Heves Megyei Építők Lapja, 1972 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-16 / 1. szám
2 HETES MEGYEI ÉPÍTŐK LATJA A láthatatlan brigád Senki se gondolja azt, hogy egy különleges foglalkozású brigád életéről kívánunk írni — csupán arról van szó, hogy a brigádtagok munkaidőnk letelte után veszik birtokukba az épületet. Hogy kik ők? Elárulhatom. A központi irodaház takarítónői. Mező Ferencnével, a brigád vezetőjével beszélgettem. Tőle tudtam meg a következőket : létszámuk hét fő, egy hónapja még nyolcan voltak. Finánc Lászlóné azonban négyes találatot ért el a lottón (nyolcvanezer forintot nyert), s rendeződtek anyagi problémái, munkaviszonyát megszüntette. A brigád tagjai között a munka elosztása egyenlő arányban történik, minden szinten két takarítónő dolgozik. A brigád közvetlenül az irodaház portása, Huszár Ferenc felügyelete alá tartozik, tőle kapják meg a szükséges takarítóeszközöket is. Reggel öt órakor kezdenek, fél nyolcig dolgoználk, majd délután fél négytől este nyolc óra negyven percig tart a munkaidejük. Ez az időbeosztás lehetőséget biztosít arra, hogy időben útnak indíthassák gyermekeiket az óvodába, iskolába, s napközben otthon lehessenek a családdal. Igaz, a korai kelés kicsit fárasztó. Más jellegű az ő munkájuk a munkásszállók takarítóival szemben. Az irodaházban viszonylag tisztaság van. Az igaz viszont, hogy amelyik irodában többen dolgoznak , ott takarítani való is bővebben akad. Elmondotta továbbá azt is, hogy tavasztól őszig tart az ablaktisztítási idény, novembertől tavaszig viszont szünetel. Becsüljük meg a „láthatatlan brigád” munkáját, hiszen mindannyian tudjuk, hogy hálátlan dolog a takarítás (addig van látszata, míg meg nem érkezünk — különösen esős időben), mégis sok energiát, lelkiismeretes munkát követel. S mi ezt tapasztalhatjuk is. Köszönet érte valamennyiüknek. Horváthné Pilinyi Józsefné Mező Ferencné Finánc Lászlóné (Fotó Szendrővári György) 1972. január 16. Vállalatpolitikai irányelvek és fejlesztési politikánk célkitűzései (Folytatás a 2. oldalon) A termelési volumen növekedése, a fizikai létszámfejlesztés mellett, az alkalmazotti létszám bővítését is igényli, de csak olyan mértékig, mely az 1971. évi már elért szintnek megfelel. Az alkalmazotti állománycsoporton belül viszont minőségi cseréket kell eszközölni. Ennek megfelelően ezen állománycsoport munkaerő tervezésénél figyelembe kell venni a jelenleg rendelkezésünkre álló létszámforrásokat, melyek a Budapesti Műszaki Egyetem, a budapesti, debreceni, pécsi felsőfokú technikumok, főiskolák, a budapesti, miskolci, debreceni, salgótarjáni építőipari, épületgépészeti és villamosenergiaipari szakközépiskolák. Az állami oktatási intézmény keretében kétféle oktatási formából kívánjuk biztosítani a szükséges kádereket: nappali tagozat — mely megoszlik ösztöndíjas és jelentkezési rendszerrel; vállalatunknál dolgozó fiatalok - akik káderfejlesztés szempontjából számításba jöhetnek — levelező tagozaton történő képzésével. A középvezető állomány felkészültségi színvonalának emelése érdekében meg kell szervezni a kötelező és állandó vizsgakötelezett továbbképzést, melynek egyrészt a munkaszervezés gyakorlati alkalmazására, másrészt a gazdálkodás korszerű követelményeinek megismertetésére kell irányulnia. Anyagi ösztönzés a versenymozgalomban Szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában a dolgozókkal szemben támasztott termelési, gazdasági, társadalmi, erkölcsi és magatartásbeli követelmények sokkal magasabb szinten jelentkeznek, mint a korábbi években. A termelés, a gazdálkodás terén előtérbe került a hatékonyság, a jövedelem gyorsabb ütemű növelése a termelékenység és a jövedelmezőség fokozása útján. A gazdasági reform megnövelte a vállalatok önállóságát, és ez nagymértékben megköveteli, de lehetővé is teszi az alkotóenergiának és a jó kezdeményezéseknek a hasznosítását. Az a vállalat gazdálkodik jól, amely ezen célok elérése érdekében bátran támaszkodik a szocialista brigádmozgalomra, mely a dolgozók képességeit, tehetségét, szorgalmát tudatosan a munka hatékonyságának növelésére összpontosítja. A szocialista brigádmozgalom lényeges követelménye, hogy a