Heves Megyei Építők Lapja, 1971 (6. évfolyam, 4-12. szám)
1971-04-16 / 4. szám
1971. április 16. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HEVES MEGYEI emlékezzünk a felszabadító szovjet hősökre április b. alkalmából epiiek ne A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, A PART- ÉS SZAKSZERVEZET LAPJA A tamilok helyzete a vállalatunknál Vállalatunknál foglalkoztatott tanulók létszáma 500 körül mozog. Ez a létszám a jövőben még emelkedni fog és körülbelül eléri a 600—650 főt. A termelésben már ténylegesen résztvevő másod- és harmadéves tanulók összlétszáma 300 körül mozog. Ezek a számok gondolkodásra és gondoskodásra kell, hogy késztessenek. Ez létszámában és munkaerejében is jelentős tényező, csak okosan és tervszerűen kell gazdálkodni vele. A munkahelyeket járva azt tapasztaljuk, hogy nem minden munkahelyen, nem minden szakmában és nem mindenkor élünk a lehetőséggel, amit tanulóink munkaerőben jelentenek. Fiatalokról, 16—19 évesekről van szó, és örömmel közölhetjük, hogy mindenhol a munkát igénylik, sőt követelik. Azokon a munkahelyeken, ahol nem bíznak képességeikben és csak sablonos munkát bíznak rájuk, lázadoznak, zúgolódnak és jogosan, mert ők fiatalok és többre képesek. Munkaterületet és lehetőséget kell számukra teremteni, hogy bizonyítani tudjanak, mire képesek. Amíg ez nincs biztosítva, addig nem lesz rendben tanulóképzésünk. Örömmel üdvözöljük az egri II. éves festő tanulók kezdeményezését, hogy az egri szakközépiskolai építkezés II. fázisának teljes festő és mázoló munkálatait elvégzik önállóan, megfelelő minőségben és határidőre — szakoktatójuk, Gáspár szaktárs irányításával. Kérjük a többi szakmák másod- és harmadéves tanulóit hasonló kezdeményezésre. Általában tanulóinkkal a brigádoknál meg vannak elégedve, sőt, van ahol nem fukarkodnak a dicsérettel sem. A szorgalmas és jól dolgozó tanulóink jól beilleszkednek a kollektívába, és mint szakmunkásokra is számítanak rájuk a brigádok. A vállalatunk ilyen magatartású tanulókat akar, akik szakmunkássá válva nem fognak „jó napot” köszönni a szakmájuknak. Az utánpótlás így biztosítva lesz, és ezért nem kidobott pénz az a negyvenezer forint, amibe államunknak egy tanuló képzése kerül. Műhelyeinkben foglalkoztatott tanulóinkkal alig merülnek fel az építkezéseken jelentkeznek, de problémák. Bajok inkább kint, iparkodunk majd ezeken is segíteni, hogy szakmunkástanulóink létszám-lemorzsolódását megszüntessük, vagy legalábbis a minimális szintre szorítsuk le. Ezúton is kérjük szakmunkás dolgozóinkat, brigádvezetőinket a szakoktatókat, hogy személyes példamutatásukkal szerettessék meg szakmájukat tanulóinkkal és akkor méltó utódaik lesznek a mai fiataljaink. Skót Béla A hatvani eseményekről Az elmúlt időben ülést tartott a III. főépítésvezetőség KISZ- szervezetének vezetősége. Értékelték az elmúlt időszak alatt végzett munkákat és megbeszélték az elkövetkezendő feladatokat. Az ülésen jelen volt Dotor Imre, a vállalati KISZ-tizottság titkára és a pártalapszervezet részéről megbízott Fucskó János és Gócza László. A megbeszélésen többek között meghatározták azt, hogy záros határidőn belül kidolgoznak egy programtervezetet, amelyben rögzítik a legsürgősebb tennivalókat, kispályás labdarúgó csapat, kosárvagy röplabda szakosztály szervezését, sakk emlékverseny, kirándulás megrendezését és még számos helyes kezdeményezés végrehajtását. A tervezetben rögzített feladatok nagyon helyesek ésésszerűek. A megvalósításuk a KISZ-alapszervezet szervező és mozgósító munkájától függ csupán, mert igazság az, hogy az a jó terv, amit meg is tudnak valósítani, illetve annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A jelenlévő képviselők a gazdasági vezetés és a pártalapszervezet részéről a kellő segítséget és támogatásukat megígérték a KISZ-szervezetnek. A végrehajtáshoz a szükséges feltételek a munkahelyeken dolgozó fiatalságnak a rendelkezésére áll, és várják a KISZ-szervezet vezetőségének a felhívását. S. J.. kitüntetések, jutalmazások Április 4-én hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából „Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesült: Ficzere Béla művezető, Pongrácz József kőműves, Veres Imre kubikus, P. Nagy Lajos kubikus, Tóth Piroska anyagkezelő, Körösi János, Kerek László, Bartus László művezető, Dudán