Heti Válasz, 2010. július-szeptember (10. évfolyam, 26-39. szám)

2010-07-01 / 26. szám

M­iközben Sólyom László elmúlt öt évét nagyra ér­tékeljük, és letettük voksunkat az elnök mandátu­mának meghosszabbítása mellett, egyáltalán nem estünk kétségbe attól, hogy a kétharmados kormányerő Schmitt Pállal képzeli el a jövőt. Az új közjogi méltóság ugyanis nemhogy nem méltatlan a posztra, de cseppet sem lóg ki a rendszerváltás utáni el­nökök és kandidálók sorából. Feltéve persze, hogy az élet­út teljesítményeket, a diplomáciai fel­­készültséget, a nyelvismeretet, a kap­csolatteremtő képességet vetjük ösz­­sze. Schmitt akármelyik elődjével felve­szi a versenyt, mi több, Göncz Árpádé­­nál vagy Szili Katalinénál markánsan attraktívabb az életútja. Személyisége integratív, a nemzeti egység szimboli­­zálására a baloldaliak jelentős többsé­ge is alkalmasnak találja, még úgy is, hogy 2002 óta feladta függetlenségét, és a Fidesz színeiben politizál. Épp ez utóbbi momentum miatt szokásos pártka­tonaként, Orbán Viktor meghosszabbított karjaként emlí­teni őt, mintha a már nevesített politikusok dicsekedhettek volna a függetlenség képességével. (E helyütt hivatkozha­tunk még a volt pártelnök Kovács Lászlóra is, akivel a szo­cialisták az Európai Unió biztosának pozíciójában testesí­tették meg a nemzeti összefogást...) Schmitt kétségtelenül nem jogász, főként nem az Al­kotmány jeles tudója és magyarázója, márpedig az elmúlt öt évben, amikor Gyurcsány Ferenc és kormánya súlyo­san kibillentette helyéről a demokratikus normákat és ér­tékeket, múlhatatlanul szükség volt Sólyom ebbéli képes­ségére és állhatatosságára. (Gondoljuk el, ha ugyanezek­ben az időkben - az MSZP akarata szerint - Szili Katalin­nak hívják a köztársaság elnökét...) Csakhogy a hazai poli­tikai elit - kiváltképp az akkori ellenzék - megtanulhatta, hogy a gyurcsányi módszerekkel nem kifizetődő politizál­ni. Ráadásul Orbán Viktor kormányzott már, és az SZDSZ- nek mégsem kellett sajnálkoznia azon, hogy az általa erő­sen kézben tartott Göncz Árpád esz­köztárából hiányzik az alkotmányjo­gi szaktudás, s ezért nem boldogul a kormányfővel. Amit mégis érdemes szóvá tenni, az a jelölési procedúra. A kommuniká­ciós játék, amely valamennyi szerep­lőt leértékelte, ráadásul megkérdője­lezte a Fidesz új kormányzási mód­szertanának, a nemzeti együttműkö­désnek az őszinteségét. Mert ha eldöntött tény volt, hogy Schmittet államfőnek hívják haza, miért kellett előtte or­szággyűlési elnökké emelni, úgy tenni, mintha Sólyomnak is lehetne esélye a folytatásra, és azt üzenni a külvilágnak, hogy nyílt verseny következik, egyenlő pályákkal? A kamarillapolitikára épülő oligarchikus kormányzás után Magyarországnak szüksége van a Fidesz fő üzeneté­re, a nemzeti együttműködésre, hogy a politikai elit és a vá­lasztók ismét egymásra találjanak. Épp ezért kellene tartóz­kodni a teatralitástól, a darabok túljátszásától. Mert a hite­lesség könnyen kopik. Azt pedig bizonyosan tudjuk, hogy nélküle a kormány alkalmatlanná válik feladatára. Túljátszott elnökválasztás Ha eldöntött tény volt, hogy Schmittet államfő­nek hívják haza, miért kellett előtte országgyű­lési elnökké emelni? szerintünk A HÉT FOTÓJA Ez kanyon lösz! SOMOGYBABOD 2010. június 26. A heves esőzések következtében több száz méter hosszú, helyenként tíz méter mély árok keletkezett a löszös talajban a falu szélén .

Next