 1-24. szám)

1895-01-01 / 1. szám

Nemzetközi korcsolya versenyek. Mű- és gyorskorcsolyázás Európa bajnokságáért 1895. évi január hó 26-án, szombaton és 27-én, vasár­nap a városligeti jégpályán (természetes jégpálya) a bu­dapesti korcsolyázó egylet 25 éves fenállásának jubi­leuma alkalmából. Szombat, január 26-án, délután 3 órakor: 1. Sik­­verseny­: 500 méter. 2. Sikverseny : 5000 méter. Vasárnap, január 27-én, délelőtt 9­/2 órakor: 1. Mű­verseny : kötelező gyakorlatok. 2. Sikverseny: 1500 m. Délután 3­2 órakor: 1. Sikverseny: döntő futam az 500 méteres versenyhez. 2. Műverseny: szabad vá­lasztás szerinti korcsolyázás. 3. Síkverseny: döntő futam az 1500 méteres versenyhez. HATÁROZMÁNYOK: A gyorsverseny Európa bajnokságáért három futamra oszlik, u. m. 500, 1500 és 5000 méteres futamokra. Nevezni csak mind a háromra együttesen lehet. Tét 6 frt. Mindegyik futam győztesének ezüst érem, bronz érem a másodiknak. A­ki a három futamból leg­alább kettőben első annak arany bajnoki érem és „Europa bajnok­gyorskorcsolyázója“ czím az 1895. évre, azonkívül a budapesti kor­csolyázó-egylet jubileumi tiszteletdija. Az 1894. évi bajnokság dön­tetlen maradt. Az 1893. évi bajnok Ericcson Rudolf úr, Stockholm.) A műverseny Európa bajnokságáért két részből áll : 1. Iskola-korcsolyázás [kötelező gyakorlatok] az alábbi részlete­zés szerint Az elérhető legmagasabb pontszám 216. 2. Szabad választás szerinti korcsolyázás 5 perc­nyi maximális időtartammal. Az elérhető legmagasabb pontszám 15, sokszorozva 7-tel · 105. Az egész versenyben elérhető legmagasabb pontszám 216 —1— 105 · 321. — A­ki a verseny két részében együttvéve a legtöbb pontot nyeri, annak arany bajnoki érem „Európa bajnok­ műkorcsolyázója, czim az 1895. évre és a budapesti korcsolyázó egylet jubileumi tisz­­teletdija jár. A másodiknak ezüst, a harmadiknak bronz érem. — — Nevezni csak a verseny két részére együtt lehet. Tét 6 frt. Az 1894. év bajnoka Engelmann Ede úr, Bécs, Training Eis-Club. A versenyekben részt vehetnek Európa bármely országából, azon amateur korcsolyázók, a­kik valamely korcsolyázó egyletnek tagjai és 17-ik életévüket betöltötték. Nevezési határidő 1895. évi január 26-án (csütörtök) esti Sóra. Utónevezésekért, melyek legkésőbben az első verseny kezdete előtt beadandók, kettős tét fizetendő. A nevezések a budapesti korcsolyázó egylet versenybizottságához intézendők (Budapest, Városliget). A nevezéseket csak írásban és csak az illető egylet adhatja be, a­melynek a nevezett tagja. Nevezni sürgönyileg is lehet, ez esetben a nevezés az egyidejűleg feladott levél útján is megerősítendő. A nevezésnek tartalmaznia kell: a) A verseny megnevezését, a­melyre a nevezés történt. b) A nevező egylet nevét és czímét. c) A nevezett versenyzők nevét és életkorát. d) A nevezett versenyzők amateur voltának a nevező egylet által való bizonyítását. A tét a nevezéshez melléklendő ; a verseny meg nem tartása, vagy a nevezésnek a nevezési határidő lejárta előtt történt vissza­vonása esetében visszaadatik. Versenyezni álnév alatt is lehet, az illetőnek valódi neve azonban a nevezésbe foglalandó. Ha a versenyek elhalasztatnak, a nevezési határnap ugyanany­­nyival létezik későbbre, mint a verseny napja. A versenybizottság fentartja magának a jogot, hogy a verse­nyek kezdetét, valamint megtartásának sorrendjét, ha az időviszonyok szükségessé teszik, a meghatározott napokon belül is megváltoztat­hassa. A netaláni változtatásoknak kellő időben leendő közlése vé­gett az idegen versenyzők lakc­ímüket Budapestre érkeztük után a versenybizottsággal haladéktalanul közölni köteleztetnek. A versenyek megtarthatása nincsen a résztvevők bizonyos számához kötve, a második érem azoban csak akkor adatik ki, ha legalább négyen, a harmadik, ha legalább öten versenyeznek. A nevezési határidő letelte után a beérkezett nevezések a ver­seny­bizottság ülésén felbontatnak és ugyanakkor ejtetik a startszá­mok kisorsolása. A verseny tartama alatt a versenyzők a nekik átadott számokat viselni kötelesek. A futás páronkint történik idő ellen. Döntő futam a két legjobb között az 500 és 1500 méteres futásra történik. 