Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1970 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-15 / 13. szám

A szőlő növényvédelme A szőlőnek, mint kultúrnö­vénynek nagyon sok kóroko­zója, illetve kártevője van. A szőlős vidékeken a ter­melő üzemek és háztáji gaz­daságok egész évi kenyerét a szőlő biztosítja. Ezért ma már­­ nem elég, ha csak a sző­lő peronoszpóra elleni véde­kezésével foglalkozunk, ha­nem a szőlő összes go­mba- és rovarkártevői ellen egysé­gesen kell védekezni. A szőlő ismertebb gomba­kártevői : 1. a szőlőperonoszpóra, 2. a szőlőorbánc, 3. a szőlőlisztharmat, 4. szürkerotthadás. A szőlő állati kártevői: 1. szőlőlevél atka, 2. szőlőilonca, 3. szőlőmoly. Mezői gazdaságunk ikemizá­­lása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. A nö­vényvédő szereik választéka állandóan bővül, ezért­­ ma már a növényvédő szerek is­merete komoly elméleti és gyakorlati felkészülést kíván. E rövid ismertetőm célja, hogy gyakorlati tájékoztatót 0,5—1,5 százalékos 0,5 százalék 0,3—0,5 százalék 0,2—0,3 százalék 0,2 százalék 0,2—0,3 százalék 0,2—0,3 százalék Esős idő esetén a fenti sze­rek kiegészítéseként porozást végzün­k rézi mészporral, illet­ve rézkénponnal. Június hó elejétől a véde­kezést­­ ki­terjesztj­ük szőlő­­liszthar­matra is. Szőlőliszt­­harmat ellen 0,3 százalékos Thi­ovittal védekezünk. Esős idő esetén ezt kiegészítjük rézkénporos, vagy kénporos porozással. Szőlőlevélatka ellen 0,1 százalékos Tinoxxal, szőlő­moly és szőlőblonca ellen 0,5 százalékos Wofatox, vagy adjak a pincegazdaságban al­kalmazott növényvédelemről. A szőlő növényvédelme mindig megelőző (preventív). Ez azt jelenti, hogy a szőlő lombfelületét a gomba- és rovarkártevők fellépése előtt bepermetezzük gomba-, illet­ve rovarölő szerekkel. A nö­vényvédelem komplex ; egy­szerre juttatjuk ki a lomb felületére a rovar-, illetve a gomb­aölő szereket. Figyelemmel kísérjük a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat, a károkozók és kártevők várható megjele­nését. A fejlődés kezdeti sza­kaszában a permetezéseket 8 —10 naponként megismétel­jük, hogy az újonnan fejlő­dött hajtásrészeket növény­védő szereikkel bevonjuk. Esős idő esetén a permetezé­si fordulók 5—6 napra lerö­vidülnek. Száraz időjárás ese­tén júliusban a permetezési fordulóik 12—14 naponként ismétlődnek. A védekezést augusztus hó közepéig foly­tatjuk, sőt legújabban a szür­kerothadás ellen a zsendülés idején is védekezünk. A sző­lő gomibakártevői ellen (ki­vétel a szőlőlisztharmat) egy­ségesen az alábbi növényvé­dő szerek közül bármelyik­kel védekezhetünk. Bordói lé Vitigran 50 WP Cuprosan super D Antracol WP Dithane M 45. Orthocid 50 Ortodo-Phaltan (elsősorban szőlőorbánc és szürkerothadás ellen). 0,2 százalékos Labaioiddal védekezünk. Szőlőlevélatka ellen csa­k abban az esetben szükséges védekezni, ha a lombfelüle­­ten megjelenik. Szőlőmoly ellen virágzás előtt és július hó közepe táján védekezünk. Szürkerothadás ellen már virágzás után megkezdjük a védekezést, hogy bogyózáró­dás előtt a kocsányi permet­­lével bevonjuk. A szürkerot­hadás a fürt belsejéből indul ki, ezért szükséges bogyózá­ródás előtt 0,2—0,3 százalé­kos Ortho Phaltonnal véde­kezni. A védekezést —, ha szükséges — a szüretig foly­tatni