brigád-kollektívák tevékenységében ne csak a közvetlen munkahelyi, a szűk értelembe vett vállalati érdekek, hanem a népgazdaság érdekei is kifejeződjenek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a politikai tudatosságnak és a szaktudásnak egy magasabb rendű szintje, de szükség van az erkölcsi elismerés és anyagi ösztönzés céltudatos alkalmazására is. Valamennyi szocialista brigád és annak minden tagja büszke az elért eredményeire, az eredmények megbecsülését kifejező különböző oklevelekre, plakettekra, jelvényekre, de elvárják — sőt rendeletek is előírják —, hogy az erkölcsi elismerés, mellett anyagiakban is kifejezésre jusson az a tény, hogy ők többet tettek az eredmények elérése érdekében, mint a többi brigádok. Az anyagi ösztönzés vonalán két szélsőséges eset fordulhat elő. Mondanunk sem kell, hogy mindkettő káros és nem viszi előbbre a szocialista brigádmozgalom ügyét. Szólnunk kell elsősorban az anyagi ösztönzés lebecsüléséről, ez esetben az a fő irányvonal, hogy a szocialista brigádok tevékenységének egyedüli hajtóereje az öntudat. Ebből következően megbecsülésük is legfeljebb erkölcsi lehet, az anyagi elismerés pedig csak jelentéktelen szerepet játszhat. Ezzel ellentétes és szintén helytelen gyakorlat az, amikor a brigádok túlzottan hangsúlyozzák a „valamiért valamit” elvet. Az erkölcsi elismerést — legyen az bármilyen rangos is — nem becsülik kellően, túlzottan anyagiasak, és a megbecsülést csak forintokkal mérik. Tudjuk jól, hogy a szocialista brigádoknak minden tagja nem válik egycsapásra magasabb fokú szocialista öntudattal rendelkező emberré. A legkiválóbb szocialista brigádokban is együtt találjuk a minden tekintetben példamutató munkásokat az igényesség, a közösség ügyei iránt kevesebb érdeklődést tanúsító dolgozókkal. Hosszú, türelmes s céltudatos munkát követel az a folyamat, amíg egy brigád valóban minden szempontból szocialista közösségé kovácsolódik, és tagjai csakis szocialista vonásokkal is rendelkező emberek lesznek. Ezek után felvetődik az a kérdés, hogy milyen rangú és mértékű legyen a brigádok anyagi és erkölcsi elismerése? A szocialista brigádok tevékenységénél az értékmérő az legyen, hogy milyen a brigád munkájának gazdasági és társadalmi hasznossága. Az a brigád, mely a termelés térén, a szocialista magatartás és emberi viszonyok formálásában többet nyújt más kollektívánál, magasabb elismerést, nagyobb megbecsülést érdemel. Végső következtetésként megállapíthatjuk, hogy csak a gyarapodó szocialista tudatosság és a helyes erkölcsi és anyagi ösztönzés egysége útján válhat a szocialista brigádmozgalom a társadalom fejlődésének, az egyes ember személyes boldogulásának igazi erőforrásává. Józsa Antal Anyagmozgatás és gépesítés Az építőipar fejlesztésének, korszerűsítésének egyik fontos követelménye az anyagmozgatás gépesítése, a kézi rakodás kiküszöbölése, az élő munka csökkentése. Az anyagmozgatás korszerűsítése telepített üzemekben és gyárakban is elengedhetetlen, de az építőiparban — tekintve az építkezések szétszórtságát, azok és az anyagtelepek, raktárak távolságait — többszörösen fontos a szállítás és anyagdiszponálás korszerű gépesítése. Vállalatunknál különösen nagy jelentősége van az anyagmozgatás gépesítésének, mivel építkezéseink és telephelyeink távolsága átlagosan nagy. Ezért vált szükségessé saját gépkocsipark létrehozása, mely a korszerű anyagmozgatási technológia elengedhetetlen feltételei közé tartozik. A gépesítésfejlesztés intenzitásának nagyobb mértékű növelését 1968-ban kezdtük meg. Anyagmozgató, földmunka, és szállító gépeket, járműveket szereztünk be közel egymillió forint értékben. A vállalat 1969. évi gazdaságos működése lehetővé tette, hogy 1970-ben az előző éveknél is nagyobb mértékben növeljük gépállományunkat, így több mint 4 millió forint értékben szereztünk be anyagmozgató gépeket. 1971-ben, bár korlátozott beruházási kerettel rendelkeztünk, s csak a legszükségesebb gépeket tudtuk megvásárolni, 1,3 millió forintot fordítottunk különböző anyagmozgató gépek beszerzésére. Szállítószalag, szivattyúagregát és habarcsszivattyú gépparkunk jelenleg kielégítően oldja meg munkahelyeink belső anyagszállítását, tehergépkocsijaink pedig külső anyagdiszponálásunkat. Az élő munka csökkentését elsősorban földmunkagépeink hatékonyabb kihasználása tette lehetővé. Kotrógépeink 1971. év első negyedévében 54 000 köbméter földet, illetve építési anyagot mozgattak meg, s ez egy 140 fős kubikus brigád munkájával egyenértékű. 