Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1970 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1970-07-15 / 13. szám
A szőlő növényvédelme A szőlőnek, mint kultúrnövénynek nagyon sok kórokozója, illetve kártevője van. A szőlős vidékeken a termelő üzemek és háztáji gazdaságok egész évi kenyerét a szőlő biztosítja. Ezért ma már nem elég, ha csak a szőlő peronoszpóra elleni védekezésével foglalkozunk, hanem a szőlő összes gomba- és rovarkártevői ellen egységesen kell védekezni. A szőlő ismertebb gombakártevői : 1. a szőlőperonoszpóra, 2. a szőlőorbánc, 3. a szőlőlisztharmat, 4. szürkerotthadás. A szőlő állati kártevői: 1. szőlőlevél atka, 2. szőlőilonca, 3. szőlőmoly. Mezői gazdaságunk ikemizálása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. A növényvédő szereik választéka állandóan bővül, ezért ma már a növényvédő szerek ismerete komoly elméleti és gyakorlati felkészülést kíván. E rövid ismertetőm célja, hogy gyakorlati tájékoztatót 0,5—1,5 százalékos 0,5 százalék 0,3—0,5 százalék 0,2—0,3 százalék 0,2 százalék 0,2—0,3 százalék 0,2—0,3 százalék Esős idő esetén a fenti szerek kiegészítéseként porozást végzünk rézi mészporral, illetve rézkénponnal. Június hó elejétől a védekezést kiterjesztjük szőlőlisztharmatra is. Szőlőlisztharmat ellen 0,3 százalékos Thiovittal védekezünk. Esős idő esetén ezt kiegészítjük rézkénporos, vagy kénporos porozással. Szőlőlevélatka ellen 0,1 százalékos Tinoxxal, szőlőmoly és szőlőblonca ellen 0,5 százalékos Wofatox, vagy adjak a pincegazdaságban alkalmazott növényvédelemről. A szőlő növényvédelme mindig megelőző (preventív). Ez azt jelenti, hogy a szőlő lombfelületét a gomba- és rovarkártevők fellépése előtt bepermetezzük gomba-, illetve rovarölő szerekkel. A növényvédelem komplex ; egyszerre juttatjuk ki a lomb felületére a rovar-, illetve a gombaölő szereket. Figyelemmel kísérjük a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat, a károkozók és kártevők várható megjelenését. A fejlődés kezdeti szakaszában a permetezéseket 8 —10 naponként megismételjük, hogy az újonnan fejlődött hajtásrészeket növényvédő szereikkel bevonjuk. Esős idő esetén a permetezési fordulók 5—6 napra lerövidülnek. Száraz időjárás esetén júliusban a permetezési fordulóik 12—14 naponként ismétlődnek. A védekezést augusztus hó közepéig folytatjuk, sőt legújabban a szürkerothadás ellen a zsendülés idején is védekezünk. A szőlő gomibakártevői ellen (kivétel a szőlőlisztharmat) egységesen az alábbi növényvédő szerek közül bármelyikkel védekezhetünk. Bordói lé Vitigran 50 WP Cuprosan super D Antracol WP Dithane M 45. Orthocid 50 Ortodo-Phaltan (elsősorban szőlőorbánc és szürkerothadás ellen). 0,2 százalékos Labaioiddal védekezünk. Szőlőlevélatka ellen csak abban az esetben szükséges védekezni, ha a lombfelületen megjelenik. Szőlőmoly ellen virágzás előtt és július hó közepe táján védekezünk. Szürkerothadás ellen már virágzás után megkezdjük a védekezést, hogy bogyózáródás előtt a kocsányi permetlével bevonjuk. A szürkerothadás a fürt belsejéből indul ki, ezért szükséges bogyózáródás előtt 0,2—0,3 százalékos Ortho Phaltonnal védekezni. A védekezést —, ha szükséges — a szüretig folytatni kell. A csökkenő mezőgazdasági munkaerő, valamint a szőlőpermetezés nehéz fizikai munkájának kiküszöbölése érdekében a házi permetezést folytonosan gépi erővel végezzük. A hagyományos szőlőtelepítéseket, ahol a terepviszonyok megengedik, széles sortávolságra alakítjuk át. Meredek domboldalakon, ahol háti permetezővel tudunk csak permetezni, ott a szőlő növényvédelmét helikopterrel is megoldhatjuk. Célgazdaságunkban 1970-ben az egri szőlőkben kísérleti jelleggel bevezettük a helikopteres permetezést. A helikopteres permetezésnél 1 kil-ra 30 liter hússzoros koncentrációjú penmefléoldat kerül kipermetezésre. A helikopter 3—4 m magasan repül a szőlőtáblák felett, a helikopter motorja olyan légörvényt hoz létre, hogy a permetléoldat a levélfonákát és a levél színét apró cseppekben tökéletesen borítja. A helikopter egyszeri felszállással 15 kh szőlőt permetez be. Napi teljesítménye 250—300 kh szőlő. Egy kh szőlő permetezési költsége 158 forint. Jelenleg a helikopteres növényvédelem költsége több, mint a hagyományos gépi permetezésé, de