5000 méterre csak egy futás tartotik. A startszámok kisorsolásakor sorshúzás által állíttatnak össze az egyes párok de csak az első (500 méteres) futamra, a többi futamokra, pedig oly összeállításban indulnak a párok , mint az egyes versenyzők a megelőző futamban a legjobb idő­eredményeket (record) érték el ; a párok egymásutánja szintén sorshúzással állapíttatik meg. Az alacsonyabb startszámmal bíró versenyző a belső oldalon indul. Hogy kettősre lesz-e készítve a pálya, az időviszonyok folytán a verseny­bizottság később fogja elhatározni. A versenypálya kerülete körülbelül 400 méter hosszú, két kanyarulattal (k­­b. 20 méter hosszú görbületi sugárral). Minden pár egyszeri trombitaszóval hivatik a starthoz, a­ki legkésőbb 2 perc­c­el a jelzés után a startnál meg nem jelen, nem versenyezhet. Az indulást pisztolylövés jelzi. A futás balra kanyarodással (pálya közepe bal kéz felől) történik. A­ki más versenyzőt akadályoz, disqualifikáltatik. Az első az, a­kinek kor­csolyája először éri el a czélvonalat. Minden egyes óvás előszóval azonnal a versenybíró elé terjesztendő és kezeihez a téttel egyenlő összeg leteendő; ha az óvást a versenybíró igazolatlannak találja, az óvási díj az egylet pénztára javára esik. Nevezések elleni óvás csak akkor vétetik figyelembe, ha az az első indulás előtt emeltetett. A pálya korlátain belül a versenyzőket kísérni tilos. A holt-, vagy ér­vénytelennek nyilvánított versenynél az illetők és a versenybíróság tagjai egyezkednek a távolság másodszori befutásának időpontjára nézve. MŰVERSENY. Az előírt gyakorlatok a következők : 1. Nyolczas egy lábon jobbra előre kifelé-befelé és balra előre befelé-kifelé 2. Nyolczas egy lábon balra előre kifelé-befelé és jobbra előre befelé-kifelé. 3. Nyolczas egy lábon jobbra hátra kifelé-befelé és balra hátra befelé-kifelé. 4. Nyolczas egy lábon jobbra hátra kifelé-befelé és balra hátra befelé-kifelé. 4. Nyolczas egy lábon balra hátra kifelé-befelé és jobbra hátra befelé-kifelé. 5. Fordított hármas kigyóvonal fordított hármas : jobbra előre kifelé-f. h.-hátra befelé-kifelé-f. h. előre befelé, balra előre befelé-f. h.-hára befelé-kifelé-f. h. előre kifelé. 6. Ugyanaz : balra előre kif.-f. h.-hátra bef.-kif.-f. h.-előre befelé, jobbra előre befelé-f. h.-hátra kifelé-befelé-f. h.-előre kifelé. 7. Ugyanaz : jobbra hátra kifelé-f. h.-előre bef.-kif.-f. h. hátra bel. balra hátra befelé-f. h.-előre kifelé-befelé-f. h.-hátra kifelé. 8. Ugyanaz : balra hátra kif.-f. h.-előre bef.-kif.-fh. hátra befelé jobbra hátra befelé-f. h. előre kifelé-befelé-f. h.-hátra kifelé 9. Hurok-kigyóvonal-hurok : jobbra előre kifelé-h.-kifelé-befelé-h.-befelé, balra előre befelé-h.-befelé-kifelé-h.-kifelé. 10. Ugyanaz : balra előre kifelé-h.-kifelé-befelé-h.-befelé, jobbra előre befelé-h.-befelé-kifelé-h.-kifelé. 11. Ugyanaz: jobbra hátra kifelé,h.-kifelé-befelé-h. befelé, balra hátra befelé-h.-befelé-kifelé-h.-kifelé. 12. Ugyanaz: balra hátra kifelé-h.-kifelé-befelé-h.-befelé, jobbra hátra befelé-h.-befelé-kifelé-h.-kifelé. Mindegyik gyakorlat úgy a jobb, mint a bal lábon egy indu­lásra háromszor végzendő. Az indulás nyugodt állásból történik, az az induló lábbal adott egyetlen egy lökéssel. Mindegyik gyakorlatnál 5 kivitelért 0, 1, 2, 3 értékszámok adat­nak, a­melyek jelentősége a következő: 0 , nem csinálva, 1 = elfogadható, 2 = jó, 3 = igen jó, és az így adott értékszámok szo­­roztatnak az 1. és 2. számú gyakorlatnál 4-gyel­, a 3. és 4. számú, 3

Next