Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1970 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1970-06-30 / 12. szám
A bikavér világsikere Az egri boroknak, különösen a bikavérnek szinte napról napra nagyobb a hazai és külföldi piaca. Az egri névvel jelzett borok a világ minden kontinensén ismertek és több mint ötven ország tartozik a rendszeres vásárlók sorába. A bikavér rendkívüli népszerűségét bizonyítja, hogy Svédországgal az idén tízezer hektoliter bor évenkénti vásárlására jött létre megállapodás. A svéd vásárlócégek 1968-ban vásároltak először egri bort — összesen néhány hektoliter mennyiségűen — és azóta rohamosan növekedett a fogyasztók érdeklődése. Az élénk kereskedelmi kapcsolat fejlesztését bizonyítja, hogy ebben az esztendőben — az eddigi gyakorlattól eltérően — külön borvonatokat indítanak Egerből közvetlenül Svédországba az igények rendszeres kielégítésére. Korábban ezt a forgalmat a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat végezte el, újabban azonban lehetőség nyílt arra, hogy a borszállítmány a termőterületről közvetlenül „átszállás” nélkül jusson el a külföldi vásárló céghez. A MONIMPEX ezúttal a kapcsolatok közvetítésében ügyködik közre. Már elindult Svédországba az újszerű kapcsolatokat fémjelző első egri „borvonal” amelyet rendszeresen újabb szerelvények követnek majd. Ezzel egyidejűleg közvetlenebbé vált a külföldi fogyasztók, és az egri bortermelő gazdaságok kapcsolata. A Német Szövetségi Köztársaságban is nagy az érdeklődés az egri borok iránt. A nyugatnémet borkereskedők nemrégiben tanulmányúton jártak hazánkban és hosszabb időt töltöttek Egerben. Ütjükről nagy elismeréssel nyilatkoznak, levelükben, amelyet Dancz Pálhoz, a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki üzemének igazgatójához írtak. Hangsúlyozza a levél, hogy a látogatók mély benyomással beszélnek a barátságos fogadtatásról, a hagyományos egri pincészetről, nagy csodálattal és őszinte hálával emlékeznek vissza az egri látogatásra. Az 1970. évi egri nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari filmszemlén részt vett és díjazott filmek A 11 tagú nemzetközi zsűri 5 napon át megtekintett és elbírált, illetve pontozott 75 filmet (a filmek összhossza 40 000 méter ,18 játékfilm, A vetítés összideje 24 óra). A pontértékelés alapján a zsűri a következő díjakat ítélte oda: A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nagydíját a zsűri a Szovjetunió által benevezett állategészségügyi, növényegészségügyi és a korszerű állattenyésztési filmekért ítélte, köztük a Száj- és körömfájás és a Méhek és betegségei című, magas pontszámot elért filmekért. A Heves megyei Tanács VB nagydíját a Román Szocialista Köztársaság által beküldött és a belterjes kertészeti kultúrák tárgykörében készített filmekért íélte a zsűri. A zsűri különdíját a Növényevő halak című magyar filmnek ítélte oda. Az Agrinform különdíját a Lengyel Népköztársaság Burgonyatermesztés című filmje nyerte. Ugyancsak a szakoktatás népszerűsítéséért különdíjat kapott az NDK Hivatás a jövőből című filmje. A zsűri a szakoktatás népszerűsítéséért különdíjjal jutalmazta az egyéb filmek kategóriájában a Föld hívó szava című, a Szovjetunió által beküldött filmet. A dokumentumfilmek kategóriájában I. díjat nyert a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet 20 éves jubileumára készült Elindultak 18-an című film. I. díjat nyert és a zsűri elnökének ajándékát kapta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság A növekedés