Heti Válasz, 2001. november-december (1. évfolyam, 30-38. szám)

2001-11-02 / 30. szám

Visszhang OLVASÓINK ÍRJÁK HADD SZÓLJON! Heti Válasz, október 19. (76. oldal) A Dunakanyar Rádió mint kis rádió életében nagyszerű dolog, ha országos terjesztésű la­pok hasábjain szerepelhet. Erről volt szó ak­kor is, amikor Ókovács Szilveszter írt cikket a Dunakanyar Rádióról. A szemügyre vett Dunakanyar Rádió való­ban a kistérségre szóló rádiók egyik legel­­sőbbike, csakhogy a jelenleg is hallható rá­dió 2001. április elsején kezdte meg műkö­dését. Fontos megjegyezni, hogy a régi, az „egyik legelső" kisrádió 1999 januárjában megszűnt. Az olvasó számára talán nem mel­lékes, hogy nem egy több éve, folyamatosan működő rádióról szólt a kritika, hanem egy olyanról, amely nemrég indult, éppen csak néhány hónapja szeretné megnyerni a hall­gatókat. A cikk arra enged következtetni, hogy a Dunakanyar Rádióban szombat délután csak zene hallható, holott naponta sugározzuk az Ezer esztendő rovatot, amelyben nemzetünk jeles eseményeire, alakjaira emlékezünk. Ugyancsak hallható a Barangoló is, amely­ben a Dunakanyar nevezetességeihez kalau­zoljuk el hallgatóinkat. Óránként összefog­laljuk a Dunakanyar történéseit, közlekedési és sporthíreit, de tájékoztatunk a Dunaka­nyar hét végi programjairól, és szombaton­ként felhívjuk a hallgatók figyelmét arra is, ki lesz a vasárnapi Magyar évfordulók című, a magyar történelemről szóló műsor vendé­ge, valamint melyik lelkész, szerzetes, vallá­sát büszkén vállaló közéleti személyiség lesz stúdiónk vendége hétfőn. A Dunakanyar Rádió őszintén megköszö­ni az észrevételeket. Tudjuk, bőven van mit tenni a műsor javításáért. Folyamatosan dolgozunk is rajta. Tudjuk, hogy csak az adás javára szolgálhat, ha minden véle­ményt megfontolunk. Ezt tettük idáig is, akár dicsérő, akár bíráló észrevételeket kaptunk. Réti József főszerkesztő NYUGDÍJKAMPÁNY Heti Válasz, október 26. (11-13. oldal) Örömmel olvastam Élő Anita cikkét. Végre a sajtóban is olvashatók az egyébként csak előadásokon hallható vagy kiadványokban látható valóságos adatok. Sajnálatos módon a cikkhez illusztráció­ként - hivatkozás nélkül - a 12. oldalon alul közölt diagram (Forrás: Országos Nyugdíjfo­lyósító Főigazgatóság megjelöléssel) nem egyezik a cikkben írottakkal, sőt azokkal el­lentétes adatokat mutat. (Megjegyzem, hogy nem is hiszem, hogy az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság­nak a Szociális és Családügyi Minisztérium­nak az általam ismert és a cikkben is közölt adataitól ennyire eltérő adatai legyenek.) Kérem a fentieket felülvizsgálni és szük­ség szerint helyesbíteni, mert a felületesebb olvasó ránézésre pont a cikk (vélhető) szán­dékával ellentétes következtetésre jut, ugyanis a diagramból az látszik, hogy a Ha engem kérdez, a hétvégét velünk tölti! szombatonként 18.05-től y/üCZJíh Zi'tSttit vasárnaponként 17.00-tól Csongo­on, Mylord? a Duna Televízióban HIRDETÉS 4 * hetiVálasz 2001/11/02 Horn-kormány alatt 1995 és 1998 között a nyugdíjak reálértéke jelentős mértékben (-10-ről +6 százalékra) nőtt, viszont a pol­gári kormány alatt 1998 és 2000 között (6- ról 2 százalékra) csökkent, ugyanakkor a cikk fölötti bal szélső hasábban lévő számok 1999-2002 között - többek között - a nyug­díjak vásárlóértékének 15,9 százalékos növe­kedéséről szólnak. Esztergás Pál az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület médiabizottságának elnöke FÉLELEM NÉLKÜL Heti Válasz, október 26. (16-17. oldal) Egészen biztosan szembe kell néznünk azzal a ténnyel az elkövetkezendő években, hogy az eddiginél sokkal több ember érkezik or­szágunkba más (messzi) tájakról mint mene­kült bevándorló stb. A hazai lakosság nincs felkészülve sem ideológiailag (humanitás), sem gyakrolatilag (kommunikációs és elfo­gadókészség, integrációs törekvések, iskolák stb.) több tíz­ vagy százezer ember fogadá­sára. A struccpolitika következménye pedig az indulat és a kapkodás. Jó lenne arról is olvasni, hogy például a „délszláv háború" következtében nálunk ma­radt nem magyar anyanyelvű emberek mi­ként tudtak beilleszkedni közénk, írjanak minél többet arról, hogy más, hozzánk hasonló országokban (Csehország, Szlovákia) hol és hogyan helyezik el a be­vándorlókat. Milyen nemzetközi egyezmények írják elő Magyarországnak a befogadási kényszert, és évente mennyi embert kell befogadnunk a világ különböző tájairól? Dr. Német Endre, Százhalombatta KAMPÁNY A KÉPERNYŐN Heti Válasz, október 19. (12-13. oldal) Sümegi Noémi cikkében a 2002-es választá­sok miniszterelnök-jelöltjeinek tévévitájáról Török Gábor politológus és Sükösd Miklós médiaszociológus sok fontos tényezőt felso­rolt, ami győzelemre segítheti az egyik vagy a másik felet. De a legfontosabb kimaradt, talán mert tudományosan nem határozható meg: a karizma. Pedig nagy hatalom ez! Ki­védeni nem lehet, nem fog rajta semmi. Sőt még a tévékamera is kénytelen szeretni. Mindannyian tudjuk, hogy a két vitázó miniszterelnök-jelölt közül melyik mondhat­ja magáénak. Nehéz lesz a másiknak labdába rúgni, hát még ha nem is futballozik. Byrd Judith, London

Next