Heti Válasz, 2003. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)

2003-10-03 / 40. szám

­V-As Sajtó és politika I —— A sajtó, feltalálása óta, politikaformáló intézmény. Politikaformá­ló ereje, jelentősége persze változó. Az elmúlt évtizedekben a na­pilapokkal szemben e tekintetben is egyre nagyobb szerepet kap­nak az elektronikus médiumok, különösképpen a televíziók. Ponto­sabban a televíziózásban uralomra jutó ke­r­eskedelmi adások.­­ már jelentős mérték­ben hatásukra az írott sajtóban is csökken a példányszáma a színvonalas, elemző na­pi- és hetilapoknak, és előretörnek a bulvárlapok. A jelenség általános, a régi és az új demokráciákban egyaránt tapasztalható. A mai magyarországi sajtó helyzetét az em­lítetteken túl döntően befolyásolja, hogy a múlt rendszer örökségeként és a privati­záció eredményeként a hazai sajtópiaci intézmények nagyon mértéktartó becslés sze­rint is messze a kétharmados arányon túl baloldali-liberális kézben vannak, akár az újságírók értékrendjét, politikai vonzalmait, akár a reklámpiaci döntéshozók elköte­lezettségét vizsgálják. A 2002-es választás előtt és után néhány hónapig a közéleti lapok piacán is érezhető volt némi élénkülés. A múlt év szeptembere óta azonban is­mét pangás, sőt példányszámcsökkenés tapasztalható. A Matesz ez évi második ne­gyedéves adatai szerint a korábbiakhoz képest egyaránt csökkent az értékesített pél­dányszáma a Népszabadságnak, a Népszavának, a Magyar Hírlapnak s a Magyar Nem­zetnek. Miként a 168 Órának vagy a Heti Válasznak. A lapkiadókat fenyegető terve­zett áfaemelés nyilvánvalóan tovább rontja a lapok helyzetét. Erősödik a harc az ol­vasói figyelemért. S akinek a létéről van szó, az - a sajtópiaci jelek szerint is - ke­vésbé válogat az eszközökben. Ráadásul drámaian átalakult az elmúlt hónapokban a politikai színpadkép. A szocialista párt népszerűsége a kutatások szerint jelentősen visszaesett, a Fidesz pedig nem csupán megőrizte korábbi táborát, de valamelyest bő­vítette is. A megkérdezettek többsége szerint a kormány rosszul végzi a dolgát. A Szonda Ipsos minapi adatai szerint a politikusi népszerűségi listán Orbán Viktor is­mét megelőzi Medgyessy Pétert. A népszerűségromlás hatására a szocialisták körében megélénkülnek a belső ellentétek. Ron Werber ötletére vagy csak a szocialisták ifjú nemzedékét feszítő tettvágy sürgetésére a párt elfelejti az utcai politizálás káros vol­táról előadott korábbi sirámait. Ifjú szocialista agitátorok százai vonulnak az utcá­ra, hogy posztmodern Lúdas Matyiként brosúrabölcsességekkel ütlegeljék ellenfelei­ket, és személyes győzködéssel próbálják meg föltartóztatni a párt táborából elszivár­gókat. Mindez nem mentség senkinek, csupán magyarázat. A sajtó és a politika ná­lunk kéz a kézben jár. Nyugalmasabb időkben ez a baloldalon nem annyira feltűnő, mint ilyenkor, amikor beborul az ég felette. Nyugalmasabb időkben a balra húzó saj­tó székében hanyatt dőlve mosolyog a szegény jobboldali orgánumok erőlködésén, és számolatlanul adja a jó tanácsait, hogyan is kellene