ereje című filmje. I. díjat kapott a Szovjetunió által beküldött Tanulja meg a borászati és szeszfőzési balesetelhárítást című film. I. díjat kapott az oktatófilmek kategóriájában Kordonművelés dombvidéki szőlőben című magyar film. H. díjat kapott a dokumentumfilmek kategóriájában a felszabadulásunk 25 éves évfordulójára készült Érdemes volt című magyar film. A népszerű tudományos filmek kategóriájában II. díjat kapott a Gombák és gombaölőszerek című filmünk. Ugyanebben a kategóriában II. díjat kapott a csehszlovák Bogyósültetvények létesítése című film. A tájékoztató filmek kategóriájában II. díjat kapott a Lengyel Népköztársaság Spardea és az ellene való védekezés című film. Az oktatófilmek kategóriájában II. díjat kapott a Bolgár Népköztársaság Növényi kórokozó vírusok című filmje. A dokumentumfilmek kategóriájában III. díjat kapott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság által benevezett Egy év Pruhegyicében című film. A népszerű tudományos filmek kategóriájában III. díjat kapott a Lengyel Népköztársaság által beküldött A mi ellenségeink ellensége című film. III. díjat kapott a Román Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági nagyüzemek című filmje. Ugyanebben a kategóriában III. díjat kapott a Bolgár Népköztársaság által beküldött Korszerű földművelés című film. A tájékoztató filmek kategóriájában III. díjat kapott a Magyar Népköztársaság által nevezett Genetikus talajtérképezés című film. Az oktató filmek kategóriájában III. díjat kapott a Német Demokratikus Köztársaság Cukorrépa című filmjéért. Készülődés a gabona fogadására Megyénk mezőgazdasági üzemeiben rövidesen megkezdődik az aratás. Felkerestük dr. Csáti Ferencet, a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóját, hogyan készülnek a gabona fogadására. — Az előzetes termésbecslések alapján, valamint a most folyó végleges kenyérgabona becslése alapján megállapítható — mondotta — hogy az idei kenyérgabona termésmennyiségben nem fog lényegesen elmaradni az előző év rendkívül kedvező kenyérgabona terméseredményétől. Ebből következik, hogy idei kenyérgabona-felvásárlásunk nagyságrendben az előző év 8300 vagonjával szemben várhatóan 7800—8000 vagon körül fog alakulni. — . Ezen mennyiségből eddig 7100 vagont értékesítési szerződéssel is lekötöttünk a mezőgazdasági üzemekkel, mely a terméseredmény közelebbi ismeretében és főleg a gabonabetakarítás megkezdésének időszakában várhatóan tovább fog növekedni. — Lesz-e elég tárolótér? — A gabonaátvételre való felkészülés időszaka legalább olyan alapos szervező munkát és gondos végrehajtást követel meg a vállalat egész apparátusától, mint maga a gabonaátvétel zavartalan lebonyolítása, végrehajtása. — A felkészülés időszakában gondoskodtunk arról, hogy a tárolóterek folyamatosan kiürítésre kerüljenek és azok takarítása és fertőtlenítése, valamint a raktári gépek karbantartásra kerüljenek. — Ugyancsak súlyt helyeztünk arra, hogy a jelentős kenyérgabona-mennyiséget átvevő malomüzemek éves nagy karbantartása ütemterv szerint végrehajtásra kerüljön. — Milyen a szárítókapacitás? — Az esetleges nedves gabona szárítása érdekében a meglevő szárítógépeinket részben korszerűsítettük és kijavítottuk úgy, hogy a megye nagyobb átvevőhelyein összesen 5 nagy teljesíményű szárítógéppel, valamint nyolc kisebb teljesítményű szárítógéppel maximálisan naponta mintegy 75 —80 vagon nedves gabona szárítását el tudjuk végezni. Sajnos, a kivitelező vállalat két darab új, nagy teljesítményű szárítógépet csak az