Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-01-29 / 113. szám
Tartalom: A Zollverein vámzatának hatása. — A Zollverein vámzatának néhány hibáiról. — Egyesületi mozgalmak. Iparegyesület. Egyesületek érdekében egy kérdés a m. gazdasági egyesület titoknokához és válasza e hivatalnoknak. — József-emlékegyesület. Pestmegyei gazdasági fiókegyesület. — Az uzsora ellen. — Fővárosi hirnök. — Szegényadó. Székelyfy Gyula. — Nézzünk szét. — Árverési hirdetés. A Zollverein vámzatának hatása. A Zollverein mostani állapotának alapja az 1818—ki máj. 26-ról kelt vámtörvényben tétetvén le, azóta 29 éves tapasztalás eredményei állanak előttünk, önként kinálkozva, hogy okuljunk belőlük s tanácsot adassunk magunknak általok. — És e tekintetből a Zollverein vámzatának sikerei tanulságosak nagy mértékben inkább, mint akármelly más országé. Vámjainak azon sajátságos keveréke, miszerint köztük igen magas és igen alacsony vámok vannak, igen oktató előnynyel bír, általuk két ellenkező rendszer van fölállítva , kísérletül mintegy, melly tényszerű tapasztalmakat nyújtson. Hogy állanak tehát eredményei ? Mindenek előtt ott, hol a vámzat vagy semmi vagy csekély védelmet nyújtott, hátrálás mutatkozott, az illető iparág elmecserészett, a kivitelnek vége szakadt, a belpiaczon pedig a külföld bírja az uralmat. Legkiáltóbban bizonyosodik ez be a gyolcsiparnál. Ez iparág Németországban ősi volt, virágzott, s mint látszék, meg volt gyökerezve. Legszorosabb kapcsolatban állott a a mezőgazdasággal. Még annak a gyaláz (pedáns) igénynek is megfelelt, miszerint nyersanyagát a haza földéről szedte. Az elméletnek minden biztatásai szerint hivatva látszott, hogy a világpiacon folyvást tetemes része legyen biztosítva. — — S mégis ez iparág már majd csaknem kihalóban van. — Mig 1834— 1835-ben közép számmal 103,199 mázsa gyolcsot vitt ki, e kivitele 1842— 1844-ben évenkinti 57,444 mázsára szállott alá.— Mig 1838-ban csak 12,814 mázsa lenfonalat hozott be, már 1842-ben 25,074, 1843-ban 45,283, 1844-ben már 62,002 mázsát vásárlon külföldről; ellenben hasonló arányban csökkent fonalkivitele. Keleti Poroszország 1823-ban kivitt 20,218 mázsa lenfonalat; 1828-ban már csak 15,878-at, 1832-ben csak 2,777 -et, s már 1842 -ben úgyszólván semmit, mert csak 17 mázsát adott a külföldnek. Egészben a német fonalak ki vannak előbbi piaczaikról szorítva. Maga a fonal-productio megkevesedett. E kevesedés pedig a len- s kender-termesztésre is kedvezőtlenül hatott vissza. A kender- s lenneli activ kereskedés passivra változott. S mégis még 1842-ben, midőn segély kivántatott e részben, azon természeti előnyökre hivatkozva utasították el a kérelmet, miket a hazai lenfonás , nyers anyagának vételében, fonalainak eladásában az angol e nemű iparág fölött birs mik, mint mondák, lehetségessé tetszik, hogy a német lenipar védvám nélkül is megállhassa az angol elleni versenyt. Ellenben ott, hol a vámzat elegendő magas s némelylyek előtt mérték fölött is magasnak látszó védelmet nyújtott, virágzat, díszlés, a productio olcsósága, sőt kivitel mutatkozik. — A finomabb s legfinomabb gyapotszöveteknél a vám 87 ft 30 kr. mázsánkint; ez nyilván csekély vagy teljesen hasztalan védelem, s a szövetipar elemében a Zollverein gyártása hátra is maradt, s a külföldre szorul. — A gorombább s leggorombább nemekre nézve, ellenkezőleg, igen magas védelem fekszik a vámzat fölebbi számában. S a szövés ez ágaiban a német gyártás igen szembetűnő haladást ten, sőt ki is viszen. És e kivitelnek mennyisége nagyon is fölülhaladja azt, mit a finomabb nemekben a Zollverein külföldről vészén, hanem az értékre nézve úgy áll a számadás, hogy a behozatal egy mázsája 500, a kivitel mázsája pedig csak 80 tallér áru. Látszik innen, hogy a gyapotszövés fejlődése egészen a védelem arányában történt, hogy a védett czikkelyekre nézve már bizonyos erősödésig jutott, a védtelen nemeknél pedig a külföldnek engedni kényszerült. S e tény hangosabban szól, mint az elmélet ellenvetései. Hogy épen a legmagasabban védett gyapotkelméknél egész a kivitelig fejlődött a Zollverein gyártása, bizonysága annak, hogy készítményei olly olcsók vagy még olcsóbbak, mint akárhol másutt, mert ha nem volnának, úgy a külföld versenyét meg nem győznék. De ebből következik, hogy a magas vám nem ártott a belföldi fogyasztóknak sem. A védelem, a helyett hogy megdrágította volna a készítményeket, még inkább olcsóbbá téve azokat, és távol attól, hogy 113 Pest, péntek HETILAP. jan. 29.1847. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, HÓIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vagy az Iparegyesület hivatalában (Újvilág utcza Ilkey ház), vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja ig, sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p.