Hetedhéthatár, 2001 (5. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-05 / 1. szám

2001. január 5. A Hetedhéthatár magazin fő támogatója a Mohácsi Farostlemezgyár Rt. Lapunk további támogatói: BIOKOM Kft. Buttinger János az Élelmiszerkereskedelmi Rt. elnök-igazgatója (a pécsi általános iskolák általa jutnak hozzá lapunkhoz) Mecseki Bányavagyon­hasznosító Rt. (a komlói és Komló környéki iskolák e cég által jutnak hozzá lapunkhoz) Iparos Kisvendéglő Comptel Kft. Magyar Áruk Klubja hetedHÉTHATÁR 3 Kurucz Gyula Kolozsvár Erdély szíve, Pécs testvérvárosa Szíveket melengető és gondolatokat ébresztő volt az a sajtóbeszélgetés, amely­re december 18-án invitálták az újságíró­kat a pécsi városházára. A jóleső érzést mindjárt a külsőségek okozták, mert nyo­ma sem volt a szokásos protokoll-merev­­ségnek, hiszen a vendégek Kolozsvárról érkeztek. Abból a városból, amely egy tíz évvel ezelőtt aláírt és máig érvényes szer­ződés értelmében Pécs testvérvárosa. A vendégek: Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Eugene Pop képviselő és Titusz Jude jegyző régi ismerősként fogadták és viszonozták Toller László pol­gármester köszöntését, hiszen ő is ott volt Kolozsváron, amikor a civil szervezetek élelmiszert, gyógyszert, ruhát vittek Ro­mániába. 1990-ben írták alá a testvérvárosi szer­ződést, amely a kulturális, gazdasági, tu­dományos együttműködést tűzte ki cél­jául. 1992-től, a helyhatósági választások után az önkormányzati szintű kapcsola­tok befagytak. Maradtak a személyes is­meretségek, a civil szervezetek együttmű­ködése. A 2000. évi választások azonban for­dulatot hoztak. A 380 ezres lélekszámú Kolozsvár lakosainak 22,7 százaléka val­lotta magát magyarnak a legutóbbi nép­­számlálás során. Most a városi képvise­lőtestületben a koalíciónak - élén az RMDSZ-szel - 23 mandátuma van, a Nagy Románia Pártnak pedig csak 8. Tri­anon óta először van magyar alpolgár­mesterre a városnak, Boros János szemé­lyében. Az újságírók kérdésére, hogy jelent-e ez valamilyen lényeges változást a ki­sebbség életében, az alpolgármester így válaszolt: „Funar változatlanul szélsősé­ges nacionalista, de az új testület beikta­tásakor rádöbbent, hogy itt már nem az történik, amit ő akar. Nehezen tudja le­nyelni azt, hogy a képviselőtestület nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, s az alpolgár­mesterek sem engedelmes bábok többé. Bizonyítja ezt az is, hogy hivatalos dele­gációként vagyunk itt, és képviselhetjük Kolozsvár lakosságát, igyekezve tarta­lommal megtölteni a tíz évvel ezelőtt megkötött testvérvárosi szerződést.” Eugene Pop képviselő elmondta, hogy Kolozsvárnak nagyon kiterjedtek a test­vérvárosi kapcsolatai, Európától az Egye­sült Államokon keresztül Ázsiáig. Ezek között igen fontos a magyarországi kap­csolat, mert mint mondta, a viták nem a lakosság egymás mellett élésében kelet­keznek, hanem a politika mesterségesen szítja az ellentéteket. Idézett egy román mondást, miszerint „a víz folyik, a kö­vek maradnak”. Vagyis a politikusok jön­nek, mennek, de a lakosság marad. Kü­lönösen érvényes ez Kolozsvárra, amely Erdély szíve, Románia szellemi életének egyik oszlopa. A delegáció nem töltötte tétlenül az időt pécsi tartózkodása alatt. Megismerkedtek a pécsi és a megyei önkormányzat mű­ködésével, ellátogattak az erőműbe, és különös figyelemmel tanulmányozták a Pécsi Ipari Parkot, mert Kolozsváron most teszik az első lépéseket egy ilyen­nek létesítésére. Találkoztak a Rotary klub tagjaival, mert mint Boros János mondta: a civil szervezetek egy ilyen kap­csolat motorjai. A nizzai csúcs után sem változott véleményem A lengyel miniszterelnök válaszolt lapunk kérdésére Hét közép-európai polgári párt vett részt december közepén Budapesten a Tudomá­nyos Akadémián az Európai Polgári Pártok II. konferenciáján. Jelen volt több minisz­terelnök is. Orbán Viktor magyar kormányfő a kétnapos tanácskozás záróbeszédében szorgalmazta, hogy az „erőszakra épülő rendszer eredményeinek” megismertetésére olyan nemzeti és nemzetközi alapokon álló közép-európai intézményhálózatot hozza­nak létre, amelynek feladata a kommunista múlt feltárása és bemutatása lenne. Jerzy Buzek lengyel kormányfő beszédében ugyancsak szükségesnek mondta egy közép­európai jobboldali intézet létrehozását. Ugyanakkor hangsúlyozta: a régió jobbközép pártjai az Európai Néppártban akarnak tevékenykedni, ezért nincs szükség új szerve­zet létrehozására. A tanácskozás befejezését követő sajtótájékoztatón lapunk a következőt kérdezte a lengyel miniszterelnöktől: Miniszterelnök Úr! Ön két évvel ezelőtt Budapesten, amikor megkérdeztem, hogy mikorra teszi az EU-csatlakozás dátumát, a 2002-2003-as belépést valószínűsítette. Továbbra is fenntartja álláspontját a nizzai csúcs után? El kell mondanom Önnek, hogy a dátum­időpontom nem változott, sőt erősebb, mint két évvel ezelőtt. Nemrég csináltak Lengyelországban egy közvélemény-kuta­tást: két éve a lakosság 48 százaléka akart EU-tag lenni, ma már 65 százaléka, és csak 30 százalék ellenzi. Fontos, hogy kitűzött határidő legyen. SZARVAS ISTVÁN Következő számunk január 19-én jelenik meg

Next