csapadékos idő esetén a gyors beavatkozás több mázsa szőlőtermés kiesésétől mentheti meg a gazdaságokat. Összefoglalómban a célgazdaságunkban használt növényvédő szereket említettem, de a fentieken kívül még nagyon sok növényvédő szer van forgalomban. A sikeres növényvédelem titka, ha az elméleti szaktudás párosul a gyakorlattal, a növényvédelmet nem ötletszerűen végezzük, hanem az elméleti és gyakorlati szaktudást a helyi viszonyok ismeretében alkalmazzuk. Magyar István Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság újabb meglepetései: # „EGER CSILLAGA’’ étterem nyílik Budapesten m Virágból készült Medoc-palack a debreceni virágkarneválon A Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki Üzeme minőségi lajdorainak népszerűsítésére és Értékesítésére széles körű üzemkötő tevékenységet folytat hazánkban és külföldön egyaránt. A pincegazdaság a közelmúltban például a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válalattal közös rendezésben, minőségi élelmiszer-bemutaót rendezett Putnokon, a községi tanács nagytermében, ahol a vásárlás mellett ,borozót” is rendeztek a közönégnek. A hangulatos vetéledőn a versenyzőknek az egri borokról feltett kérdéekre kellett választ adniok. A győztesek a pincegazdaság borkészletéből díszkosarat,lletve ajándékcsomagot kapak. Az egri borok további népzerűsítésére a pincegazdaság gyüttműködési megállapoást kötött a Dél-budai Venéglátóipari Vállalattal egy ötös, reprezentatív étterem megnyitására. A több millió orintos költséggel átalakíott éttermet a Déli pályudvar közelében, a Márvány teában nyitják meg „Eger csillaga” néven. Az üzlet erendezési terveit a VIBEGzakemberei készítették el. Érdekessége lesz az új létesíménynek, hogy Eger törtéelmi nevezetességeit, az egi és a Mátra alji borvidék ormárkáit mutatja be. Az tteremben a hideg-meleg Ételek mellett a pincegazdaság több mint harminc minőségi lajborából választhatnak a vendégek. Az „Eger csillaga” étterem megnyitására előreláthatólag az ősszel kerül sor. ★ Immár hagymánnyá vált, hogy minden évben augusztus 20-án, — alkotmányunk ünnepén — Hajdú-Bihar megye „fővárosában”, Debrecenben, színpompás virágkarnevált rendeznek. A nagyszabású karneválon az ország szinte valamennyi megyéjének jelentősebb üzemei, vállalatai és egyéb intézményei képviseltetik magukat. Egyegy jellegzetességüket, érdekesebb, sikernek örvendő terméküket készítik el színes virágszirmokból erre az alkalomra, s azokat a 600 éves város érdeklődő közönségének, valamint az odaérkezőknek bemutatják. Az idei virágkarneválon megyénket a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki Üzeme képviseli. A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátóipari Vállalattal együttműködve a pincegazdaság világszerte ismert kiváló termékét, a Médoc-noir szőlőfajtát mutatják be. A bemutatásra kerülő „kép” érdekessége lesz, hogy egy „kinagyított, kék szirmokból álló médoc szőlőfürt mellé zöld virágszirmokból borospalackot és kék virágszirmokból pedig talpas poharakat állítanak. A debreceni virágkiállítást előreláthatóan a Magyar Televízió is követíti. (mentusz) egy teugronómus találmánya Géppel könnyebb Két évvel ezelőtt cseresznyeszüretkor mondotta a demjéni termelőszövetkezet elnöke, hogy a cseresznyében sokszor a szedést kell megfizetni. Nos, az elmúlt napokban éppen e probléma megoldásával kapcsolatban tartottak gépi szedési bemutatót a demjéni termelőszövetkezet cseresznyéjében. Az AGROKER és az Egri Gépjavító Vállalat támogatásával Bernáth Lajos kertészmérnöknek,a kisnánai termelőszövetkezet főmezőgazdászának és Mosoni Károlynak, a verpeléti ÉMÁSZ technikusának konstrukcióját mutatták be a meghívott vendégeknek. A cseresznyeszedő gép lényege egy kis villanymotor, amely egy korongot hajt (körfűrészhez hasonlóan) természetesen zárt tokban, az elején fogazott nyílással ellátva metszi el egy centimétertől kezdődően a csersznye szárait. Mint Bernát Lajos és társa, Mosoni Károly elmondotta: öt éve dolgoznak e konstrukción, amely, ha beválik, megoldaná a cseresznyeszüret problémáját. Kísérleteket is végeztek, 10 óra alatt egy ilyen adapterrel 200—250 kilogramm cseresznyét tudnak leszüretelni, kézi erővel egy dolgozó ugyanezen idő alatt maximum száz kilogrammot