kell. A csökkenő mezőgazdasági munkaerő, valamint a szőlő­permetezés nehéz fizikai munkájának kiküszöbölése érdeké­ben a házi permetezést folytonosan gépi erővel vé­gezzük. A hagyományos sző­lőtelepítéseket, ahol a terep­­viszonyok megengedik, széles sortávolságra alakítjuk át. Meredek domb­oldalakon, ahol háti permetezővel tu­dunk csak permetezni, ott a szőlő növényvédelmét heli­kopterrel is­­­­ megoldhatjuk. Célgazdaságunkban 1970-­ben az egri szőlőkben kísérleti jelleggel bevezettük a heli­kopteres permetezést. A helikopteres permetezés­nél 1 kil-ra 30 liter hússzo­ros koncentrációjú penm­eflé­­oldat kerül kipermetezésre. A helikopter 3—4 m magasan repül a szőlőtáblák felett, a helikopter motorja olyan lég­­örvényt­ hoz létre, hogy a permetléol­dat a levélfonákát és a levél színét apró csep­­pekben tökéletesen borítja. A helikopter egyszeri felszállás­sal 15 kh szőlőt permetez be. Napi teljesítménye 250—300 kh szőlő. Egy kh szőlő per­metezési költsége 158 forint. Jelenleg a helikopteres nö­vényvédelem költsége több, mint a hagyományos gépi permetezésé, de csapadékos idő esetén a gyors beavatko­zás több mázsa szőlőtermés kiesésétől mentheti meg a gazdaságokat. Összefoglalómban a célgaz­daságunkban használt nö­vényvédő szereket említet­tem, de a fentieken kívül még nagyon so­k növényvé­dő szer van forgalomban. A sikeres növényvédelem titka, ha az elméleti szaktu­dás párosul a gyakorlattal, a növényvédelmet nem ötlet­szerűen végezzük, hanem az elméleti és gyakorlati szak­tudást a helyi viszonyok is­meretében alkalmazzuk. Magyar István Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság újabb meglepetései: # „EGER CSILLAGA’’ étterem nyílik Budapesten m Virágból készült Medoc-palack a debreceni virágkarneválon A Magyar Állami Pince­gazdaság Eger—Gyöngyös vi­­déki Üzeme minőségi lajdo­­rainak népszerűsítésére és Értékesítésére széles körű üz­­emkötő tevékenységet folytat hazánkban és külföldön egy­­aránt. A pincegazdaság a közel­­múltban például a Borsod­­Aba­új-Zemplén megyei Élel­­miszer Kiskereskedelmi Vál­­alattal közös rendezésben, minőségi élelmiszer-bemuta­­ót rendezett Putnokon, a községi tanács nagytermében, ahol a vásárlás mellett ,bor­­ozót” is rendeztek a közön­­égnek. A hangulatos vetél­­­edőn a versenyzőknek az egri borokról feltett kérdé­­ekre kellett választ adniok. A győztesek a pincegazdaság borkészletéből díszkosarat,­lletve ajándékcsomagot kap­ak. Az egri borok további nép­­zerűsítésére a pincegazdaság gyüttműködési megállapo­­ást kötött a Dél-budai Ven­­églátóipari Vállalattal egy ötös, reprezentatív étterem megnyitására. A több millió orintos költséggel átalakí­­ott éttermet a Déli pályu­­dvar közelében, a Márvány teában nyitják meg „Eger csillaga” néven. Az üzlet erendezési terveit a VIBEG­zakemberei készítették el. Érdekessége lesz az új léte­­síménynek, hogy Eger törté­­elmi nevezetességeit, az eg­­i és a Mátra alji borvidék ormárkáit mutatja be. Az tteremben a hideg-meleg Ételek mellett a pincegazda­ság több mint harminc mi­nőségi lajborából választhat­nak a vendégek. Az „Eger csillaga” étterem megnyitá­sára előreláthatólag az ős­­szel kerül sor. ★ Immár hagymánnyá vált, hogy minden évben augusz­tus 20-án, — alkotmányunk ünnepén — Hajdú-Bihar