Hetilap, 1848. január-április (4. évfolyam, 1-33. szám)

1848-02-25 / 16. szám

16. Pest, péntek HETILAP. febr. 25.1848 ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, BIOIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza Ilkey-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken egalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja­­x­t sőt két ivén is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasáb­soráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e. p. Tartalom: „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről.“ — A tég­laégetési agyagnemek vizsgálatainak szükségéről. (Glembay Karol). — Egyesületi mozgalmak. Tengerhajózási társaság. (Csanády.). — Műipari tárcza. Emelőgép. — Vegyes közlemények. Ország­­gazdászat Marokkóban. Halálbüntetés egy hasábjáért. — Budapesti mozgalmak. — Hirdetések. — Vasút. — Gabonaár. — Sta­tuspapirosok. — „Javaslat a magyar közlekedési ü­gy ren­dezéséről.“ (Folytatás.) Számítási adatok. (III. Fejezet.) Miután a számok, ha helyesen használtatnak, győzőb­bek mint minden vitatkozás, miután a külföldi adatok bizto­sabb alapot nyújthatnak, mint minden adatok nélküli okos­kodás , ennélfogva a közlekedési eszközök mindegyikét, még a kiállítási tőke tekintetéből is szükséges megvizsgálni. Lás­suk ezért először is a a) Vaspályákat. Ezek Angliában minden geogr. mértföldön 1 mil­lió s610 ezer ezüst forintba kerültek, miből a földkisajátítás 11’4; a fölépítés, talap, tetőzet, állomások stb., 62'8; mozgonyok, szállítási eszközök 22’9; kezelés és vegyes költségek 2­ 9 percentet nyeltek el. A parlamenti elő­­leges költségek a tőkének 5 — 6%-ét teszik. Belgiumban ugyancsak 1 geogr. mértföld került 788 ma ezer ezüst forintba, a­miből az előbbi sor szerint az illető rovatok 77 7; 12 7, 6*6; és 3*0 percentet vettek igénybe. Francziaországban egy geogr. mértföld vaspá­lya egy millió és 16 ezer ezr forintba került. Hollandiában, hol (valamint Belgiumban is) a helybeli körülmények kedvezők ugyan, de a nagyobb mun­kabér,­s áruszállítás miatt az építés, fölszerelés drága, egy geogr. mértf. vasút került 712­2 ezer ez. forintba. Poroszországban csak 428 ezer forintba. Németországban 40­1 ezer ftba. Ausztriában 567 ezer ftba. Éjszakamerikában végre 414 ezer ftba , noha itt a munka olly drága mint Angliában, de a föld igen ol­csó , ezen kívül pedig (mint a Hetilap m. évi 147 számában mondtuk) sehol a földön nem tudnak olly egyszerűen s­­zél­­szerüen és olcsón építeni; — a talapgerendák a szomszéd erdőkből vétetnek i­n­g­y­e­n , az állomások , mellyek külön­Angliában .­ben is ritkák, ingyen fából készítenek, a pálya csak egy nyomású, a gyorsaság nem nagy (óránkint csak 3 geogr. mérföld). Ezen körülmények tették lehetővé Amerikában a kiterjedt vasútrendszer létrehozását. A vasutak pedig átalás­ban, Angol- és Francziaországokban s Belgiumban, a tőké­nek 8­2 —10 percentjét hozzák be, miből tiszta jövedelem­­kép 4—5°/o marad meg. b) Csatornák. Ezek kiállítási költsége igen változó, és több körül­ménytől függ, azért is itt kimerítő adatokat nem lírunk, de Angliában, (hol mintegy 150 millió ezüst forint fordítatott csatornákra) a különös nehézségtől ment vona­lakon egy geogr. mértföld középszámítással 350 ezer ezüst forintba került. Éjszakamerikában csatornákra mintegy 100 millió ezüst forint fordítatott, mértföldenkint pedig mintegy 200 ezer forint. Francziaországban több első rendű csatorna­vonalak kiállítási költségei közép számítással egy mértföldre 400 ezer ezüst forintot tesznek. Németországon a Lajos-csatorna minden mért­földe átalában fél millió ezüst forintba került. Ezekből kitűnik, miszerint a csatornák, mellyek szál­lító eszközökkel még nem bírnak, (mint p. o. a vasutak gőz- és podgyász­kocsikkal) ennek daczára is Németországban majd annyiba kerülnek mint a vaspályák, noha ezek egész éven át, amazok pedig az évnek csak bizonyos részében hasz­nálhatók. — c) K­ö u t­a­k. A mesterséges köutak kiállítási és fentartási költségei, a külön országokban e következők: kiállítás ez. ft. 102,280 f­e­n t­a­r­t­á­s ez. ft. 4,000 „ ott hol a forgalom naponkint „ 500 lóra tétethetik . 17,112 „ London mellett• 29,697 Éjszakamerikában . 138,000— Francziaországban . 70,000 1,800 Poroszországban. . 73,000 2,880 Belgiumban 66,000 1,420 Meg kell itt említeni, hogy ott vannak legjobb köutak, hol a kiállítási és fentartási költség legnagyobb, s mind a mellett is, a szállításbér ott legkisebb.

Next