tud leszedni. A bemutatón a meghívottak elismeréssel nyilatkoztak az új konstrukcióról, sőt az AGROTRÖSZT egy darabot kísérletezésre át is vett és jóváhagyás után a nullszéria gyártását az Egri Gépjavító Állomás, mint kivitelező megkezdheti. Természetesen még vannak javítanivalók, de maga az ötlet hasznos, s ha megvalósul, sok gazdaság hasonló szüreti problémáját megoldja majd a jövőben. Képünkön: Bernáth Lajos, az új cseresznyeszüretelő géppel. (Fotó: Kiss Béla) Ezer vagonos gabonasiló épül Selypen Selypen, a „Zsófia”-malom udvarán vassal ölelkezett betonszerkezetből már áll az alap. Nyolcszázhatvan mázsa vas erősíti a tizenkét henger alakú torony alapját amely ezer vagon gabonát fogad majd magába, s Heves megye legnagyobb gabonatárolója lesz. Az új gabonatároló két óra alatt ellátja egy napra szükséges búzamennyiséggel a malmot. A harminc millió forintos költséggel épülő, tizenkét henger alakú torony, négy hónapi őrléshez elegendő búzát tartalékol majd, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a szállítás, és folyamatosabb, gördülékenyebb a munka. Az építkezést az idén befejezik, a gépeket pedig jövőre szerelik be. Az 1971-es aratás után már Selypre hozhatják a környező termelőszövetkezetek a gabonát. Az új tárolóval megszűnnek a környéken a gabonatárolás gondjai. (Fotó: Mentusz Károly) Szépül a füzesabonyi bölcsőde Az elmúlt két évben szépen fejlődött, korszerűsödött a füzesabonyi bölcsőde. A községi tanács 360 ezer forintos költséggel épületbővítést végzett a bölcsődében. A közelmúltban a belső helyiségeket átfestették, valamint korszerűsítették a berendezési tárgyakat is. A MÁV füzesabonyi villamosműhely dolgozói a napokban meglepetéssel szolgáltak : háromszemélyes hintát ajándékoztak a csöppségeiknek. Földi interjú a légi permetezésről A kétmotoros helikopter, amely néhány napja érkezett Heves megyébe, máris megnyerte a nagyüzemi gazdaságok vezetőinek tetszését. Dr. Bajcsy Lászlóval, a biológiai tudományok kandidátusával, helikopter-szakmérnökkel beszélgettünk, aki irányítja a munkát a helikopteres permetezésnél. — Ez a Kamov—26-os típusú, kétmotoros, szovjet gyártmányú helikopter nemcsak Magyarországon, a Szovjetunióban is a legújabb típusok közé tartozik. Pilótája Mercz Antal, a szerelő és jómagam a Szovjetunióban kaptuk a kiképzést, s most első állomáshelyünkön, Egerben „ütöttük fel tanyáinkat” az új géppel. Ez a fajta növényvédelem hazánkban még újnak mondható, de a Szovjetunióban és a nyugati országokban már nem újdonság és szeretnék, ha Magyarországon is megkedvelnék. — Mi az előnye a hagyományos gépi permetezésekkel szemben? — különösen Heves megyében —, ahol igen dombos, meredek hegyoldalakon telepítették a kiváló bortermelő szőlőiket, gyümölcsösöket — igen célszerű alkalmazása. A másik nagy előnye, — ez most különösen jelentős —, hogy a nagyobb esőzések után, ahol géppel a sár miatt nem lehet dolgozni, helikopterrel megoldható. Végül említeném a cseppnagyságot. Tíz atmoszféra nyomással 600—800 liter víz helyett mindössze 30 literben keverjük a permetanyagot, melynek hatása ugyanaz. Ami a kapacitást illeti, egy nap alatt 400 holdat képes permetezni, s úgy gondolom, ez több száz ember munkáját ellátja. Mercz Antal, a pilóta, hét éve repül növényvédő gépekkel. Korábban a merev szárnyú, lengyel gyártmányú géppel dolgozott, most helikopteres lett. — Sokkal nehezebb a munka — mondja — helikopterrel, mint repülőgéppel, öthat méteres magasságban kell repülni, ami igen veszélyes, viszont alaposabban permetez. A felelősség is nagyobb, hiszen a gép értéke hétmillió forint. Józsa Károly, a megyei növényvédő állomás igazgatója is a helyszínen ellenőrzi a munkát. Ez a permetezési forma alkalmas arra, hogy megyénkben is meghonosodjon. Az igaz, egyelőre kísérleti jellegű, de néhány év múlva Heves megye is tud majd állandó jelleggel bérelni ilyen helikoptereket a korszerű növényápolás érdekében. Igény van rá, hiszen egyetlen nap alatt három termelőszövetkezet 600 hold szőlő és 170 hold mák permetezését kérte. Bízunk benne, hogy a megye nagygazdaságaiban —, ahol majd dolgozni fog — megkedvelik és a ma még újdonságnak számító helikopteres permetezés ugyanolyan természetesnek hat, mint most a hagyományos gépi munka. Kiss Béla