László kőműves, Hídvégi Gábor kubikus, Kerek József vízvezetékszerelő, Neraoda János művezető, Simor József festő, Szigetvári János művezető, Csárdás Lászlóné titkárnő, Vécsey Jenő technikus, Kazinczi Mihály asztalos, Frikk József lakatos, Füleki József autóbusz vezető. Szocialista brigád címet, oklevelet és pénzjutalmat kaptak: Bohács István kubikus brigádja, Ficzere Zsigmond kubikus brigádja, Szőlősi Sándor brigádja, Udvari István vasbetonszerelő brigádja, Kanász István kubikus brigádja, Kovács János ács brigádja, Major Béla előregyártó csoportja. Jutalmat kapott Karácsony János vasbetonszerelő brigádja, Csirmaz László és Balogh Imre művezető. Műszaki konferencia Mindenki reálisan értékel és a Jolikat akarja A beszámoló és a hozzászólások után kialakult a legfontosabb tennivalók sora Március 24-én műszaki konferenciát tartottunk, amelyen BORBÉLY LAJOS igazgató, SÁPI ISTVÁN, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese terjesztette be a beszámolóját. Hangsúlyozta: vállalatunk történetében és életében nehéz, fordulópontot jelentő évet zártunk. Rá kellett jönnünk az 1970 év alapján, hogy csak megalapozott becsületes munkával lehet valós eredményt elérni, a látszat és csillogás mindig félrevezető. Tendenciájában megszűnt a termelés valóságtól eltérő felmérése, megállapítása és eredményként történő feltüntetése. Megindult az a folyamat, hogy a középvezetők önállósága érvényre jusson, a felelősségérzet növekedjen. Annak ellenére, hogy a vállalat felső vezetésében kialakult ellentétek hatására 1970 évben a vállalaton belül bizonyos polarizáció is végbement, alapjában véve megindulhattunk egy olyan úton, amely nemcsak az egymás mellett, hanem az egymásért is dolgozni tudó vállalati kollektíva kialakulásához vezethet. Az 1970. év nem hozta azokat az eredményeket, amelyeket a vállalat el akart érni. Ennek főbb okait a következőkben lehet összefoglalni: Az 1970-es évi terv irreális volt, nem számolt az 1969. évi valós lemaradásokkal és valós építmény-összetételekkel. A létesítményeknél a pénzügyi és nem a műszaki készültséget vette alapul. Olyan célkitűzéseket irányzott elő, hogy a tervszámokat megvalósítani már nem lehetett. Az 1970. évi tervtől való elmaradásunk okait vizsgálva a következő csoportokra oszthatjuk ezeket: vállalati belső okok, irreális célkitűzések, „budapesti” és hasonló jellegű munkák, melyeknek befejezése a tervezettnél nagyobb kapacitást kötött le és elhúzódott. Külső okok: a beruházói és építtetői vonalon történt előkészítési lemaradás miatt a kivitelezés a tervezett létesítményeknél időben nem kezdődött meg. Végül a vasúti és egyéb szállítási kapacitásban mutatkozó hiányok az anyagellátási és szállítási vonalon nehézségeket okoztak. Egyéb okok: az új mechanizmusra való áttérés során az 1968. évben végrehajtott átárazás megtévesztő volt. A megyei igények az ország több megyéjéhez képest fázisban eltolódva később jelentkeztek és ezért nem sarkallták úgy a vállalat fejlődését, ahogyan ezt az ország többi részében a megyei vállalatok már korábban elvégezték. Az új mechanizmusra való áttérés során vállalatunknál igen lényeges lépések megtétele maradt ki, amely 1970. évben csapódott le. Nem általánosan ugyan és csak szűk körre korlátozódva, de kihatásában jelentőséggel bíróan a vállalaton belül bizonyos elvtelen kapcsolatok következtében a bérrftorás megromlott. A vállalati adminisztráció nem megfelelő. Hiányosságai folytán nem teszi lehetővé, hogy a már elvégzett munkáink ellenértékét megkapjuk, másrészt, hogy időben jelzéseket adjon a vállalat gazdálkodásának egyensúlyában bekövetkezett kilengésekről észabálytalanságokról. Vállalatunk 1971. évben 115 millió saját illetve 450 millió generál építésszerelési tervet kell teljesíteni. A terv reális és teljesíthető. Ezen belül a megyei igények lehetőség szerinti maximális kielégítésére törekszünk Jelentős hányadot képvisel vállalatunk 1971. évi feladataiban a lakásépítés. Ebben az évben 877 lakást kell átadnunk, területenként a következő megoszlásban: I. főépítésvezetőség területén 358 lakást, II. főépítésvezetőség területén 447 lakást, III. főépítésvezetőség területén 72 lakást. A lakásépítési tevékenységünkben jelentős helyet foglal el a gyöngyösi toronyház, amelynél biztosítani kell az 1971. június 30-ig történő beköltözés feltételeit. Lényegében erre az évre esik az egri északi lakótelep építése. Ebben az évben négy blokkos épület teljes átadását kell elvégeznünk és ugyanakkor meg kell kezdenünk a miskolci házgyár paneljeiből készülő lakóépületek összeszerelését, valamint a térzsalus technológiával készülő egyéb lakóépületek megépítését. Be kell fejezni a legrövidebb időn belül az 1970-ről áthúzódott VCST építkezést és szeptember 30-ra a kiskörei építkezés igazgatási épületét. Nagyon komoly előrelépést kell tennünk az anyaggazdálkodás területén. 