Heti Válasz, 2006. július-szeptember (6. évfolyam, 27-39. szám)

2006-07-06 / 27. szám

cég. Meddig nem lesz legfőbb ügyész? ÚJ SZEMÉLYT FOG JAVASOLNI LEGFŐBB ÜGYÉSZ­NEK SÓLYOM LÁSZLÓ K KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, MI­UTÁN AZ MSZP-SZDSZ KOALÍCIÓ NEM FOGADTA EL A JELÖLTJÉT. POLT PÉTER MANDÁTUMA MÁJUSBAN JÁRT LE, POSZTJA AZÓTA BETÖLTETLEN. A kormánykoalíció hétfőn a parlamentben 194-154 arány­ban leszavazta Sólyom Lász­ló jelöltjét, így nem Horányi Miklós lesz az új legfőbb ügyész. Az esti szavazás eredménye nem okozott meglepetést: a koalíció párt­jai már délután egyértelmű­vé tették döntésüket. Noha a köztársasági elnök a szavazás előtt felszólalt a parlament­ben, nyilvánvaló volt, hogy Horányi Miklós szakmai al­kalmasságát méltató beszéde aligha tántorítja el a szocialis­ta és szabad demokrata kép­viselőket elutasító álláspont­juktól - főleg, hogy sok kép­viselő meg sem hallgatta az államfőt; az MSZP-frakcióve­­zető Lendvai Ildikó is csak az utolsó pillanatokban érkezett az ülésterembe. Érdeklődé­sünkre az eredmény kihirde­tése után a szocialista Mes­­terházy Attila magyarázta az elutasító döntést: vélemé­nyünk szerint Horányi Mik­lóst szakmai múltja nem te­szi alkalmassá a legfőbb ügyészi posztra - fogalma­zott. Arra a felvetésünkre, hogy a Szegedi Fellebbviteli Főügyészséget vezető Horá­nyi tevékenységét eddig sem­milyen szakmai kritika nem érte, Mesterházy úgy vála­szolt: a jelölt csupán három éve végez ügyészi munkát, előtte három évig „Polt Péter sajtósa volt”. A szocialista po­litikus arra nem tudott választ adni, pártja pontosan hány éves ügyészi munkát vár el a leendő legfőbb ügyésztől. E kritérium ráadásul meglehe­tősen újszerű: hivatalba lépé­sekor a rendszerváltás utáni két főügyész, Györgyi Kál­mán és Polt Péter még annyi ügyészi múlttal sem rendel­kezett, mint Horányi Miklós. „Bájos, ahogy egy negyven éve az igazságszolgáltatás­ban dolgozó emberrel szem­ben szakmai kifogásokat em­legetnek azok, akik nemrég a diplomácia messze földön híres nagymesterét, Göncz Kingát tették meg külügymi­niszternek” - fogalmazott egy fideszes politikus. A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője, Navra­csics Tibor is úgy nyilatko­zott: a kormánytöbbség csu­pán hiúsági okokból, su­nyin feküdt keresztbe Ho­rányi megválasztásának. Tény: Sólyom László már ta­valy novemberben nyilván­valóvá tette, hogy a legfőbb­­ügyész-jelölt személyéről előzetesen nem egyeztet a pártokkal - akkor ezt senki sem kifogásolta. Az államfő idén április 4-én, még a vá­lasztások első fordulója előtt megnevezte Horányit. A szavazás napjáig nem merültek fel - legalábbis nyilvánosan - a tevékenysé­gét érintő szakmai aggá­lyok. Az elutasítás okát in­kább mutatja az a véle­mény, amely az MSZP hon­lapján jelent meg: „Nem is­merem Horányit, és lehet, hogy jó főügyész lenne, de most kell leckét adni Só­lyomnak azzal, hogy lesza­vazzák.” A köztársasági elnök az eredmény kihirdetése után közölte: új személyt javasol, ám a jelöltről továbbra sem egyeztet a pártokkal. Ha a szocialisták továbbra is presztízskérdésnek tekintik a legfőbb ügyész megválasztá­sát, hosszú állóháború veheti kezdetét. Ídv Meghalt Horváth Balázs június 30-án, 64 éves korában meghalt Horváth Balázs országgyűlési képviselő, az Antall-kormány egykori belügyminisz­tere, a magyar rendszerváltozás egyik meghatározó alakja. Horváth Balázs 1942-ben született Bu­dapesten. 1965-ben az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1967 után ügy­védként dolgozott. 1988-ban a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, később az ellenzéki ke­rekasztal résztvevője. 1990-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006- ban Veszprém megyében szer­zett országgyűlési mandátumot. Antall József kormányában bel­ügyminiszterként kezdte. Ő volt az önkormányzati törvény elő­terjesztője, a civil rendőrség egyik megte­remtője. A taxisblokád után tárca nélküli miniszter lett. 1994-től Veszprémben ügy­­védkedett, s ápolta az 56-os mártír Brusz­­nyai Árpád és a hozzá nagyon közel álló Antall József emlékét. 1998-ban visszatért a nagypolitikába. A jobboldali pártok összefogásának feltétlen híveként össze­különbözött pártja vezetésével. 2004 szep­temberében az MDF kizárta so­raiból. A ciklus végéig függet­len parlamenti képviselő volt, 2006-ban a Nemzeti Fórum tagjaként, már súlyos betegen a Fidesz színeiben lett parla­menti képviselő. Horváth Balázst az Ország­­gyűlés, a Nemzeti Fórum és a Fi­desz saj­át halottjának tekinti. , XShS-2 Rizs XSze Fizessünk-e az orvosnál? 84,3% 15,7% Lapunk internetes honlapján és sms-ben olvasóink véleményt nyilváníthattak arról, hogy szerin­tük jogos-e a vizitdíj bevezetése. A szavazatok megoszlása: 0 igen, nehéz helyzetben van az egészségügy, semmi sem lehet ingyenes , mert sokan nem tudnák kifi­zetni, s így sérülhet az állam­polgárok egészséges élethez való joga www.hetivalasz.hu .

Next