Heti Válasz, 2010. július-szeptember (10. évfolyam, 26-39. szám)
2010-07-01 / 26. szám
Miközben Sólyom László elmúlt öt évét nagyra értékeljük, és letettük voksunkat az elnök mandátumának meghosszabbítása mellett, egyáltalán nem estünk kétségbe attól, hogy a kétharmados kormányerő Schmitt Pállal képzeli el a jövőt. Az új közjogi méltóság ugyanis nemhogy nem méltatlan a posztra, de cseppet sem lóg ki a rendszerváltás utáni elnökök és kandidálók sorából. Feltéve persze, hogy az életút teljesítményeket, a diplomáciai felkészültséget, a nyelvismeretet, a kapcsolatteremtő képességet vetjük öszsze. Schmitt akármelyik elődjével felveszi a versenyt, mi több, Göncz Árpádénál vagy Szili Katalinénál markánsan attraktívabb az életútja. Személyisége integratív, a nemzeti egység szimbolizálására a baloldaliak jelentős többsége is alkalmasnak találja, még úgy is, hogy 2002 óta feladta függetlenségét, és a Fidesz színeiben politizál. Épp ez utóbbi momentum miatt szokásos pártkatonaként, Orbán Viktor meghosszabbított karjaként említeni őt, mintha a már nevesített politikusok dicsekedhettek volna a függetlenség képességével. (E helyütt hivatkozhatunk még a volt pártelnök Kovács Lászlóra is, akivel a szocialisták az Európai Unió biztosának pozíciójában testesítették meg a nemzeti összefogást...) Schmitt kétségtelenül nem jogász, főként nem az Alkotmány jeles tudója és magyarázója, márpedig az elmúlt öt évben, amikor Gyurcsány Ferenc és kormánya súlyosan kibillentette helyéről a demokratikus normákat és értékeket, múlhatatlanul szükség volt Sólyom ebbéli képességére és állhatatosságára. (Gondoljuk el, ha ugyanezekben az időkben - az MSZP akarata szerint - Szili Katalinnak hívják a köztársaság elnökét...) Csakhogy a hazai politikai elit - kiváltképp az akkori ellenzék - megtanulhatta, hogy a gyurcsányi módszerekkel nem kifizetődő politizálni. Ráadásul Orbán Viktor kormányzott már, és az SZDSZ- nek mégsem kellett sajnálkoznia azon, hogy az általa erősen kézben tartott Göncz Árpád eszköztárából hiányzik az alkotmányjogi szaktudás, s ezért nem boldogul a kormányfővel. Amit mégis érdemes szóvá tenni, az a jelölési procedúra. A kommunikációs játék, amely valamennyi szereplőt leértékelte, ráadásul megkérdőjelezte a Fidesz új kormányzási módszertanának, a nemzeti együttműködésnek az őszinteségét. Mert ha eldöntött tény volt, hogy Schmittet államfőnek hívják haza, miért kellett előtte országgyűlési elnökké emelni, úgy tenni, mintha Sólyomnak is lehetne esélye a folytatásra, és azt üzenni a külvilágnak, hogy nyílt verseny következik, egyenlő pályákkal? A kamarillapolitikára épülő oligarchikus kormányzás után Magyarországnak szüksége van a Fidesz fő üzenetére, a nemzeti együttműködésre, hogy a politikai elit és a választók ismét egymásra találjanak. Épp ezért kellene tartózkodni a teatralitástól, a darabok túljátszásától. Mert a hitelesség könnyen kopik. Azt pedig bizonyosan tudjuk, hogy nélküle a kormány alkalmatlanná válik feladatára. Túljátszott elnökválasztás Ha eldöntött tény volt, hogy Schmittet államfőnek hívják haza, miért kellett előtte országgyűlési elnökké emelni? szerintünk A HÉT FOTÓJA Ez kanyon lösz! SOMOGYBABOD 2010. június 26. A heves esőzések következtében több száz méter hosszú, helyenként tíz méter mély árok keletkezett a löszös talajban a falu szélén .