me­gye „fővárosában”, Debrecen­ben, színpompás virágkarne­vált rendeznek. A nagy­sza­bású karneválon az ország szinte valamennyi megyéjé­nek jelentősebb üzemei, vál­lalatai és egyéb intézményei képviseltetik magukat. Egy­­egy jellegzetességüket, érde­kesebb, sikernek örvendő terméküket készítik el színes virágszirmokból erre az al­kalomra, s azokat a 600 éves város érdeklődő közön­ségének, valamint az odaér­kezőknek bemutatják. Az idei virágkarneválon megyénket a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyön­gyös vidéki Üzeme képviseli. A Hajdú-Bihar megyei Ven­déglátóipari Vállalattal együttműködve a pincegaz­daság világszerte ismert ki­váló termékét, a Médoc-noir szőlőfajtát mutatják be. A bemutatásra kerülő „kép” ér­dekessége lesz, hogy egy „ki­nagyított, kék szirmokból ál­ló médoc szőlőfürt mellé zöld virágszirmokból borospalac­kot és kék virágszirmokból pedig talpas poharakat állí­tanak. A debreceni virág­­kiállítást előreláthatóan a Magyar Televízió is követíti. (mentusz) egy teugronómus találmánya Géppel könnyebb Két évvel ezelőtt cseresz­nyeszüretkor mondotta a demjéni termelőszövetkezet elnöke, hogy a cseresznyé­ben sokszor a szedést kell megfizetni. Nos, az elmúlt napokban éppen e probléma megoldásával kapcsolatban tartottak gépi szedési bemu­tatót a demjéni termelőszö­vetkezet cseresznyéjében. Az AGROKER és az Egri Gép­javító Vállalat támogatásával Bernáth Lajos kertészmér­nöknek,­­a kisnánai termelő­­szövetkezet főmezőgazdászá­nak és Mosoni Károlynak, a verpeléti ÉMÁSZ techniku­sának konstrukcióját mutat­ták be a meghívott vendé­geknek. A cseresznyeszedő gép lényege egy kis villany­­motor, amely egy korongot hajt (körfűrészhez hason­lóan) természetesen zárt tok­ban, az elején fogazott nyí­lással ellátva metszi el egy centimétertől kezdődően a csersznye szárait. Mint Ber­nát Lajos és társa­, Mosoni Károly elmondotta: öt éve dolgoznak e konstrukción, amely, ha beválik, megolda­ná a cseresznyeszüret problé­máját. Kísérleteket is végez­tek, 10 ór­a alatt egy ilyen adapterrel 200—250 kilo­gramm cseresznyét tudnak leszüretelni, kézi erővel egy dolgozó ugyanezen idő alatt maximum száz kilogrammot tud leszedni. A bemutatón a meghívottak elismeréssel nyilatkoztak az új konstruk­cióról, sőt­­ az AGROTRÖSZT egy darabot kísérletezésre át is vett és jóváhagyás után a nullszéria gyártását az Egri Gépjavító Állomás, mint ki­vitelező megkezdheti. Ter­mészetesen még vannak ja­vítanivalók, de maga az öt­let hasznos, s ha megvaló­sul, sok gazdaság hasonló szüreti problémáját megold­ja majd a jövőben. Képün­kön: Bernáth Lajos, az új cseresznyeszüretelő géppel. (Fotó: Kiss Béla) Ezer vagonos gabonasiló épül Selypen Selypen, a „Zsófia”-malom udvarán vassal ölelkezett be­tonszerkezetből már áll az alap. Nyolcszázhatvan mázsa vas erősíti a tizenkét henger alakú torony alapját amely ezer vagon gabonát fogad majd magába, s Heves me­gye legnagyobb gabonatáro­lója lesz. Az új gabonatároló két óra alatt ellátja egy nap­ra szükséges búzamennyiség­gel a malmot. A harminc millió forintos költséggel épü­lő, tizenkét henger alakú to­rony, négy hónapi őrléshez elegendő­­ búzát tartalékol majd, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a szállítás, és folyamatosabb, gördüléke­nyebb