ősziek betakarításának idejére tudja csak beépíteni, mely napi 30 vagon szárítókapacitás többletet jelentett volna. — A gabona elhelyezése és minőségi megóvása ez évben is rendkívül nagy feladatot ró vállalatunkra. A nagy átmenő ógabonakészletek, valamint az idei várható gabonafelvásárlás mennyiségének figyelembe vételével összesen mintegy 11—12 000 vagon gabona elhelyezését kell biztosítanunk. Figyelembe véve, hogy ez évben is mintegy 800 vagon tárolóteret építettünk, összesen 7000 vagon raktárférőhelyünk áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a gabona elhelyezését csak úgy tudjuk megoldani, ha közel 3000 vagon, gabonát a mezőgazdasági üzemekkel megállapodva, bértárolás formájában tárolunk és további, több mint 2000 vagon gabonát szükségtároló-helyeken, ponyvával letakarva helyezünk el, a feldolgozásig. — Van-e kérésük a mezőgazdasági üzemekhez? — Nagymértékben megkönnyíti a gabonabetakarítás és átvétel kezdeti szakaszában munkáinkat, ha e mezőgazdasági üzemek s gabonaaratás megkezdésénél átvevőhelyeink segítségével állapítják meg az aratásra kerülő gabona víztartalmát annak érdekében hogy megfelelő szárazságú gabona zavartalan raktár, átvétele biztosítva legyen Erre annál is inkább fel kell hívni a mezőgazdasági üzemeink figyelmét, mert szárító kapacitásunk csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre és a szárítás jelentős többletszállítási feladatot jelent és a gabonaszárítás többletköltséget is jelent a mezőgazdasági üzemeknek. Fontos, hogy a mezőgazdasági üzemeknél levő szárítógépek is üzemkész állapotban legyenek. A gabonaátvétel gyorsítása érdekében ez évben is kérjük a mezőgazdasági üzemeket hogy a nélkülözhető szállítószalagokat, esetleg tisztítógépeket adják kölcsön az átvétel csúcsidőszakában az átvevői helyinknek, mely az elmúlt évben is rendkívül nagy segítséget jelentet közös munkánkban. Reméljük, hogy a több éve kialakult, jó kapcsolataink segítségével ez évben is eredményesen fogjuk megoldani a gabonabetakarítás és felvásárlás nagy munkáját. K—i 2 ÉLELMISZERGAZDASÁG Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztésének lehetősége A termelő üzem számára nem közömbös az egyes üzemágak hozama, és jövedelmezősége. Ilyen szempontból bírálható a szarvasmarha- tenyésztés is. Ennek a követelménynek az üzemeink nagy részében tenyésztett mt. szarvasmarha meg is felel, ha okszerűen takarmányozunk, és a gondozás, elhelyezés, valamint az alkalmazott egyéb technológia kielégíti az állatok igényeit. Ezeken a termelési feltételeken túl feltétlenül szükséges a céltudatos, következetes tenyésztői munka. Ennek a munkának a fele nem az üzem szakemberét terheli, mivel nagyüzemeink tehén- és üszőállományának 98 százalékát mesterségesen termékenyítik. A mesterséges termékenyítésre beállítandó bikákkal szemben igen nagy követelményeket támasztunk úgy a küllem, mint a származás tekintetében. Hogy ezek a követelmények milyen szigorúak, csak néhányat említek meg: 1. Csak bikanevelő tehén bika utódját lehet tenyésztésre felnevelni. Bikanevelő tehén viszont csak ismert származású, egy bizonyos (elég magas) termelést elérő, jó típusú, jó tőgyalakulású, géppel jól fejhető, fertőző betegségtől mentes tehén lehet . Hogy ez milyen magas követelmény, csupán annyit, hogy az 1968. évben országosan 117 920 darab éves ellenőrzött tehénlétszámból 1974 darab érte el a bikanevelői szintet. 2. A növendékbika származását vércsoport-vizsgálattal ellenőrizzük. 3. Növendékbikáink növekedését, fejlődését havi testméretek felvételével ellenőrizzük. 