Heti Válasz, 2001. július-augusztus (1. évfolyam, 13-21. szám)

2001-07-06 / 13. szám

Visszhang______ OLVASÓINK ÍRJÁK A TÚLÉLÉSÉRT KÜZD A KDNP A Heti Válasz június 22-i számában tiszteletreméltójan objek­tív és a legtöbb közvetlenül érintettet megszólaltató tájékoz­tatás jelent meg a KDNP helyzetéről. Az utolsónak idézett Bartók Tivadar nyilatkozata azonban annyi súlyos félretájé­koztatást tartalmaz, hogy az eredeti cikk - éppen színvonala miatt - válasz nélkül nem maradhat. Bartók Tivadar szerint egyetlen jogerős ítélet született a KDNP ellen. Valójában a KDNP-t jogerősen elmarasztalták négy politikai perben, amelyekben megsemmisítették az or­szágos választmány, a Pest megyei választmány, a fővárosi választmány és ezzel együtt több más megyei választmány, valamint a Keresztényszociális Műhely törvénysértő határoza­tait, alapszabályszerűen megválasztott vezetők törvénysértő leváltását. A KDNP-t ezenfelül jogerősen elmarasztalták több munkaügyi, birtokháborítási és hasonló perben is; ezek pon­tos számát nem is ismerem. Ehhez csatlakozik a jelenlegi elnök és a három alelnök kö­zül kettő ellen indított és jogerős végzéssel, illetve ítélettel lezárult per. Bartók Tivadar, a párt úgynevezett elnöke nem riadt vissza az erőszak politikai célokra való ismételt alkalma­zásától, és ezt egy esetben a bíróság jogerős végzése is megerősíti. Garbera István és Kalina Lajos, a párt úgynevezett alelnökei nem riadtak vissza az okirat-hamisítás politikai cé­lokra való alkalmazásától, és ezért őket jogerős ítélet marasz­talja el. Talán még a lezárt pereknél is fontosabb az, ami most van folyamatban. A magyar igazságszolgáltatás történetében most fordult elő először, hogy a Legfőbb Ügyészség pert indított egy politikai párt - a KDNP - ellen a törvényes működés hely­reállításáért, kérve, hogy a bíróság hívja össze a párt legfel­sőbb szervének, az országos választmánynak a legutolsó tör­vényes, 1997. június 21—22-i helyzetnek megfelelő összetéte­lű ülését. A per a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bí­róság kötelező iránymutatásai szerint folyik, és a következő tárgyalási nap július 10-re van kitűzve. Bartók Tivadar a Legfőbb Ügyészség fenti perbeli kérelmét abszurdnak minősíti azért, mert szerinte „az ott lévőknek ma már mintegy harminc százaléka Fidesz-, tíz százaléka MDF-, jelentős része pedig MKDSZ-tag. A valóság a következő: • nem vitatott, hogy az országos választmány 1997. június 22-i létszáma 256 fő volt; • ebből 15 választmányi tag vesztette el párt- és választ­mányi tagságát azért, mert más pártba lépett át, de ezért is a jelenlegi vezetés a felelős, mert elüldözte őket. • a 15-ből heten léptek át a Fideszbe, ketten az MDF-be, négyen az FKGP-be és ismét ketten a MIÉP-be, Így állunk tehát a harminc és tíz százalékokkal. A választ­mány nagy többsége arra vár, hogy a bíróság ítélete és az ülés összehívása után helyreállítsa a törvényességet. Még a most leírtaknál is megdöbbentőbb az, amit Bartók a „pártegység újbóli megteremtése" címén ír. A beszámoló ele­je azt a kijelentését idézi, hogy a párt egykori tagjait - kilé­petteket, kizártakat - egyaránt visszavárják. Ez így szép len­ne, de ez annak egyértelmű beismerése, hogy mind a kilépés­re kényszerítés, mind pedig a kizárás