a munka. Az építke­zést az idén befejezik, a gé­peket pedig jövőre szerelik be. Az 1971-es aratás után már Selypre hozhatják a környező termelőszövetkeze­tek a gabonát. Az új tároló­val megszűnnek a környéken a gabonatárolás gondjai. (Fotó: Mentusz Károly) Szépül a füzesabonyi bölcsőde Az elmúlt két évben szé­pen fejlődött, korszerűsödött a füzesabonyi bölcsőde. A községi tanács 360 ezer fo­rintos költséggel épületbőví­tést végzett a bölcsődében. A közelmúltban a belső helyi­ségeket átfestették, valamint korszerűsítették a berende­zési tárgyakat is. A MÁV füzesabonyi villamosműhely dolgozói a napokban megle­petéssel szolgáltak : három­­személyes hintát ajándékoz­tak a csöppségeiknek. Földi interjú a légi permetezésről A kétmotoros helikopter, amely néhány napja érkezett Heves megyébe, máris meg­nyerte a nagyüzemi gazda­ságok vezetőinek tetszését. Dr. Bajcsy Lászlóval, a biológiai tudományok kandi­dátusával, helikopter-szak­mérnökkel beszélgettünk, aki irányítja a munkát a heli­kopteres permetezésnél. — Ez a Kamov—26-os tí­pusú, kétmotoros, szovjet gyártmányú helikopter nem­csak Magyarországon, a Szov­jetunióban is a legújabb tí­pusok közé tartozik. Pilótá­ja Mercz Antal, a szerelő és jómagam a Szovjetunióban kaptuk a kiképzést, s most első állomáshelyünkön, Eger­ben „ütöttük fel tanyáinkat” az új géppel. Ez a fajta nö­vényvédelem hazánkban még újnak mondható, de a Szov­jetunióban és a nyugati or­szágokban már nem újdon­ság és szeretnék, ha Magyar­­országon is megkedvelnék. — Mi az előnye a hagyo­mányos gépi permetezések­kel szemben? — különösen Heves me­gyében —, ahol igen dom­bos, meredek hegyoldalakon telepítették a kiváló borter­melő szőlőiket, gyümölcsösö­ket — igen célszerű alkalma­zása. A másik nagy előnye, — ez most különösen jelen­tős —, hogy a nagyobb eső­zések után, ah­ol géppel a sár miatt nem lehet dolgoz­ni, helikopterrel megoldható. Végül említeném a csepp­­nagyságot. Tíz atmoszféra nyomással 600—800 liter víz helyett mindössze 30 liter­ben keverjük a perme­tanya­got, melynek hatása ugyanaz. Ami a kapacitást illeti, egy nap alatt 400 holdat képes permetezni, s úgy gondolom, ez több száz ember munká­ját ellátja. Mercz Antal, a pilóta, hét éve repül növényvédő gé­pekkel. Korábban a merev szárnyú, lengyel gyártmányú géppel dolgozott, most heli­kopteres lett. — Sokkal nehezebb a mun­ka — mondja — helikopter­rel, mint repülőgéppel, öt­hat méteres magasságban kell repülni, ami igen veszé­lyes, viszont alaposabban permetez. A f­elelősség is na­gyobb, hiszen a gép értéke hétmillió forint. Józsa Károly, a megyei nö­vényvédő állomás igazgatója is a helyszínen ellenőrzi a munkát.­­ Ez a permetezési forma alkalmas arra, hogy me­gyénkben is meghonosodjon. Az igaz, egyelőre kísérleti jellegű, de néhány év múl­va Heves megye is tud majd állandó jelleggel bérelni ilyen helikoptereket a kor­szerű növényápolás érdeké­ben. Igény van rá, hiszen egyetlen nap alatt három ter­melőszövetkezet 600 hold szőlő és 170 hold mák per­metezését kérte. Bízunk benne, hogy a me­gye nagygazdaságaiban —, ahol majd dolgozni fog — megkedvelik és a ma még újdonságnak számító heli­kopteres permetezés ugyan­olyan természetesnek hat, mint most a hagyományos gépi munka. Kiss Béla

Next