Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-11-21 / 68. szám
szegedi csatorna ásatásával a’ viz felső színének alább szállittatása nem czéloztatik. Az állóvíznek nincsen mechanicai hatása, melly csak azon időponttól veszi kezdetét, midőn a’ száritó csatornában mozdúlásra indul, ’s a’ száritó csatornában határoztatik; a’ Dunának ellenben mind a’ csatorna-ásatás előtt mind utána megleszen a’ magáé, ’s a’ folyóvizü csatorna kiásatása után a’ kettőnek kölcsönös hatással kell egymásra lenni. Minél alább száll a’ kiszárítandó állóvíz felső szine, annál inkább fogy a’ száritó csatorna esete; a’ tervezett pest-szegedi csatornánál viszont ellenkező eset talál helyet, miszerint: évenkint kellene csatornánk esetének a’ Dunától a’ Tisza felé növekedni. A’ szárításoknál nem vesszük, ’s nem is vehetjük számba elölegesen, mennyi vizet fog minden másod perczben a’ szárító csatorna levezetni, hanem miután elkészült ’s megnyittatott, a’ beömlő viz erejére bízzuk , hogy ágyát a’ megkivántató méretekre kitágítsa, ’s annyi vizet fogjon fel magába a’ mennyit elbír, itt ellenben elhatározottan azon kérdés áll előttünk, kimélyitheti-e magát az adott feltételek mellett a’ csatorna, a’víznek azon erejével, mellyel elölegesen ismernünk kell azon kiszabott méretekre, mellyeket elölegesen megállapítottunk. Ezeket előre bocsátván méltán kérdhetjük valóban, ha váljon a’ pest-szegedi csatorna ügyében competens bíráknak ismerhetjük-e azokat, a’kik egyes vizépitmény például: szárító csatornák ásatásában hírt nevet szereztek magoknak, ’s a’ kérdésbe vettektöl lényegesen eltérő természetű vizimunkák körül szerzett ismereteiket ’s tapasztalataikat válogatás nélkül minden előkerülő tárgyakra, a’ tudományos elvek megvetésével akarván alkalmazni, mások belátásait egyéni, gyakran czélszerűbben változható véleménynek tekintik, magok számára pedig tántoríthatatlan tiszta megyőzödést követelnek. Egyébiránt, térjünk által már most a’ dolog érdemére részletesebben. Önnézeteit tántoríthatatlan meggyőződésének okait, ’s a’ vizek erejéről szerzett ismereteit bővebben fejtegetvén, H. úr így szól: „B. úr az első csatornát a’ Tisza vizöntéses lapályaitól kezdve fölfelé a’ Dunáig olly méretre szándékozik ásatni, hogy a’ Dunából az első télen és tavaszon át meglehetős mennyiségű (?) vizet már átvezethessen a’ Tiszába (?) ’s ezen czélt eléri (?) ha körülbelül:“ 1/2 mérföldben 6 és 5 lábmélységű csatornát ásat 7* 33 6° 33 33 ..Az az: közel egy millió köbököl földkiásásával és 1,200,000 pforintal. (Folyt. köv.) Vízmentes kala»merevítő. Következő szerek vegyitéke Angliában a’ legelőkelőbb kalapgyárakban nagy sikerrel használtatik. „Merevítő (Steife) mellyben feloldozó eszközül a’ borszesz használtatik.“ 43/3 bajor font sárgapiros Schellack 13/a font sandarak 7710 lat mastix 1010 lat sárga gyanta (colophonium) 1/2 bajor pint copalfeloldás 41/4 bajor pint borszesz. Előbb a’ schellakot, sandarakot, mastixot’s colophoniumot borszeszben fel kell oldani, ’s a’ copalfeloldást azután hozzá vegyíteni. „Merevítő alkali feloldással.“ 42/3 font közönséges schellak (darabokban) 21 1/3 lat sárga gyanta 7yi0 tömjén, 7Vio lat mastix 106 lat borax, */4 bajor pint copalfeloldás. A’ borax elsőben valami 4 1/4 pint meleg vízben feloldatik, ezen alkali folyadékot azután (gőzzel felmelegített) rézedénybe kell a’ schellak, colophonium, tömpfény és mastixxal együtt tölteni, egy darabig főzni, melly közben időről időre meleg viz töltetik hozzá, még nem kivántatóképen összveáll; mellyet abból tudhatni meg, hogy belőle valami kevés, hajlított márvány lapra töltetik, ha a’ vegyidet egészen végig lefut, akkor eléggé hig , ha pedig mielőtt végig futna, összeáll, több viz kell hozzá. Miután minden mézga fajak feloldatva lenni látszanak, valami 1/2 pint borszesz, ’s a’ copalfeloldást hozzá kell tölteni, azután a’ folyadékot finom sűrű szitán által szürni, melly meglévén, egészen tisztává ’s használhatóvá lesz. Ezen merevítő melegen alkalmaztatik. A’ kalapnak valót, merevítés (Steife) előtt gyenge sziksó feloldásba (vízben) áztatják, hogy a’ még benne létezhető sav (például kénsav) erejét elvegyék. Ha ez elmulasztatnék , ’s a’ kalapnak való valami savat foglalna magában, akkor a’ merevítőbe bémáztatás közben a’ sav neutralizáltatnék, ’s a’ gyanta fajok fenékre verettetnének (niederschlagen). Miután a’ kalapnak való a’ sziksó feloldásban beáztattatok, ’s mielőtt a’ merevítővel bevonatnék, kemenczében tökéletesen ki kell szárítani; merevités után ismét újra kemenczében kiszáríttatván, egy egész éjszakán által gyenge kénsavval feleresztett vízben áztatni; ez a’ merevítőt felbontja (megkeményíti) a’ kalapnak való anyagban, ’s ezzel az egész munkálat folyamata elvégzödik. Szorgalmas munkás egy nap 15—16 tuczet kalapot megmerevíthet. Ha olcsóbb merevítő kívántatik, több schellakot és gyantát kell venni hozzá. (Dingier P .. J.) 1 33 5°3 33 33 17* 33 5° 55 3’ 33 17* 33 4° 55 ’3 32 33 3° 35 33 332 )3 2°3 33 33 12 33 1°4 3’ 33