Heti Pesti Riport, 1993. június-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1993-07-02 / 26. szám

régi rendszer egyik valóban jól si­­­­­került gesztusa volt, amikor az öt­venes évek végén létrehozták a Gyermekvárost Fóton. Ma már nem Gyermekváros­nak hívják, hanem Károlyi István Gyermek­­központnak, tisztelegve ezzel is a nevezetes család emlékének A Károlyi grófok már 1914-ben házakat építtettek hadiözvegyeknek, s létrehozták a családvédő mintaintézetet is. Fát tehát őrzi a hagyományokat A rendszer­­váltás óta megváltozott az itt élő gyermekek nevelési stratégiája is. Családi házakban és la­kásokban élnek együtt, 10-12 gyerek és három felnőtt, afféle „igazi” családot alkotva. Csáky István igazgató büszkén beszéli ezt el, s csak később térünk rá arra, miért is kerestük fel a gyermekközpontot... — Azt beszélik, hogy a gyermekközpont­ban is szabad vallásgyakorlás van, csakhogy az itt élők között egyszerűen kisorsolták a vallásokat. Így lettek katolikusok, reformá­tusok, s a cigány származású Lajcsikának már csak a baptista jutott... Az igazgató percekig nem kap levegőt, aztán csak legyint, na, jellemző, hogy az emberek mi mindent össze nem hordanak, csak hogy jól tájékozottnak tűnjenek. — Valóban szabad vallásgyakorlás van nálunk is, már harmadik éve — mondja az­tán. — De senkit sem sorsoltunk sehová! Fó­­ton négy nagy vallás a meghatározó, s már régen kértek bennünket, hogy beszélgethes­senek a gyermekeinkkel. Azt pedig, hogy melyik gondozottunk milyen valláshoz tarto­zik, nagyjából-egészéből tudni lehet, hiszen anyátlan-apátlan árva szinte nincs is nálunk. Amikor megkezdődött a hitoktatás, a kik maguk választották meg, melyik egy­házhoz szeretnének tartozni. Vannak példá­ul, akik egyiket sem választották. Harmadik éve működtet a négy nagy egyház egy öku­menikus általános iskolát a területünkön, az első osztályosok itt kezdenek majd szeptem­berben. Döntően reformátusok a gyerekeink, de vannak katolikusok, baptisták, evangéli­kusok. Járt itt egy új vallási gyülekezet, amely toborzott híveket, sokan közéjük is léptek, de aztán elmaradoztak tőlük valami­ért. Nem így a Hit Gyülekezetétől, sokan szimpatizálnak az általuk hirdetett elvekkel, egy gyerekünk például, a 18 éves Bujáki Feri szeptembertől a gyülekezet teológiai iskolá­jába jár majd. Az egyik családi házban élő gyerekek han­gos örömmel köszöntenek bennünket Rögtön be is mutatják a „háromkirályokat”, azaz Ki­rály Erzsit, Attilát és Zsoltit Testvérek ők, s mind a hárman szeretnek templomba járni, már ministrálnak is. Hornyik Józsi és Róbert a katolikus templomban segít a pap bácsinak. — Meg is dicsértek bennünket, olyan ügye­sek voltunk! — dicsekszik Robi — Én nagyon szeretek az Istennel lenni, mert ő jó ember! Ő teremtette a világot is... — Meg a tavat, itt, a parkban — fűzi hoz­zá Juhász András, a nagy pecás. — Ha nem lenne Isten, akkor tó sem lenne, s én nem örülhetnék semminek. Tetszik tudni — bújik közelebb András — itt nem sok örömünk van, vigyázni kell mindenre, ami szép. S ha anyuék nem szeretnek engem, akkor nem marad más, csak az Isten. BELLÉR

Next