Herkules, 1907. január-december (24. évfolyam, 1-20. szám)

1907-01-15 / 1. szám

osztályokkal, fejlődésüknek megfelő könnyebb és sú­lyosabb vasbotokkal alaposan átveszem, a m­. kir. honvéd gyalogság számára kiadott „Gyakorlati sza­bályzat"1 19. és 20. §-a szerint és csak akkor adok kezükbe fegyvert, ha a vasbotokkal való gyakorlatok elég garantiát nyújtanak a továbbiakra A töltények és más apróbb szükségletek költsé­geit a tanulók maguk fedezik, mely czélra filléreiket szívesen rakják össze oly összegben, hogy a legsze­gényebb fiúk még ingyen is lehetnek. A fegyverek beszerzési és átalakítási költségeit, valamint a külön megrendelt vas-céltáblák árát fenn­tartó testületünk fizette, mely összeg összesen nem egész kétszáz (200) koronát tett ki. A fegyverek beszerzését — ha ugyanis többre is van szükség — leghelyesebb a közös hadügyminisz­térium útján eszközölni, mely előreláthatólag kevés költséget fog igényelni. Ajánlatos a 73. évi mintájú Werndl-féle „kartély“, esetleg ugyanilyen mintájyú ugyancsak Werndl-féle „karabély“. Én ezen adatokat annak idején a m. kir. honv. minisztériumban szerez­tem, Budapesten lehet venni. Tudvalévő dolog, hogy a czél elérésére az egye­düli eszköz a szabadban való céllövés, illetőleg jól be­rendezett lövöldékben való gyakorlás rendes katonai fegyverekkel és éles töltényekkel. Mihelyt tehát a zárt sj helyen megkezdett gyakorlatok jól mennek, időközön­ként kirándulásokat kell tenni egyik vagy másik lö­völdébe, ahol Manlicher-puskákkal és karabéllyal már éles töltényekkel kell czélba követni. Igaz, hogy ezen gyakorlatok nagyobb költséggel járnak, de a tanulók nagy része nem terhesek, amennyibe egy-egy lövés 5—8 fillérbe kerül, amit azáltal lehet nagy mértékben csökkenteni, hogy a minisztérium útján kell az inté­zet részére a megfelelő mennyiségben éles tölténye­ket kérni, ami hiszem, hogy sikerülni fog. Mi a Budapesti Polgári Lövész Egyesület lőház­­ban és a Szemere-féle szentlőrinczi lövöldében szok­tunk gyakorolni, míg az előbbiben a helyi viszonyok következtében csak ólomgolyós töltényekkel szabad lőni, addig az utóbbiban már a rendes szabványos aczélburkolatu golyókkal ellátott töltények használtat­nak s igy itt a lövés töltényenként 2 fillérrel drá­gább is. Tekintettel pedig arra a fontos körülményre, mely szerint ezen éles töltények költségeit sok tanuló szegénysége miatt fedezni nem képes, ezen nagy hát­rány ellensúlyozását a már előbb említett beszerzéssel iparkodunk elérni, másrészről pedig ezen hazafias czélra fentartó testületünk is tekintélyes összegeket áldoz. Igen-igen örülnénk, ha igazgató urnak nemes in­­tenczióját eme leírtakkal csak némileg is elősegíthet­ném, ha pedig informácziómból bármit is kihagytam volna, ami a jobb tájékozásra szükséges lenne, úgy kérem bármikor hozzám bizalommal fordulni s ha mó­domban lesz, a legnagyobb készséggel fogom az útba­igazítást megadni. Végre pedig, ha gondolja igazgató úr, hogy ezen közöttünk történt levélváltásból némi hasznot a köz­ügynek is juttathatnánk, úgy ha ellenére nem lenne, az azoka­t Herkulesében közzétenni czélszerű­nek tart­a­mám, részint a figyelem felébresztése szempontjából, részint pedig eszmecserék váltása okából is. Hazafias üdvözlettel maradtam igazgató urnak Budapesten, 1906. október hó 19. készséges kartársa Halász Zsiga torna- és vivótanár szkv. m. kir. honv. főhadnagy. * * * A lőcsei kir. kat. főgimnázium igazgatója Tekintetes Halász Zsiga torna- és vivótanár, honvéd főhadnagy urnak Budapesten. Igen Tisztelt Kartárs Úr! Fogadja őszinte köszönetemet kimerítő és tanul­ságos felvilágosításáért, mely nagyon hasznos tájékoz­tatást és eszméket nyújtott, illetőleg ébresztett. Becses levelének a „Herkulesében való közlését nemcsak értékénél fogva, hanem azért is czélszerűnek találnám, hogy tudomást vegyenek mások is a czéllövés terje­déséről és a példa buzdítólag hathasson. Hálás köszönetemet ismételve, maradok kartársi szives üdvözlettel igaz tisztelője Lőcsén, 1906. nov. 2. Kalmár Elek igazgató. 3 . A „Soproni Torna- és Tűzoltó- Egyesület“ 40 éves történetéből. Irta R­ö­c­h Frigyes. Poszvék Gusztáv az 1868-ban irt egyleti króni­kájában rámutatott arra, hogy Sopron sz kir. város polgársága az uj eszméket, melyeket a haladó fejlő­dés felszínre vetett, megérteni és megvalósítani töre­kedett. Évtizedeken át át voltak hatva annak szük­ségességétől, hogy a szellemi és testi nevelés közötti aránytalanság, mely a gatai nemzedéket gyengíti, megszüntettessék és a nevelés tervezetébe rendsze­resen űzött testgyakorlatok felvétessenek. Ez által erősödik a test és érvényre jut azon régi alapelv, hogy csak ép testben lakozik ép lélek. 1863-ban érintkezésbe léptek egymással Finck János, Gallus Sándor, Hiernschrodt Károly, Ihász Rezső, Kania

Next