Hétvége, 1979 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1979-11-29 / 1. szám

ÚJÍTÓK, FELTALÁLÓK TALÁLMÁNY, ÚJÍTÁS Szabadalmaztatni olyan találmányt lehet, amely valamely műszaki prob­lémát teljesen új, az iparban és a mezőgazdaságban minden lényeges nehézség nélkül alkalmazható módon old meg — áll többek közt a találmá­­nyokról és műszaki újításokról szóló törvény 11. szakaszában. A törvény 13. szakasza ezenkívül kimondja, hogy nem szabadalmaztatható olyan eljárás és megoldás, mely ellentétben áll ér­vényben levő törvényeinkkel, továbbá orvosság, vegyi úton előállított új anyag, i­ap élelmiszer és takarmány. A különböző ötvözettek, új anyagok előállítását részletező gyártási eljárá­sok szabadalmaztatását viszont nem gátolja a szóban forgó törvény. Nem szabadalmaztatható olyan meg­oldás, amely országunkban vagy kül­földön a sajtóban és a szakfolyóira­tokban már napvilágot látott és a szakemberek időközben már alkalmaz­tál?. Nem kaphat szabadalmat olyan műszaki megoldás sem, amelyet ko­rábban már nyilvánosan bemutattak, vagy pedig itthon vagy külföldön szabadalmat kapott. Műszaki újítást és korszerűsítést sem lehet szabadalommal védeni. Hogyan is különböztethető meg a ta­lálmány az újítástól és a műszaki korszerűsítéstől? Találmányról beszél­hetünk ha az alábbi kérdések közül legalább az egyike tagadó választ ér­demel: — az eljárás mögött már jól ismert, általános megoldás rejtőzik? — közismert szerkezet új mérete­zéséről van szó? — a közismert megoldáshoz viszo­nyítva csupán az alkatrészek tulaj­donságai változtak meg? — a műszaki megoldás az ismert eljáráshoz viszonyítva csak a megnö­velt hatásfokban különbözik? — a nagyobb hatásfok a már köz­ismert szerkezet, illetve eljárás új területen való alkalmazásából ered? — közismert jelenségek, tulajdonsá­gok és törvényszerűségek újszerű al­kalmazásáról van szó? — az eljárás egy már ismert eljárás megfelelője? — a javasolt eljárás a meglevő el­járásokhoz képest csak az alkalmazott anyagok tekintetében tér el? — a műszaki megoldás közismert szerkezetek összeállításából áll? — az eljárás a közismert szerkezet egyseszrűsítéséből, illetve kiegészítésé­ből áll? Ha minden egyes kérdésre igen a válasz, akkor minden valószínűség szerint csupán újításról, illetve mű­szaki továbbfejlesztésről lehet szó. Ritkán ugyan, de megtörténhet, hogy ebben az esetben is szabadalmazzák az újítás tárgyát. Ilyenkor azonban nyilvánvaló, hogy a közismert és mér alkalmazott eljárás gyökeres megvál­toztatását javasolta a feltaláló.» EGY ÖTLET - EGY TALÁLMÁNY Peda Miljevic, nisi középiskolás ta­nuló találmánya, a nehéz faszerkeze­teket biztonságosan összetartó külön­leges, hasított végű szög. Meglehető­sen nagy keresztmetszete folytán olyan faszerkezetek esetében is alkal­mazható, amelyek a hagyományos szög beverésekor megrepednének. A találmány lényege: a hasított végű szög a fába való behatolás közben a fába illeszte a cső élébe ütközve és szétnyílva megy tovább. A mélyen behatoló és a cső két nyílásából ki­ágazó részek szilárdan összetartják a faelemeket. NYOLCVAN AKTÍVA MŰKÖDIK VAJDASÁGBAN Az újítók, ésszerűsítők és feltalálók mozgalma tartományunkban ötlött legnagyobb méreteket Jelenleg 80 ak­tíva működik a következő községek­ben: Szabadka, Ada, Becse, Kula, Új­vidék, Zombor, Versec, Zrenjanin, Kikinda, Pancsova, Beocsin, Ruma és Sremska Mitrovica. Az év végéig megalakulnak az aktívák Apáimban, Palánkon, Topolyán, Ferröcön, Verbá­­szon, Zsablyán, Siden, Szenttamásán, Temerimben, Fehértemplomon, Kani­zsán, Kovack­án, Törökbecsén, Opo­­vón Ind­­óján és Csókán. A Vajdasági Újítószövetségnek csaknem 3000 tagja van. A szakszervezet, a Népi Technika é­s az Újítószövetség karöltve fárado­zik tovább a mozgalom népszerűsíté­sén. A füstradiátorból nyerhető hőenergia A közönséges kályhában kedvezőbb hatásfokkal mehet végbe az égési fo­lyamat, ha meghosszabbítjuk a füst­­csönt Ez irányban is sokan kísérle­teztek már, de a tapasztalat szerint bizonyos határon túl, illetve hőfokon alul már nem érdemes „befogni” a meleget, mert a kályha csőből kicsorog a lecsapódó vízgőz és kátránytermék, sőt idővel átnedvesedik a kémény mennyezeten aluli része, és a sötét foltok elcsúfítják a lakást. Ezenkívül lassabban áramlik felfelé a langyos levegő, gyorsabban rakódnak le az égéstermékek a kémény belső falán. A találmány leírása szerint a füst­radiátor harminc százaléknyi hőener­giát ment meg abból, amely eddig elillant a kéményen. A radiátor cső­rendszerében „legyengült” huzatot közbeiktatott ventillátor gyorsíthatja fel. A radiátor belsejét pedig úgy védhetjük meg a korom és hamu le­rakodásától, hogy bemenő nyílását cserélhető szűrővel zárjuk. MILLIÁRDOS MEGTAKARÍTÁS A jugoszláv feltalálók és újítók Rl­­jékában megrendezett hetedik talál­kozóján sok újat, érdekeset láttunk. Ezúttal két figyelemre méltó talál­mányról számolunk be. Tanic Nikola Ispin mérnök olyan ta­lálmánnyal lepte meg munkaközössé­gét, amely egyszeriben feleslegessé tette a hajók védelmét izoláló „ütkö­zők” behozatalát. A mérnök találmá­nyát, a Fagum elnevezésű gumi­töm­böket időközben már felszerelték a rijekai, sibenizki, zadari és más kikö­tőkben. A Fagum a kikötő betonszegé­lyét övezi és óvja a hajót attól, hogy hullámzás idején a parthoz ütődve megrongálódjon. Ugyanígy­ a hajó oldalán függő gumitömb is hasonló védelmet nyújt. Tank­ mérnök 1,8 millió dináros fel­találó díjat kapott munkaközösségé­től hiszen milliárdos megtakarítást segített elő azzal, hogy megszüntette a behozatalt és megalapozta a Fagum kivitelét. A Fagum oldal- és selfilnézetben 4

Next