mind erkölcsileg, mind politikailag, mind pedig jogilag helytelen volt. Ha valakinek a kizárása erkölcsileg, politikailag és jogilag helyes volt, akkor ugyan miért és hogyan lehet visszavárni? Bartók később, amikor a választmány tagjait próbálja összeszámolni, az MKDSZ-tagokat nem tekinti KDNP-tagok­­nak. Az MKDSZ azonban kereszténydemokrata szellemiségű társadalmi szervezet, márpedig azt, hogy a KDNP tagjai más, hasonló szellemiségű társadalmi szervezet tagjai is legyenek, semmiféle alapszabály semmiféle rendelkezése sohasem til­totta és nem is tilthatja. A kilépettek és kizártak visszavárá­­sának szükségképpen az MKDSZ-tagok visszavárását is kell je­lentenie, mert enélkül ez a kijelentés nemcsak üres, hanem hazug szólam. Ugyanakkor szoros a szövetségi viszony a Fi­desz és az MKDSZ között, hiszen az MKDSZ valamennyi ország­­gyűlési képviselője a Fidesz-frakció tagja. Hogyan képzeli el Bartók, hogy a Fidesz hajlandó tárgyalni vele, ha ellenségnek tekinti az MKDSZ-t? A legmegdöbbentőbb azonban az utolsó mondat: az, hogy Varga Lászlónak szerepet kívánnak adni a KDNP új vezetésé­ben. Varga László MKDSZ-tag. Voltaképpen mit is akar tehát jelenteni ez az elképzelés? Talán azt, hogy Varga László lép­jen ki az MKDSZ-ből, és kellő tisztelettel kérje Bartók Tivadart, hogy szíveskedne hatályon kívül helyezni az ellene hozott - egyébként több okból is érvénytelen - kizáró határozatot, és befogadni őt a vezetése alatt álló pártba? A végkövetkeztetés egyszerű és nyilvánvaló. Nincs más út, mint a törvényes működés helyreállítása, ennek érdekében a törvényes összetételű országos választmány összehívása és a párt tagjaival szemben elkövetett minden törvénysértő lépés, minden kizárás, felfüggesztés és más módon való eltávolítás érvénytelenségének kimondása minden párttagra vonatkozóan és minden megkülönböztetés nélkül. Ebből az is következik, hogy Giczy, Bartók és társai a párt tagjai, és senki sem akar­ja megtenni velük azt, amit ők tettek meg másokkal: senki sem akarja őket kizárni. Tisztségre is jelölhetők, mint minden más párttag, de tisztséget csak akkor tölthetnek be, ha alap­szabályszerű ülésen jogérvényesen megválasztják őket. Szakolczai György ISMERJÜK-E A ROMÁKAT? Heti Válasz, június 22. (50-52. oldal) Érdeklődéssel olvastam az Ismerjük-e a romákat? című inter­júcikket. Különösen megragadta a figyelmemet Mendi Rózsa azon megállapítása, hogy „a pszichológia ismeretei a roma identitás terén korlátozottak, meglehetősen nagy a szerepe a hipotézisnek és az analógiáknak". Megállapítása az egészség­­kultúra területére éppúgy érvényes. Itt folytatunk jelenleg tu­dományos kutatásokat az Egészségügyi Minisztérium támoga­tásával, ami rövidesen tudományosan megalapozott adatok­hoz segíthet bennünket. Ezek bevilágítanak olyan, eddig nem ismert területekre is, mint a szexuális szokásaik (amiről Mendi Rózsa szerint keveset tudunk és elképzeléseink többnyire té­vesek) vagy a dohányzási jellemzők. A vizsgálatban a kompe­tens hazai szakembergárda prominens képviselői vesznek részt (orvosok, szexuálpszichológusok, népegészségügyi szak­ember stb.). Dr. Gara Imre c. egyetemi docens, az orvostudományok kandidátusa, a kutatócsoport vezetője Heti Válasz, június 22. (14. oldal) 4 . heti Válasz 2001 /07/06

Next