Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-07-15 / 31. szám

483 484 előzmények nélkül is varázsolhat elő. *) — Mi azt hisz­­szük — így folytatja a’ Dr. — hogy azon egyes ipar­­vállalatok , mellyek magas védvám, vagy egyleti elszi­getelés által léptetnek életbe, csak drága és rosz ipar­­czikkeket fognak kiállítani, és nem lesznek a’ fa leve­lei és virágai, hanem csak parasit növényei és fattyú sar­jai , mellyek sok egészséges nedvet a’ nemzet valódi élettörzsökétől, a’ mezei gazdaságtól elvonnak azért, mert a’ földbirtokosok a’ rajtok fekvő, és a’ felosztás egyenetlensége által kétszeresen súlyos adózásokon fe­lül , a’ roszabb iparczikkeket is drágábban fizetendik , és a’ szomszéd tartományokkali kölcsönös forgalom aka­dályozása miatt termesztményeik eladásában is hátrál­tatni fognak. A’ védegylet ipart kiván minden áron, még akkor is, ha az éretlen (!), veszélyes (!) volna; gyer­mekhez hasonló, melly a’ cseresznyét megeszi akkor is mikor az még zöld. **') A’ Dr. azt kívánja továbbá, hogy a’ középvám megszüntettessék; a’ védegylet ellenben szerinte átlátja a’ középvám kártékonyságát, és azt mégis felakarja emeltetni valódi védvámmá. Azt mondja továbbá a‘ Dr., hogy ő és mind azok a’ kik józan észszel bírnak, azt hiszik, miszerint a’ fény­űzés és pazarlás korlátozására csak egy átvezető a’ kiadásoknak a’ szükségesre és illedelmesre való szorí­tása; a’ védegylet pártolói ellenben, kiktől a’ Dr. mint lát­szik , a’ józan észt eltagadja, azt hiszik, hogy a’ fény­űzés és pazarlás megszűnik , ha a’ pénz belföldön ké­szült pom­páskodási czikkekre forditatik. *** *­ *) Conservativaink és túráink megköszönhetik a’ doctornak e’ bókot, a’ ki talán mély alaposságánál fogva azt hiszi, hogy mi vagyunk azok , kik az általa leirt állapotot conserváljuk. **) A’ Dr itt többet bizonyít mint kellene ; ő a’ kereskedési sza­badság utópiájáért harczol minden védvámok ellen ; e’ rész­ben utasítjuk Dr List ismeretes munkájára , és a’ fenálló eu­rópai ’s különösen ausztriai vámszabályozásra; egyébiránt sajnáljuk , hogy nem vezethetjük et a’ derék Nagy József pesti boltjába, hol a’ magyar iparműczikkek szépsége és ol­csósága elégségesen megczáfolná aggodalmát. A’ mi pedig az ismeretes tacticát illeti, melly a’ mezei gazdaságot a’ mű­ipar­­ral ellentétbe helyezi, azt már régóta ismerjük , és terje­delmesebb czáfolatának mellőzésével röviden Angolországra és Belgiumra hivatkozunk, Europa fő gyárországaira , hol a’ mezei gazdaság épen a’ gyárnépesség fogyasztása által a’ legmagasabb polczra emelkedett. A’ mi végre az adózás kö­rüli észrevételt illeti, úgy látszik , hogy Bécsben , hol a’ Dr. hivataloskodik, hazánkat még kevésbé ismerik mint Chinát. ’ ”) És ezen csodálkozik a' Dr. hiszen a’ közgazdálkodásban 2 ^2 nem mindig 4. 2­011 g vám mint a' mostani, hazánkra bizo­nyosan ártalmas , mert a‘ magyar műipart nem védi, és a’ mezei gazdaságot meg is nyomja. A’ védvám még akkor is, ha visszatolásokkal élnének ellene , védné az ipart; a’ sza­bad kereskedés pedig a’ mezei gazdaságot mozdítná elő , és a’ két rendszer bármellyike jobb volna a’ mostani állapotnál; de a’ középvám eltörlése és a’ kereskedésszabadság szerin­tünk még nem synonim­. A’ Dr. azt hiszi továbbá, hogy az egyesületi szel­lemet csak nagy dolgok kivitelére kell felidézni; a’véd­egylet pártolói pedig szerinte nem átalották ezen erőt a’ legkivihetlenebb czélokra fordítani, és egy inquisi­­tiói törvényszék eszközévé tenni *) Végre a’ Dr. szerint a’ honinak pártolása dicsére­tes ugyan, vannak azonban mégis határok mellyeken túl ezen pártolás eszélytelen, és igazságtalan — akkor t. i. ha ez pártszellemböl történik, mert a’ szándék te­szi a’ tettet erénynyé vagy vétekké, bölcseséggé vagy bolondsággá (Aberwitz.) A’védegylet ellenben azt hiszi hogy a’ honi iparműczikkek fogyasztása szükséges, te­kintet nélkül arra, valljon árt-e az valakinek (ezen va­laki természtesen a’ külföldi gyáros és belföldi bizo­mányosa) vagy nem, és mellyik azon párt, mellynek ez által kezére dolgozik. **) Elmondván illy formán a’ védegylet iránti véle­ménykülönbségeket , mellyekröl, ha az előbbi fellengő czikkelyröl megemlékezünk, joggal elmondhatjuk : „Du sublime au ridicule il n'ya qu’ un pas“ (a’ fenséges és nevetséges közt csak egy lépés köz van), következik a’ rhetori peroratio, mellyben a’ Dr. azt állítja, hogy azon gyáraknak fele, mellyekröl a’ Hetilap és Hírlap szól, csak papiroson áll, negyede részvényszédelgésnek kö­szöni eredetét, a’mi fenmarad , vagy régi gyár, melly­nek létezése most trombitaszóval constatiroztatik , vagy félénk osztrákoktól színre felállított csekélység, hogy köpenye alatt a’ bécsi iparainczikk, mint honi gyártmány adassák el. Hogy pedig ezen állítását bebizonyítsa, fel­hozza a’ múlt téli kereskedést gátló akadályok daczára a’köv. vámeredményt, mellyet tudomás végett köz­lendőnek vélünk, ámbár alapossága ellen némi gyanú is támad bennünk Első vámfélév. tehát 1845 1845. 1844. több, kevesebb. Kiviteli vámösszeg BécsbőlMagyar­for. for. for. for. országba . 27,171 1­27,143 80 — Ruha és diszáruk 96,037 101,348 — 5,311 font font font font Gyapotkelmék . 2,589,607 2,649,116 — 59,509 Vászonnemüek . 658,208 499,151 159,057 — Gyapjúszövetek 538,148 537,535 3,613 — Selyem- és félse­­lyemáruk . . . 64,617 64,762 — 145 ****) Legyen nyugodt a’ Dr, ezt mi nem mondtuk ’s mondani nem is fogjuk ; hisszük azonban , hogy az egyesek pazarlása és fényűzése olly országban , hol az honi czikkekkel űzetik, az egészre épen nem veszedelmes , mert mit a’ pazarló elkölt, az természetes után az iparűzö kezeibe kerül, az érdemetlen kezéből az érdemesébe , a’ nélkül, hogy ez által a’ közva­gyonosság csorbulást szenvedne. *) Ezekre gr. Széchenyi István hires Jelenkori czikkeiből idéz­zük a’ sajátszerű interpunctiót— ! ? ! — ! ? ! — reménylvén, hogy a’ nagy gróf nem fog ezért plágiumról vádolni. **) A’ Dr nagyon ügyes a’ maga védelmében , mert miután mint minden ember, ő is megkívánhatja, hogy szándéka addig

Next