Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-10-09 / 81. szám
vagy más nemű gazdaságosabb fűtő készületek feltalálása s a létezők ismerése körül szorgoskodnak ezennel közöljük: Grouvelle fűtő készülete a meleg viz keringeltetése elvén alapszik, hanem Grouvelle a gőzt arra használja, hogy a melegséget azon fűtővizkészületekbe vezesse, melylyek által tulajdonképen a fűtés eszközöltetik. A gőz három üstben fejüilt ki, mellyek biztositó és tápelőkészületekkel (Speiseverrichtung) vannak ellátva; egy alsó boltozatba foglaltatnak, a gőz nyomása kevéssel múlja felül a közönséges körét; az első húsz ló erejű csak a tél kezdetén és végén használtatik; a másik ehhez közel helyezve tizenkét lóerővel bir, s az elsővel együtt csak a legnagyobb hidegekben működik; a harmadik, nyolcz lóerejű felváltásra szolgál. Mindenik épület alatt egy merőlegesen fenálló henger van befalazva, mellyben a víz felmelegittetik, ennek fedeléről egy öntött vashenger nyúlik ki, s a folyosó mentében a karzat alatt fut, a folyosó véginél megcsavarulva a melegviztartó hengerbe nyílik, azután az általellenben levő karzatba emelkedik fel, melly által a hengerben folytonos vizkeringetés eszközöltetik. Mindenik emeletben a leirotthoz hasonló készület van, s igy illetőleg mindenik emeletet a másiktól függetlenül lehet fűteni. Kisebb általméretü rézcsövek a gőzt rézedényekbe vezetik , melly a fűtő henger belsejében van. A gőz bevezetését csappal lehet szabályozni; a belső rézedényt körülvevő viz a gőz megsüritése által felmelegittetik, s viszont a vízzé sűrített gőz, az üstbe foly vissza. Azon levegő, mellynek az egyes rekeszek fűtésére s szellőztetésére kell szolgálni, kívülről rostélyozott nyílásokon jön be, s egy háromszegletü kifalazott csatornán húzódik keresztül, melly mindenik karzat alatt a keringő vízcső körül találtaik. Hogy a fűtés mindenik rekeszen egyenlően mérsékeltessék Grouvelle két két rekesznek melegségkieresztő nyílásait egymással öszvekötötte, a boltozat vastagságába befoglalt mindegyik cső a rekeszek választó falainak felel meg. Két rövid csövön a levegő az illető rekeszekbe tódul. Hasonló elrendelés találtaik a hivatalos teremeknél. A szobák és teremek fűtésére szolgáló lég benyomulása egy kémény által megy véghez, melly az épület közepénél a pinczéből emelkedik fel; a léghuzam élénkítésére szolgáló tűzhely közel van az üstökhöz a fűtő keze ügyében, hogy ugyan azon egy ember mind a fűtésre, mind a szellőztetésre elégséges legyen. A levegő egy nyíláson megy ki a rekeszekből azon faedényen keresztül , mellyben az éjjeli edény találtaik, minden rekesz számára egy külön csatorna , melly függőlegesen vonul végig a falban, hogy igy a foglyok egymással ne értekezhessenek, a nyíláson kitoluló levegőt magába felveszi, mellyel együtt a rosz bűz is eltávolittatik. Az illyen készület használata mellett 1200 árnyékszék költségei kíméletnek meg. Az épületnek ugyan azon oldala felöl találtató minden léghuzatok ugyan azon lázszintes csatornába nyílnak, úgy hogy két csatorna az épület egyik egyik szárnyából minden megromlott levegő felvételére elégséges. A hat szárny 12 látszintes csatornái , felül a kúpozatban (Rotunde) kör alakú csatornában egyesülnek, onnét a levegő egy nagy csatornában alászállván a középső nagy kéménybe nyílik.