Hetedhéthatár, 1997 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1997-12-05 / 1. szám

1997. december 5. Tisztelt Olvasó! Ön a HETEDHÉTHATÁR el­ső számát tartja kezében. Ha fel­keltette figyelmét az újságunk, bizo­nyára az is érdekli, hogy pár hónap alatt hogyan lett a lapindítási ötletből fizi­kailag létező sajtótermék. A lapala­pítók - Simon Béla, a Reprint Nyomda­ipari Kft. egyik tulajdonosa és e sorok írója, L. Csépányi Katalin újságíró - gondolata találkozott: vidékiekhez és városlakókhoz egyaránt szóló közér­dekű magazint kellene csinálni, fóru­mot adni fiataloknak és felnőtteknek, információkkal segíteni mindennapjai­kat, s emellett olvasmányos írásokat, rejtvényeket, humort kínálni harminc­két oldalon. A formátumot - a B4-et - nem véletlenül választottuk. Ez jól kéz­ben tartható, akár a diófa alatt, akár az Intercity vonaton és bárhol, vagyis nem kicsi és nem nagy. Hasonló körültekin­téssel döntöttünk az újságpapír színé­ről, minőségéről: ne legyen fehér, mert azon vakít a fekete betű, ne csillogjon, mert az szembántó, ne legyen túl vas­tag, illetve túl vékony. A lap tartalma nem volt kérdéses! Mindennapjaink gondjai, bajai, de e­­mellett örömei is kapjanak helyet az újságban. Legyen benne szó az átkép­zésről, képzésről, vállalkozásról, be­fektetésről, közlekedésről, növényter­mesztésről, állattenyésztésről, termé­szetről, kultúráról, sportról, állatvéde­lemről. Mutassunk be érdekes embe­reket, nehéz sorsokat, tegyünk közzé tanulságos történeteket. Amolyan szol­gáltatásként - szakemberek közremű­ködésével - jogi, kertészeti, lakberen­dezési tanácsadást végezzünk. Ugyan­akkor vállaljuk fel a híd szerepét állam­polgár és kormány között, fussanak át rajtunk a kérdések, az adott témában il­letékes miniszter vagy államtitkár pe­dig válaszoljon. Mindemellett legyen az újságunkban humor, rejtvény játék. A HETEDHÉTHATÁR több szem­pontból nem ismer határokat! Nem a­­dott korosztálynak írunk, hanem a különböző korosztályok lapunkon ke­resztül eljuttathatják egymáshoz gon­dolataikat, akár újságírók közreműkö­désével, akár saját megfogalmazásban. Fórumot adunk a tizenéveseknek, csak­úgy, mint a felnőtteknek. Meggyőző­désünk, hogy nem árt, ha megtudjuk mik foglalkoztatják a nálunk évtize­dekkel fiatalabbakat, avagy évtizedek­kel idősebbeket. Hogyan élnek? Van-e jövőképük? Boldogok-e? Számíthat­nak-e valakire? Területileg sem zárjuk be magunkat: a megyehatárt nem tisztelve Baranyá­ból elindulunk nyugatra (Barcs kör­nyékére), északra (Kaposvár, Dom­bóvár), keletre (Bonyhád, Bátaszék). Nem állunk meg a három égtájnál, ha­nem terveink szerint dél felé is kite­kintünk, eljutva Horvátország velünk határos részeire (Belje, Donji Mi­­hojlac, Virovitica). A magyar nyelvű vállalkozói központokon keresztül pe­dig elmegy lapunk Szlovákiába, Kár­pátaljára, Erdélybe, ezzel elsősorban a gazdasági kapcsolatok létrejöttét kí­vánjuk segíteni. Ugyanakkor számí­tunk arra is, hogy a Dél-Dunántúltól messzire kerültek közül lesznek majd előfizetőink, olyanok, akiknek elődei hagyták el önként vagy kényszerből az országot, illetve akik maguk vá­lasztottak új környezetet, nem­egyszer másik földrészen. Aho­gyan mi kíváncsiak vagyunk, hogyan boldogultak ők odakint, nekik is érdekes lehet, hogyan élünk mi idebent. Lapkiadási céljaink megvalósítá­sához kellettek támogatók! Köszönet­tel tartozunk mindazoknak, akik a laptervet meghallgatva úgy döntöttek, hogy hirdetéseikkel segítik a HETED­HÉTHATÁR indulását. A Mohácsi Fa­rostlemezgyár Rt., a Dalmandi Mező­­gazdasági Rt., a Zsolnay Porcelángyár Rt., a Mélyépítő és Szolgáltató Kft., a Szigetvári Takarékszövetkezet, a Szentlőrinci Gazdabolt, a Pécsi Re­gionális Munkaerő­fejlesztő és Képző Központ állt mellénk, s adott erőt ehhez a nem kis vállalkozáshoz, mert a forin­tok mellett hitre is szükségünk volt! A számítógépes háttér kialakításában a Comptel Kft. segédkezett. A különbö­ző ajándékokat - mikulásnapi csokolá­dé, rejtvénymegfejtési díjak - a Csoki­futár Kft, az írók Könyvesboltja, Nőr Béla grafikus biztosította. Hasonló se­gítőszándékot tapasztaltunk a HETED­HÉTHATÁR első számában szerző­ként közreműködőknél. Mindezen tá­mogatóknak köszönhetjük, hogy a holtpontokon túljutottunk, az eddigi a­­kadályokat vettük és első számunk pi­acra kerülhet. A következő lépés, hogy el is jussunk az olvasókhoz! Ebben számíthatunk a gazdajegyzőkre, akik a vidéken élők­höz segítik eljuttatni a lapot, a bol­tosokra, akik vállalták az árusítást, a városokban a Ténai-féle újságosstan­dokra. Bízunk abban, hogy minél több állandó olvasója lesz a HETEDHÉT­­HATÁR-nak, s előfizetőink száma egyre gyarapszik! Tisztelt Olvasó! Köszönjük megtisz­telő bizalmát, azt, hogy egy most indu­ló újság első számára áldozta pénzét, idejét. Reméljük, nem utoljára talál­koztunk! L. Csépányi Katalin és Simon Béla Beköszöntő hetedHÉTHAT­ÁR 3. oldal.

Next