Heti Válasz, 2003. január-március (3. évfolyam, 1-13. szám)
2003-01-03 / 1. szám
szóló törvényre, amely akkor a demokratikus jogrend felszámolásához vezetett. Jogosak a félelmek? ►W Ha gondok vannak is a sajtószabadsággal, a szabadosság felé elmozdulással, látni kell, hogy egészen más történelmi, társadalmi helyzetben vagyunk, mint 1946-ban, amikor volt egy, a megszálló hatalom által támogatott, nyílt diktatúrára törő párt. A mostani Magyarországon a demokratikus jogállam intézményei fejlettek, nincs megszálló hatalom, tehát a történelmi párhuzamot nem látom indokoltnak. Az kétségkívül igaz, hogy a gyűlöletbeszéd erkölcsileg bármennyire elítéljük is, bármennyire mérgezheti is az emberi együttélést - jogilag nehezen szankcionálható, hiszen ez a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás alapvető jogát sérti. Pontosan meg kell jelölni, hogy mely esetekben - konkrét személyek, csoportok, intézmények ellen, létüket fenyegetve uszítanak - kell meghúzni bizonyos határokat. De ezt nem diktálhatja napi politikai szándék, hiszen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága mindenekfölött áll. ►M Ez a tervezet még nem került a parlament elé, de az ügynöktörvény módosítása és a drogtörvény enyhítése máris komoly viharokat kavart. A Magyar Demokrata Fórum már jelezte, hogy a köztársasági elnökhöz fordul, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a normakontrollt. Egyetért a felvetéssel? ►H Mindkét kérdéskör nagyon fontos, a társadalmat komolyan érintő problémával foglalkozik. A köztársasági elnöknek kötelessége normakontrollt kérni, amennyiben aggályai vannak az elfogadott törvény alkotmányosságát illetően. De ez csak a törvények szövegének ismerete és alapos vizsgálata után történhet meg. Mivel még tart az említett jogszabályok parlamenti vitája, javaslom, térjünk vissza később erre a kérdésre. » A médiatörvény értelmében a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek közösen kell az ORTT élére vezetőt jelölnie. A sikeres jelölés talán előmozdíthatja a médiabékét, talán elkezdődhet a közös gondolkodás a törvény módosításáról. Lesz médiabéke? ►H Mindegyik politikai erőnek érdeke kell legyen a médiabéke megteremtése. Tudom, hogy ez nem egyszerű folyamat. Számos kérdést kell tisztázni ezzel kapcsolatban, például a média hatalmának, nem ideális esetben túlhatalmának kérdését, a pártok befolyásának problémáját, a civil kontroll szerepét, és még sorolhatnánk. Ha ezekre a kérdésekre a törvényhozók és a média nem talál megnyugtató válaszokat, akkor a nézőknek - megkockáztatom - jelentős része elfordul a médiától, s ez sem a politikai erőknek, sem a médiának nem lehet érdeke. Nem beszélve arról, hogy az Európai Unió tagjaként is sürgető feladatunk a médiabéke megteremtése. ►M Egyházi vezetőkkel többször találkozott. Miért tartja ezt fontos feladatának? Miként vélekedik az egyházak társadalmi szerepéről? ►W Néhány hete a finanszírozás, az intézményalapítás kérdéseiben közvetítettem a kormány és a történelmi egyházak között. Később, a hagyományos adventi találkozón az országban és a határon túl élő egyházi vezetőkkel ezúttal nemcsak pasztorális gondjaikról és örömeikről cseréltünk eszmét, hanem arról a feladatról is, amit az Európai Unióhoz való csatlakozás ránk ró. Meggyőződésem, hogy az egyházak sokat tehetnek azért, hogy az emberek felismerjék és tudomásul vegyék: annak a nagyobb politikai egységnek leszünk a részei, amelyhez történelmünk és kultúránk ezer éve hozzáköt bennünket. Ugyanakkor szükség van mindarra a lelki tartásra és öntudatra is, mely a hívő embereket jellemzi, hiszen az unión belül meg kívánjuk őrizni saját arcunkat, kultúránkat és hitünket. Ezek a beszélgetések azért is nagyon fontosak, mert személyesen értesülhetek a határon innen és túl dolgozó egyházak problémáiról. ►N Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a köztársasági elnök hivatala költözik a nagyközönség által is megcsodált budai Sándor-palotába. Milyen érzésekkel fogadta a döntést? ►H A hatalmi ágak szétválasztása alapvető feladat egy fejlett demokráciában. Nemcsak működésük tartalmi vonatkozásait figyelembe véve, hanem szimbolikusan is. A rendszerváltozás óta restanciája a politikának, hogy a három közjogi intézmény elhelyezését e szempontot mérlegelve megoldja. Az első lépésre most sor került azáltal, hogy a köztársasági elnök hivatala - várhatóan január elején - a budai Sándor-palotába költözik. Mindezekre tekintettel elmondhatom, hogy az Országgyűlés döntése alapján, a kormány támogatásával költözünk, de jó érzéssel megyünk az új helyre. Osztovits Ágnes 2003/01/03 heti Válasz : 7 MEGFONTOLANDÓ TÖRVÉNY Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról című törvényt, mivel a bevezetendő szabályozás - megítélése szerint - hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben kívánják igénybe venni. Az alkotmány, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény és az egyházakkal kötött megállapodások az állam és az egyházak viszonyát a szétválasztás mellett úgy szabályozzák, hogy a felek számára partneri együttműködést írnak elő. A köztársasági elnök úgy látta, a törvény elfogadásával ez a partneri együttműködés sérül. Az állam és az egyházak között korábban létrejött megállapodás értelmében a kormány csak előzetes egyetértés esetén hoz az egyházakat hátrányosan érintő döntést. Ez a mostani javaslat szigorúan jogi szempontból nézve nem esik ugyan a tövény jogi hatálya alá, de a törvény szellemét tekintve sérti azt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a történelmi egyházak vezetőinek és a miniszterelnök részvételével tartott, Mádl Ferenc által kezdeményezett megbeszélésen az egyházak részéről mindenki sérelmezte a törvénytervezetet. A miniszterelnök ezért ígéretet tett a parlamentnek benyújtott javaslat, illetve módosításának megvizsgálására. Erre a feszített parlamenti munka miatt azonban már nem volt idő. Most a törvény megfontolásával, újragondolásával erre lehetőség nyílik. Tekintettel arra, hogy ez a javaslat más tövényeket is módosít, olyanokat, amelyek kedvezményeket biztosítanak az állampolgároknak, a köztársasági elnök felkérte az Országgyűlést, hogy a lehető leghamarabb tűzze napirendjére az újratárgyalást. Egyben javasolta, hogy a törvényjavaslatban foglalt kedvezmények a módosítás elfogadásakor visszamenőleges hatállyal lépjenek életbe, hogy egyetlen állampolgár se járjon rosszabbul a törvény hatálybalépésének késedelme miatt.