— A léghuzamot pedig eszközli: 1) az üstök füstjének elvesztett melege, melly öntött vascsövön a föltéménybe vezettetik. 2) Koksz-tüzelés vétetik segítségül, mellynek lassú elégését a rekeszekből beszivott levegő táplálja. A folyosók a pinczében találtató légmelegitő készületek által szellőztetnek. A levegő elsőben az előterembe tolul, onnét nyílásokon által a folyosókba, a levegő beszivatása pedig a kőfalak lázszintes csatornáiba nyíló csatornákon történik. Nyáron éjszak felől vezettetik be a levegő, ennek egy része az éjszaki csatornából a folyosón keresztül húzódik, a déli csatornák ismét ezen levegővel tápláltatnak, melly közben a szellőztetés igen jól megyen véghez. —y. Felvilágosítás az általam Debrecenben fúrt kutakról *). A magyar időszaki sajtó, mennyire tudomásomra jutott, már két ízben nyilatkozott kútfúrási eszközléseimről Debreczenben. S mind a kétszer igazságos volt elismerni, hogy munkáim igenis sikerültek, hogy tetemes mélységről, föltartóztatlan biztossággal, elég rövid idő alatt vizet fakasztottam, míg előttem egy két kísérlet, tömérdek áldozat mellett is, dugába dűlt. De egy tekintetből, a drágaság ürügye alatt, mégis megrótta munkásságomat, s olly módon, miszerint hinnem kell, hogy nehezlése egy részről vád én ellenem, más részről kifogás a kútfúrás, jelesül az én kútfúrási módom ellen. Ezt nem hallgathatom el. Óhajtanám, hogy hamarább szólalhattam volna föl. Mert hazánkra, kivált annak alvidékeire nézve, kimondhatlanul fontos és szükséges a kútfúrás. Erről meg vagyok győződve, s lelkem legjobb erejét, szerzett tudománykámat s készültségemet, éltem legnagyobb részét ez ügynek szentelem. — Azért nem tűrhetem, hogy kifogásokkal terheltessem. Az én fúrási módom továbbá, legjobb belátásom szerint, olly eljárás, melly a kútfúrást lényegesen előmozdítja, midőn könnyen, biztosan, gyorsan, s az eddig divatozott módszerek irányában, olcsón is czélhoz juttat; azért nem csupán magamért, hanem a közügy érdekében is kötelességemnek ismerem, módszerem védelmére szót emelni. Fájlalom is, hogy e fölvilágositásom olly soká érkezik , — de egy részről nem lévén módomban a sajtó minden orgánumait folyvástt figyelemmel kisérni, —és más részről igen hosszú ideig tartott betegségemből csak most lábadván föl, hamarább nem szerezhettem tudomást a közönség elébe bocsátott megrovások felül. Mondja pedig a Magyar Gazda ellenemben, hogy: „Steller László úrnak sikerült ugyan a fövényrétegeken keresztül 32 ölnyi mélységre levinni, hol is bár nem egészen felszökő, de csak ugyan a föld színétől 2 ölnyire feljövő egészséges ivó vizet talált, mindazáltal az egyetlen egy kút, hivatalos kimutatás szerint 4907 frt 228/fo krba p. pben, került a városnak.“ A Hetilap pedig, megjegyezvén, hogy a Debreczenben péterfia-utczában futott kút 2567 pf, s 36 krba került, ál *) Örömmel közöljük derék polgártársunknak Steller úrnak e tanulságos felvilágosítását. Örömmel, mert meg vagyunk győződve, hogy áldott alföldünkön istennek csak egyetlen áldása hiányzik a jó ivóvíz, mi miatt a sok veszélyes hideglelés sok szegény családnak dúlja fel nyugalmát, előmenetét, szerencséjét, földi boldogságát; és mert a kútfúrásban tudományosan kiképzett gondolkozó főt ismerünk Steller urban. Legyen ajánlva ez ügy a derék alföld községeinek, birtokosainak, sőt magának a fővárosnak Pestnek is, mellyben jó ivóvíz után hasonlag ezrek meg ezrek csengnek. Szerk.