4. A növendékbirka súlygyarapodását havi súlyméréssel ellenőrizzük, és ha ez az érték nem éri el a napi 1000 grammot, a bika tenyésztésre nem vásárolható fel. 5. Vásárlás előtt állategészségügyi vizsgálatát végzik el. 6. Ha mindezen követelményeknek megfelelt, a vásárlás alkalmával történő küllemi bírálatnál el kell érje a 84 pontszámot. 7. A felvásárolt bikákból a legjobb ősökkel és küllemmel rendelkező bikákat országos bizottság osztja be mesterséges termékenyítésre, vagy köztenyésztésre. A füzesabonyi Mesterséges Termékenyítő Főállomáson jelenleg 15 db. mt. és szm. bika van. A bikák átlagos anyagi termelése 291 nap, 4604 kg tej, 182,9 kg tejzsír, 3,97 tejzsír százalék. Apai nagyanyai termelésük 298 nap 4860 kg tej, 195,6 kg tejzsír 4,02 tejzsír százalék. Ha ezeket az átlagtermeléseket összehasonlítjuk tszteherrészeteink átlagtermelésével, könnyen megnyugtathatjuk magunkat, hogy jelenlegi bikaállományunk elődei termelése alapján semmiképpen sem ronthatja az üzemek átlagtermelését genetikai értelemben. A bika őseinek termelését és megjelenési formáját azonban nem fogadjuk el végleges értékmérőként, az egyes kívánatos tulajdonságok szóródása és alacsony örökölhetősége miatt. Az esetleg öröklött tulajdonságok átörökítő képességét a bika hím- és nőivarú utódainak vizsgálatával, köznyelven utódellenőrzéssel állapíthatjuk meg. Utódellenőrzéssel a bikahús- és tejtermelő-képesség átörökítését vizsgáljuk. A hazánkban alkalmazott utódellenőrzési módszerek közül megyénkben az egykorú istállótársak összehasonlító módszerével dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időszak alatt (ciklus) született, ellett és lelakták egy bika leányutódainak termelését összehasonlítjuk, az összes többi bika ugyanazon időben született és lalktált lányainak termelésével. Hústermelő-képesség örökítésének vizsgálatát ebben az évben szeretnénk megvalósítani egy központi helyen, ahol úgy a tárgyi, mint a személyi feltételek garantáltan biztosítva vannak. Az értékelés után a bikát az országos utódellenőrzési bizottság minősíti. Ettől a minősítéstől függ a további használata, illetve annak mértéke. Az itt körvonalaiban ismerteti, de valójában igen sok munkát az állattenyésztési felügyelőségek végzik. A termelő üzem feladata ennek a munkának lehetővé tétele, elősegítése. Ez elsősorban üzemi érdek is, mert a borjak és a növendékek jó felnevelése, vemhesítése, ellésre előkészítése, ellés után érdem szerinti takarmányozása, a jó termelés, nemcsak az utódellenőrzési munkát gyorsítja meg, teszi hatékonyabbá, hanem az üzem számára is nagyobb jövedelmet biztosít. Az eddig felsorolt tenyésztői munka igen nagy mértékben és igen gyorsan megváltoztathatja a tenyészet termelőképességét, azonban ezzel a születendő utódok örökölt tulajdonságának csupán 50 százalékában biztosítottuk. Ha ehhez a hányadhoz a gyakorló tenyésztő hozzáadja még az üzemben a beellett üszők és tehenek okszerű takarmányozás melletti termelésre történő szelektálását, szinte egyik évről a másikra,kiugró eredményt érhet el akár tej-, akár hústermelés, vagy a kettő együttes vonatkozásában. Ezekkel a gondolatokkal csupán körvonalazni szerettem volna ezt a sokrétű, de megvalósítható feladatot, mely mind az üzem, mind az állami szakgárda kötelessége. A cél közös: a termékek gazdaságosabb, bőségesebb előállítása érdekében tenyészteni. Csík József megyei szarvasmarha-teny felügyelő Nemzetközi filmszemle — nemzetközi szinten Most, hogy a szemle véget ért, a díjak gazdára