Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-05-30 / 18. szám
Pest, pénteken 18. Május 30.1845. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr.,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza Ilkey-ház) vagy alulirt szerkesztőnél (Al-Dunasor és Halpiacz, 56.); 1 évnegyedre helyben 1 ft. 80 kr., postán 2 ft.; 3 évnegyedre helyben 4 for. 80 kr., postán 6 for. ezüst pénzben. TARTALOM: De Poorter találmányának megszerzése tárgyában (Kossuth Lajostól). Rövid rajza az iparállásának Pozsonyban (vége.) — A’ bekövetkezendő vámleszállításról. — Az ausztriai Lloyd journáljának magyarországi levelezőihez. — Egyesületi mozgalmak (Iparegyesület. Az országgazdászoki, kereskedelmivés ________________áruismereti szakosztály. Szakosztályi ülés. Iparközi Hirlő. Gabonaár. Dunavízállás. III. De Poorter találmányának megszerzése tárgyában. Dr. Gall Lajos indítványa ’s De Poorter urrali előleges alkudozások szerint. Ha Magyarország törvényhozása nemcsak az anyagi kézzel fogható tulajdont (mellyet szükség esetén mindenki maga védhetne) hanem a’ szellemit is védené, melly sokkal sürgetőbben igényel törvényes utalmat, minthogy nem tétethetik zár alá, h úgy De Poorter úr egy magyar patens pajzsa alatt székét darabonkint, minden egyes megrendelő számára ide szállítatta, vagy ha számosak volnának a’ megrendelések, itt készíttethette volna. Minthogy azonban Magyarországon patenstörvény nem létezik *) ’s ennek következtében De Poorter ur minden egyes vevőjét szövőszékeinek, külön szerződésben, tetemes bánatpénz lekötése mellett, lett volna kénytelen szövőszéke gépezetének titokban tartására kötelezni. igen természetes, hogy De Poorter úr csak azon esetben lenne hajlandó székeit Magyarországra is szállítani, ha ama 13—14 országban , hol tulajdonát a’ törvényhozás védi, találmányát nem adhatná nagyobb haszonnal. Illy körülmények közt csak egy mód van, a’De Poorter ur találmánya által ígért előnyöket Magyarországnak megnyerni, t. i. hogy egy vagy több egyén e’ találmányt néhány próbaszékekkel együtt megvásárolja; a’ szükséges székek elkészítésével egy vagy több gyárt, p. o a’ gőzmalom, vagy Kuntzen ur erőmű-gyárát vagy a’ pécsi, avvagy ruszkabányai vasöntvénygyárt megbízza , és a’ kiállítási áron felül, bizonyos mérsékelt percent mennyiséget fizettessen magának, miszerint a’ De Poorter urnak fizetendő dij fejében illő provisiót nyerjen. M Minthogy előre föl lehet tenni, hogy miután a’szövőszékek gyárszerű készítése elkezdődött, De Poorter ur próbaszékek szolgáltatása körül, azokra, kik előbb fordultak hozzá, nagyobb tekintettel leend; nem mulasztó el Dr. Gall Lajos ur, ki velem mint az Iparegyesület aligazgatójával az iránt folytonos érintkezésben volt, az Iparegyesület nevében vele alkudozásba ereszkedni, minek következtében De Poorter ur több levelekben, mellyek alulirtnak át vannak adva, kijelöld a’ föltételeket, mellyek alatt találmányának Magyarországra és Erdélyre kiterjedő készítési és használhatási jogát egy vagy több egyénnek átengedni hajlandó, valamint ama kötelezettségeket is, mellyeket azok irányában elvállal. De Poorter úr 30,000 pftra rugó dijt kiván találmányáért, de (’s erre különös fiigyelmet kérek) sikerült öt Dr. Gall Lajos úr által reá bírnunk, hogy ezen öszvegnek csak felét, tehát 15,000 pftot kívánja készpénzben , másik felét pedig a’ jelennen indítványba hozott üzletben mint fő vállalkozó elfogadni ajánlkozzék. Jamme ur pokróczgyáros Lüttichben (rue Pecherne) e’ találmánynak csupán a’ pokróczgyártásnál alkalmazhatásáért De Poorter urnak 15 éven át 4000 francot (mintegy 1600 pftot) fizet évenkint. Salamonsen ur Koppenhágában pedig a’ kis Dániáért — tekintve azt, hogy ott még igen csekély a’ műipar — 80,000 francot (32,000 pstot); tehát egész Magyarországra és Erdélyre nézve, valóban mérsékelt követelés, mellyre főleg azon előterjesztés határozd De Poorter urat, miszerint Magyarországon az öszes műipar, jelesül pedig a’ szövés még csak csirázó félben van. Leghasznosb lenne kétség kivül a’ kérdéses találmányt közpénzekből megszerezni, és közvetlenül az egész nemzet köztulajdonává tenni. Minthogy azonban illy czélra fordítható közpénzek nem léteznek, mikint ♦) Az 1843/4-ki országgyűlésen kerületileg kidolgozott választmányi munkálatban egy illy törvény initiálva van; az iparegyesület ezen választmány által felszólítatva szintúgy tervet dolgozott ki, mit, valamint később a’ kerületi javaslatra fenforgott észrevételeit , az országgyűlésnek be is adá.