Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-11-21 / 68. szám

szegedi csatorna ásatásával a’ viz felső színének alább szállittatása nem czéloztatik. Az állóvíznek nincsen me­­chanicai hatása, melly csak azon időponttól veszi kez­detét, midőn a’ száritó csatornában mozdúlásra indul, ’s a’ száritó csatornában határoztatik; a’ Dunának ellenben mind a’ csatorna-ásatás előtt mind utána megleszen a’ magáé, ’s a’ folyóvizü csatorna kiásatása után a’ kettő­nek kölcsönös hatással kell egymásra lenni. Minél alább száll a’ kiszárítandó állóvíz felső szine, annál inkább fogy a’ száritó csatorna esete; a’ tervezett pest-szegedi csa­tornánál viszont ellenkező eset talál helyet, miszerint: évenkint kellene csatornánk esetének a’ Dunától a’ Ti­sza felé növekedni. A’ szárításoknál nem vesszük, ’s nem is vehetjük számba elölegesen, mennyi vizet fog minden másod perczben a’ szárító csatorna levezetni, hanem miután elkészült ’s megnyittatott, a’ beömlő viz erejére bízzuk , hogy ágyát a’ megkivántató méretekre kitágítsa, ’s annyi vizet fogjon fel magába a’ mennyit elbír, itt ellenben elhatározottan azon kérdés áll előt­tünk, kimélyitheti-e magát az adott feltételek mellett a’ csatorna, a’víznek azon erejével, mellyel elölegesen ismernünk kell azon kiszabott méretekre, mellyeket elö­legesen megállapítottunk. Ezeket előre bocsátván méltán kérdhetjük valóban, ha váljon a’ pest-szegedi csatorna ügyében competens bíráknak ismerhetjük-e azokat, a’kik egyes vizépitmény például: szárító csatornák ásatásában hírt nevet sze­reztek magoknak, ’s a’ kérdésbe vettektöl lényegesen eltérő természetű vizimunkák körül szerzett ismeretei­ket ’s tapasztalataikat válogatás nélkül minden előkerülő tárgyakra, a’ tudományos elvek megvetésével akarván alkalmazni, mások belátásait egyéni, gyakran czélsze­­rűbben változható véleménynek tekintik, magok számára pedig tántoríthatatlan tiszta megyőzödést követelnek. Egyébiránt, térjünk által már most a’ dolog érde­mére részletesebben. Önnézeteit tántoríthatatlan meg­győződésének okait, ’s a’ vizek erejéről szerzett isme­reteit bővebben fejtegetvén, H. úr így szól: „B. úr az első csatornát a’ Tisza vizöntéses lapá­lyaitól kezdve fölfelé a’ Dunáig olly méretre szándéko­zik ásatni, hogy a’ Dunából az első télen és tavaszon át meglehetős mennyiségű (?) vizet már átvezethessen a’ Tiszába (?) ’s ezen czélt eléri (?) ha körülbelül:“ 1/2 mérföldben 6 és 5 lábmélységű csatornát ásat 7* 33 6° 33 33 ..Az az: közel egy millió köbök­öl földkiásásával és 1,200,000 pforintal. (Folyt. köv.) Vízmentes ka­la­­»merevítő. Következő szerek vegyitéke Angliában a’ legelő­kelőbb kalapgyárakban nagy sikerrel használtatik. „Me­revítő (Steife) mellyben feloldozó eszközül a’ borszesz használtatik.“ 43/3 bajor font sárgapiros Schellack 13/a font sandarak 7710 lat mastix 1010 lat sárga gyanta (colophonium) 1/2 bajor pint copalfeloldás 41/4 bajor pint borszesz. Előbb a’ schellakot, sandarakot, mastixot’s colo­­phoniumot borszeszben fel kell oldani, ’s a’ copalfeloldást azután hozzá vegyíteni. „Merevítő alkali feloldással.“ 42/3 font közönsé­ges schellak (darabokban) 21 1/3 lat sárga gyanta 7yi0 tömjén, 7Vio lat mastix 10­6 lat borax, */4 bajor pint copalfeloldás. A’ borax elsőben valami 4 1/4 pint meleg vízben feloldatik, ezen alkali folyadékot azután (gőzzel felme­legített) rézedénybe kell a’ schellak, colophonium, tömp­fény és mastixxal együtt tölteni, egy darabig főzni, melly közben időről időre meleg viz töltetik hozzá, még nem kivántatóképen összveáll; mellyet abból tudhatni meg, hogy belőle valami kevés, hajlított márvány lapra tölte­tik, ha a’ vegyidet egészen végig lefut, akkor eléggé hig , ha pedig mielőtt végig futna, össz­eáll, több viz kell hozzá. Miután minden mézga fajak feloldatva lenni látszanak, valami 1/2 pint borszesz, ’s a’ copalfeloldást hozzá kell tölteni, azután a’ folyadékot finom sűrű szi­tán által szürni, melly meglévén, egészen tisztává ’s használhatóvá lesz. Ezen merevítő melegen alkalmaz­­tatik. A’ kalapnak valót, merevítés (Steife) előtt gyenge sziksó feloldásba (vízben) áztatják, hogy a’ még benne létezhető sav (például kénsav) erejét elvegyék. Ha ez elmulasztatnék , ’s a’ kalapnak való valami savat foglalna magában, akkor a’ merevítőbe bémáztatás köz­ben a’ sav neutralizáltatnék, ’s a’ gyanta fajok fenékre verettetnének (niederschlagen). Miután a’ kalapnak való a’ sziksó feloldásban beáztattatok, ’s mielőtt a’ mereví­tővel bevonatnék, kemenczében tökéletesen ki kell szá­rítani; merevités után ismét újra kemenczében kiszárít­­tatván, egy egész éjszakán által gyenge kénsavval feleresztett vízben áztatni; ez a’ merevítőt felbontja (megkeményíti) a’ kalapnak való anyagban, ’s ezzel az egész munkálat folyamata elvégzödik. Szorgalmas mun­kás egy nap 15—16 tuczet kalapot megmerevíthet. Ha olcsóbb merevítő kívántatik, több schellakot és gyantát kell venni hozzá. (Dingier P .­­. J.) 1 33 5°3 33 33 17* 33 5° 55 3’ 33 17* 33 4° 55 ’3 3­2 33 3° 35 33 332 )3 2°3 33 33 12 33 1°4 3’ 33

Next