Heti Válasz, 2001. november-december (1. évfolyam, 30-38. szám)
2001-11-02 / 30. szám
Visszhang OLVASÓINK ÍRJÁK HADD SZÓLJON! Heti Válasz, október 19. (76. oldal) A Dunakanyar Rádió mint kis rádió életében nagyszerű dolog, ha országos terjesztésű lapok hasábjain szerepelhet. Erről volt szó akkor is, amikor Ókovács Szilveszter írt cikket a Dunakanyar Rádióról. A szemügyre vett Dunakanyar Rádió valóban a kistérségre szóló rádiók egyik legelsőbbike, csakhogy a jelenleg is hallható rádió 2001. április elsején kezdte meg működését. Fontos megjegyezni, hogy a régi, az „egyik legelső" kisrádió 1999 januárjában megszűnt. Az olvasó számára talán nem mellékes, hogy nem egy több éve, folyamatosan működő rádióról szólt a kritika, hanem egy olyanról, amely nemrég indult, éppen csak néhány hónapja szeretné megnyerni a hallgatókat. A cikk arra enged következtetni, hogy a Dunakanyar Rádióban szombat délután csak zene hallható, holott naponta sugározzuk az Ezer esztendő rovatot, amelyben nemzetünk jeles eseményeire, alakjaira emlékezünk. Ugyancsak hallható a Barangoló is, amelyben a Dunakanyar nevezetességeihez kalauzoljuk el hallgatóinkat. Óránként összefoglaljuk a Dunakanyar történéseit, közlekedési és sporthíreit, de tájékoztatunk a Dunakanyar hét végi programjairól, és szombatonként felhívjuk a hallgatók figyelmét arra is, ki lesz a vasárnapi Magyar évfordulók című, a magyar történelemről szóló műsor vendége, valamint melyik lelkész, szerzetes, vallását büszkén vállaló közéleti személyiség lesz stúdiónk vendége hétfőn. A Dunakanyar Rádió őszintén megköszöni az észrevételeket. Tudjuk, bőven van mit tenni a műsor javításáért. Folyamatosan dolgozunk is rajta. Tudjuk, hogy csak az adás javára szolgálhat, ha minden véleményt megfontolunk. Ezt tettük idáig is, akár dicsérő, akár bíráló észrevételeket kaptunk. Réti József főszerkesztő NYUGDÍJKAMPÁNY Heti Válasz, október 26. (11-13. oldal) Örömmel olvastam Élő Anita cikkét. Végre a sajtóban is olvashatók az egyébként csak előadásokon hallható vagy kiadványokban látható valóságos adatok. Sajnálatos módon a cikkhez illusztrációként - hivatkozás nélkül - a 12. oldalon alul közölt diagram (Forrás: Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság megjelöléssel) nem egyezik a cikkben írottakkal, sőt azokkal ellentétes adatokat mutat. (Megjegyzem, hogy nem is hiszem, hogy az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnak a Szociális és Családügyi Minisztériumnak az általam ismert és a cikkben is közölt adataitól ennyire eltérő adatai legyenek.) Kérem a fentieket felülvizsgálni és szükség szerint helyesbíteni, mert a felületesebb olvasó ránézésre pont a cikk (vélhető) szándékával ellentétes következtetésre jut, ugyanis a diagramból az látszik, hogy a Ha engem kérdez, a hétvégét velünk tölti! szombatonként 18.05-től y/üCZJíh Zi'tSttit vasárnaponként 17.00-tól Csongoon, Mylord? a Duna Televízióban HIRDETÉS 4 * hetiVálasz 2001/11/02 Horn-kormány alatt 1995 és 1998 között a nyugdíjak reálértéke jelentős mértékben (-10-ről +6 százalékra) nőtt, viszont a polgári kormány alatt 1998 és 2000 között (6- ról 2 százalékra) csökkent, ugyanakkor a cikk fölötti bal szélső hasábban lévő számok 1999-2002 között - többek között - a nyugdíjak vásárlóértékének 15,9 százalékos növekedéséről szólnak. Esztergás Pál az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület médiabizottságának elnöke FÉLELEM NÉLKÜL Heti Válasz, október 26. (16-17. oldal) Egészen biztosan szembe kell néznünk azzal a ténnyel az elkövetkezendő években, hogy az eddiginél sokkal több ember érkezik országunkba más (messzi) tájakról mint menekült bevándorló stb. A hazai lakosság nincs felkészülve sem ideológiailag (humanitás), sem gyakrolatilag (kommunikációs és elfogadókészség, integrációs törekvések, iskolák stb.) több tíz vagy százezer ember fogadására. A struccpolitika következménye pedig az indulat és a kapkodás. Jó lenne arról is olvasni, hogy például a „délszláv háború" következtében nálunk maradt nem magyar anyanyelvű emberek miként tudtak beilleszkedni közénk, írjanak minél többet arról, hogy más, hozzánk hasonló országokban (Csehország, Szlovákia) hol és hogyan helyezik el a bevándorlókat. Milyen nemzetközi egyezmények írják elő Magyarországnak a befogadási kényszert, és évente mennyi embert kell befogadnunk a világ különböző tájairól? Dr. Német Endre, Százhalombatta KAMPÁNY A KÉPERNYŐN Heti Válasz, október 19. (12-13. oldal) Sümegi Noémi cikkében a 2002-es választások miniszterelnök-jelöltjeinek tévévitájáról Török Gábor politológus és Sükösd Miklós médiaszociológus sok fontos tényezőt felsorolt, ami győzelemre segítheti az egyik vagy a másik felet. De a legfontosabb kimaradt, talán mert tudományosan nem határozható meg: a karizma. Pedig nagy hatalom ez! Kivédeni nem lehet, nem fog rajta semmi. Sőt még a tévékamera is kénytelen szeretni. Mindannyian tudjuk, hogy a két vitázó miniszterelnök-jelölt közül melyik mondhatja magáénak. Nehéz lesz a másiknak labdába rúgni, hát még ha nem is futballozik. Byrd Judith, London