1971. második negyedévében kotrógépeink kihasználtsága és így termelékenysége is jelentősen növekedett. 74 000 köbméter földmunkát végeztek. Az élő munka csökkentése terén viszonylag jó eredményeket értünk el. Elgondolkoztató azonban az a tény, hogy anyagmozgató gépeink műszaki használhatósági foka igen alacsony (körülbelül tíz százalékkal magasabb csak építőgépállományunkénál). Így a következő években jónéhány gép selejtezése válik szükségessé. 1971-ben két földmunkagépet selejteztünk. Anyagmozgató gépparkunkat tehát olyan mértékben kell bővíteni, korszerűsíteni, hogy visszaesés sem a termelékenységben, sem a kihasználtságban ne mutatkozzon. Ezért az 1971—75-ös ötéves terv Műszakában további — szintentartó — beruházásokkal fogjuk a gépállományunkat korszerűsíteni. Ez anyagmozgató gépek vonatkozásában évente 1,5—2,1 milliós fejlesztést fog jelenteni. Ez is szükséges céljaink megvalósításához, vagyis az élő munka intenzívebb csökkentéséhez, ahhoz, hogy gépek végeznék az emberre fizikailag megterhelést jelentő munkát, az anyagmozgatást, a szállítást és a földmunkát. Szabad Károly Személyzeti közlemény A vállalat vezetősége a társadalmi szervek közös egyetértésével az alábbi személyzeti változásokat foganatosította : Udvarhelyi József gazdasági igazgatóhelyettest 1971. december 1-től funkciója alól felmentette, ezzel egyidejűleg gazdasági tanácsadói teendőkkel bízta meg. Cséry József gazdasági igazgatóhelyettes munkakörben dolgozik 1971. december 1-től. Heverdle Jenő műszaki fejlesztési előadó 1971. december 8-án munkaviszonyát megszüntette. Konyári Ferenc technikus 1971. november 30-án munkaviszonyát megszüntette. Könnye Dezsőt raktárvezetői teendők ellátásával bízta meg 1971. december 1-től. Lukács Béla normaellenőr 1971. november 24-én munkaviszonyát megszüntette. Popovics Alajost raktárvezetői teendők ellátásával bízta meg 1971. december 1-től. Pintér Andrást művezetői funkcióval bízta meg 1971. december 15-től. Seres Imre raktárvezető munkaviszonyát megszüntette 1971. december 13-án. Jakab Sándort terv- és üzemgazdasági osztályvezetőnek nevezte ki 1972. január 1-től. Gajdóczki Ivánt a terv- és üzemgazdasági osztályvezetői funkció ellátása alól felmentette, 1972. január 1. napjával kalkulációs és elszámoltatási osztályvezetőnek nevezte ki, Tóth Jánost műszaki osztályvezetőnek nevezte ki 1972. január 1-től. Csárdás Lászlót műszaki fejlesztési és beruházási osztályvezetőnek nevezte ki 1972. január 1-től. Gál Bertalant építésvezetői funkció ellátása alól felmentette, 1972. január 1-től a műszaki fejlesztési csoport vezetői teendők ellátásával bízta meg, Kukolya Józsefet a műszaki osztályvezetői funkció ellátása alól felmentette, 1972. január 1. napjával vállalkozási osztályvezetőnek nevezte ki. Benei Józsefet az üzemgazdasági funkció ellátása alól felmentette, 1972. január 1-től szakipari főüzemvezető gazdasági helyettese teendők ellátásával bízta meg. Bódis Sándort a főművezetői teendők ellátása alól felmentette, 1972. január 1-től szigetelő és tetőfedő üzemvezetőnek nevezte ki. Bozsik Józsefet művezetői teendők ellátásával bízta meg 1972. január 1-től. Pataki Lászlót a főművezetői teendők ellátása alól felmentette. 1972. január 1-től hideg- és melegburkoló üzemvezetőnek nevezte ki. Bartus Lászlót a művezetői funkció ellátása alól felmentette, 1972. január 1-től festő, parkettás és üveges üzemvezetőnek nevezte ki. Az acélkubikus Az ETR—3001 típusú szállítószalag-rotoros gép által készített csatorna mélysége három, szélessége tizenhárom méter lehet, termelékenysége 1000 köbméter/óra Az árokásógép lánctalpas vontatóból és tizenhat markolókanalas exkavátorból áll. A kitermel földet a rézsű mentén szállítószalagok terítik szét. Az acélkubikust egyetlen gépkezelő irányítja. A rézsű dőlésszögét és a vízszintes irányt automatikus berendezés szabályozza. (APN)