találtak és elcsitult az ünnepi hangulat, talán nem haszontalan, ha még egyszer visszatérünk a hét szocialista ország szakfilmjeinek, filmeseinek, szakembereinek találkozójára. Az egy hét folyamán a Vörös Csillag Filmszínházban 75 alkotás került vetítésre. Ha a filmek tiszta vetítési idejét és összhosszúságát tekintjük, akkor könnyen megállapítható, hogy a bemutatott szakfilmek mintegy 18 játékfilmet tennének ki. Ilyen szempontból tehát a szemle mindenképpen megfelelt a mennyiségi követelményeknek, széles körű betekintésre adott lehetőséget a résztvevő szocialista országok és a hazai szakfilmgyártásiban, a legfrissebb termésbe. A bemutatott alkotások négy csoportban versenyeztek, nagyobb részük az oktató és tájékoztató kategóriába tartozott, kisebb részük pedig dokumentum, és népszerű tudományos film volt. Ez az arány is mutatja, hogy a figyelem egyre inkább a szakmai kérdésekre, megoldásokra irányul, s a filmek nem szakadnak el a mezőgadzaságban, élelmiszeriparban érvényesülő fő tendenciáktól. Nem véletlen, hogy sok alkotás foglalkozott a nagyüzemi gazdálkodás szervezési, technikai kérdéseivel, hiszen napjainkban egyik legfontosabb kérdések ezek. Érdemes megemlíteni, hogy a filmek jelentős része színes volt, s ez sem véletlen, mert a korszerű tartalom mellett egyre nagyobb követelmény a vonzó forma, a téma filmszerű feldolgozása. A szovjet, a román s a hazai szakfilmek jelentős része azért is aratott sikert — mint ezt a díjak is bizonyítják —, mert sikerült ezeket a célkitűzéseket összhangba hozni. A szemle természetesen nemcsak az alkotások, hanem az alkotók, szakemberek találkozója is volt. Lehetőség adódott így a vitákra, véleménycserékre is. Nagyon sok kérdésről szó esett a beszélgetések, viták kapcsán, de az egyik legfontosabb probléma a szakfilmek cseréje — nemzetközi cseréje is —, valamint forgalmazás volt. Hiszen korántsem elegendő, ha az alkotások javát csupán a szemlén lehet megtekinteni, fontos, hogy a filmek a szélesebb szakmai közönséghez eljussanak, információka közvetítsenek, mozgósítsanak Ez a kérdés ma még nem megoldott és szükséges, hog az országok tájékoztassa egymást terveikről, a meglevő alkotásokról, s alkalom nyíljon a cserére is. A szellemi tőke csak akkor hasznosul, ha eljut a termes üzemek szakembereihez. Szó esett arról is, s erről dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes is beszélt a díjkiosztás alkalmával, hogy célszerű lenne a szemlélet két évenként rendszeresen megtartani, valamint néhány tőkés országot is meghívni. filmek, az alkotók így még nagyobb megbecsüléshez jutnának, másrészt pedig még több lehetőség lenne a személyes találkozásokra A részvevők egyöntetű véleménye volt, hogy az ide szemle nemcsak nemzetköz volt, de nemzetközi szinten is került megrendezésre. Külsőségeiben, de tartalmilag is Mindez újabb bizonyíték arra, hogy megyénk és a megyeszékhely alkalmas ilyen jellegű és szintű eseményei megtartására. Felvetődik a gondolat hogy érdemes lenne elgondolkozni azon: nem lennecélszerű, ha a város, a megye adna színhelyet a későbbiekben is a szemle megrendezésére. Hiszen ahogy Pécs, Miskolc, Debrecen évek óta méltó környezete biztosít a hazai játékfilm szemléknek, úgy Eger is -mint az idei példa is bizonyítja — képes otthont adi a szakfilmek vetélkedőjének Nemcsak a lokálpatriotizmusból fakad ez a gondolat hanem abból is, hogy a hagyományos környezet, a egy helyen való rendszeres találkozások bizonyára újabb vonzerőt jelentenének s gazdagíthatnák a filmszemlét. K. L.