1970. december 31-én mintegy 40 millióra volt tehető vállalatunk norma feletti anyagkészlete. El kell érni, hogy már az első félévben minimálisan 15 millió forinttal csökkenjen az anyagkészletünk. Külön hangsúlyozom a bérhelyzet, a bérgazdálkodás megszilárdítását. Ugyancsak el kell érni hogy csak az elvégzett munkáért fizessünk bért. Ezt követően UDVARHELYI JÓZSEF gazdasági igazgatóhehelyettes értékelte az 1970. évet. A hozzászólások közül néhányat kiemelve, az alábbiak hangzottak el: UNGVÁRI IMRE elmondta, hogy a középvezetők önállóságának és felelősségének jobban kellene érvényesülni és kérte, hogy a vállalati saját beruházások munkáit az operatív tervben is vegyék figyelembe, valamint azok elszámolási rendjét szabályozni kellene. NYERGES PÁL hozzászólásában idézte a beszámolót, amelyben Sápi István kérte az építésvezetőségeket, hogy a szakszerelő- és a segédipart is úgy kezeljék, mint bármelyik más alvállalkozót. Egyben megállapította, hogy ez eddig még nem sikerült. Elmondta, hogy a villanyszerelő építésvezetőség szűkített önköltségi szinten tudta biztosítani a húsz százalékot, amelyet annak tulajdonít, hogy a munkákat kellő mértékben gépesítették. FUCSKÓ JÁNOS hivatkozott a hatvani főépítésvezetőség munkával való rossz ellátottságára, melynek nyomán az első negyedéves munkák egyáltalán nem voltak biztosítottak. Egyben megállapította, hogy az anyagellátás nagyon rossz volt. Az idén a munkával való ellátottságuk jóval kedvezőbb. Még azt is látják, hogy mit kell elvégezni 1972. évben. STJDER BÉLA kérte, hogy a műszaki osztály az építésvezetőségektől vegyen át terheket. A kalkuláció helytelensége és a késői terv szolgáltatás gazdaságtalanná teszi a munkát. A jobb munka és kooperáció végett szükségesnek tartja a jelenlegi kapcsolatok további erősítését és fejleszését. A műszaki konferencia során hozzászólt még Racskó Gyula, Karácsonyi László, Gajdóczki Iván, Szájer János, Kemper János, Mészáros István, Kukolya József, Hegedűs László, Zsarnóczki György, Jakab Sándor, Tóth Imre és Csárdás László, valamint Nagy József és Tóth János. Majd BODÓCS JÁNOS, a pártbizottság titkára kért szót. Ez a megbeszélés szükséges volt, mondotta. Meg kell ugyanis ismerni a problémákat és a vállalatvezetőség elképzeléseit. Ebben az évben is nagy politikai események előtt állunk és sok ennivalónk lesz. Gazdasági téren is előrelépést kell tennünk. A beszámolókban elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a magunk elé tűzött feladatokat nem tudtuk végrehajtani. Morális tekintetben is hibák vannak. 1969. évben igen nagy nyereséget ért el vállalatunk, ezzel szemben ugyanezzel a kollektívával 1970- es évben nem tudtunk eredményeket elérni. 1969-ben többet termeltünk mint 1970-ben, viszont tavaly 12 millió forinttal több bért fizettünk ki. A jelen helyzetben a vállalat vezetőségének bizonyítania kell, hogy az ígéreteknek érvényt tud szerezni. A technológiai fegyelem kérdésével kapcsolatosan elmondta, hogy az előkészítés megalapozottságát biztosítani kell, mert ellenkező esetben egymás munkáját hátráltatjuk, tönkretesszük, és mindez maga után vonja a munkafegyelem lazulását. Kéri a vállalat vezetőségét, hogy a fegyelmi kérdésekben igen szigorúan járjon el. Mind a gazdasági, mind a politikai vezetők felelősek a hangulat irányításában, állapította meg. Vállalatunk helyzete nem kilátástalan. Egyetért a programszerű termelés megvalósításával, az ennek megfelelő, ütemezés szerinti anyagbeszerzéssel. CSÁKI OTTÓ szb-titkár a munkaverseny kérdéséhez kapcsolódva elmondta, hogy a szükséges intézkedéseket a megfelelő mun(Folytatás a 2. oldalon) (Tudósítás a 2. oldalon) Hatvanban a Vörös Hadsereg útján épült 32 lakásos épületbe már beköltöztek a bérlők. (Fotó: Szendrővári György) Ara: I,~ Ft VI. évfolyam 4. szám