európai, mértékadó, konzervatív, jobboldali sajtót írni, ahelyett a vádaskodó, agresszív, fogyatékos szalonképességű helyett, amelyet elviselni kénytelenek. Szóval nem mentség, csak magyarázat. Ha saj­tómunkásként buzog az emberben az elkötelezett baloldali, s hiába ösztökéli kedvenc politikusait, hogy szedjék végre össze magukat, alkossanak valami jövőképet, hangol­ják össze a mondandójukat, ne egymást fúrják-fa­ragják, vegyék fel a jobboldal által eléjük dobott kesztyűt, egyáltalán csináljanak végre valamit, ami javít a helyzetükön, nos, akkor érthető, hogy az ember elveszíti olykor a nyugalmát. S nem elég neki átél­nie, hogy hiábavaló az igyekezete, még a sajtópiac is szorongatja. Érthető, hogy in­gerült lesz, kapkodni kezd, hibát hibára halmoz. Nem képes úgy megválogatni az esz­közeit, átgondolni a lépéseit, mint nyugalmasabb időkben. És a hatásért, az olvasói figyelemért hajlamos lesz átgondolatlan kockázatokat is vállalni. A kényszeres politi­kai segíteni akarás és az olvasói figyelemért erősödő hajtás az emberből sok olyas­mit is kihoz, amit jobb időkben tán bírálni is volna kedve. Álinterjút közöl a francia elnökkel a 168 Óra. Egy pillanat alatt lelepleződik. Teller­­levél hamisítványát közli a közelmúltban még a legkedveltebb napilapként hirdetett Népszabadság. Két pillanat alatt lelepleződik. Bizonyítatlan hitelű titkosszolgálati iro­mányokkal támadja a rádió elnökét a Népszava. Hova vezet ez, uraim, mértékadó színben szívesen tetszelgő sajtófórumok? U'. ................ ............................................. (Te ilxuU a. t­ cL jhoLKLcC ~$£uLfufff ■ IDŐREND 4 Hazai és külföldi hírek ■ REFLEKTOR 6 Ki lesz az MSZP elnöke? KÖZÉLET 9 A hét kérdése: Melyik kormányt választanák? 10 Ünnepi játékok 12 Németh Zsolt az aradi szoborról 14 Ügynökvád Kondor Katalin ellen 16 Megbilincselve 18 Schöpflin György a jobboldal európai esélyeiről 19 Sodródás 20 Ismeretek nélkül 22 Szemkeő Judit a végiggondolatlan tervekről 23 Civil hírek ■ VILÁG 24 Szaddám Belorussziába távozhat? 24 A dzsungel és a sivatag 26 Amerikai-orosz nagyhatalmi egyezkedés 28 Mindenki ideges 29 Új NATO-főtitkár ■ GAZDASÁG 31 Eurázsiai Unió születik? 32 Kérdőjelek a Posta Bank-privatizáció körül 34 Munkácsy képei uralják az őszi aukciókat 36 Oláh Márton a részvénykereskedésről ■ KÖRNYEZET 40 Törzsmenza 42 Röptében a kereszt a TALLÓZÓ 44 A múlt igazsága 44 Hitler filmese 45 Jobb, mint a valóság 46 Rekonstruálható-e a szovjet múlt? 47 Magyarország elrablása ■ KULTÚRA 48 Ragályi Elemér a díjakról 49 Dohogó 50 Gussago és kora 50 A Spencer a József Attila Színházban 51 Tanítvány és tanár 52 Ugrasd, forgasd! 53 Villa a reformkorból 54 A Rákóczi-induló nyomában 55 A hét filmje: Olasz nyelv kezdőknek 56 Televíziókritika: Moldova, az ősbölény; Egyszer volt 57 Rádiókritika: Paracelsus rózsája; Etikai kód KÖZÜGY 58 Molnár Attila Károly: Jobb alternatívák 59 Seres László: Miről beszélünk? 61 Scherer Zsolt: Médiatézisek 62 Pokol Béla: Humanitárius háború? 63 Speidl Zoltán: Klakk VISSZHANG 64 Olvasóink írják ■ 2003/10/03 hetiVálasz 3

Next