Heves Megyei Építők Lapja, 1974 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Évzáró parancsnoki értekezlet a vállalat polgári védelmi egységénél Vállalatunk műszaki mentő szakszolgálata 1973-as évben végrehajtotta a műszaki mentő szakszolgálat országos parancsnoka által kiadott képzési utasítást. A parancsnokok elsajátították az egységek szervezett harckésszé tételét és vezetését, különleges körülmények között. Az összevont parancsnoki kiképzéseken fegyelmezett magatartásukkal elősegítették a kiképzés zavartalan lebonylítását. A parancsnokok-felkészültségük alapján — alkalmassá váltak a beosztott állomány és az üzemi dolgozók kiképzésére. A kiképzésre kötelezett beosztott állomány, közel 100 százalékban részt vett a kiképzésen és ez alkalommal megalapoztuk és végrehajtottuk az Országos Szakszolgálati Parancsnokság által kiadott — 1973. évre vonatkozó — kiképzési utasítás előírásait. A kiképzés célja, hogy a parancsnoki állomány általános és szakmai tudása fejlődjön, hogy ismerjék meg; — a közműhálózatok és az azokon végzendő ideiglenes helyreállító munkákat, — a műszaki mentő egységek, valamint a közműhelyreállító alegységek alkalmazásának elveit, — mentésnél alkalmazható eszközöket, — továbbá a műszaki mentő alegységek készenlétbe helyezésével kapcsolatos tudnivalókat, — a híradás megszervezésével, az alegységek összeköttetésének biztosításával kapcsolatos ismereteket, — a nukleáris támadófegyverek hatásai következtében keletkezett kárterületen végrehajtandó mentési feladatokat, — a műszaki mentő alegységek alkalmazási és készenlét helyezési elveit, tennivalóit, — az alegységek anyagi, technikai, egészségügyi biztosításával kapcsolatos ismereteket, — a felderítéssel kapcsolatos tudnivalókat, — a megelőző műszakitechnikai intézkedések tervezésének irányelveit, a katasztrófaelhárítás és a kitelepítés műszaki biztosításával kapcsolatos ismereteket. A fenti célkitűzéseket alapjában elértük, mivel a parancsnokaink és törzstagjaink képesek elvégezni a rendkívüli időszakban is rájuk háruló nehéz feladatokat. Az 1973-as kiképzési év eredményes befejezése alkalmával 1973. december 28-án a polgári védelmi parancsnok, Borbély Lajos elvtárs összehívta az egység parancsnokait, törzstagjait, hogy értékelje a parancsnokok által végzett munkát. Az értekezleten jelen volt a megyei polgári védelmi parancsnokság képviseletében: Décsei alezredes elvtárs, aki hozzászólásában elismerését fejezte ki a parancsnokok lelkiismeretes munkájáért és egyben ismertette az 1974. évi kiképzési feladatokat. Borbély Lajos pv-parancsnok elvtárs értékelte a beosztott parancsnokok tevékenységét és ez alkalommal köszönetét fejezte ki az eredményes munkáért, majd egyes parancsnokoknak pénz- és tárgyjutalmakat adott át. Pénzjutalomban részesült 10 fő. Tárgyjutalomban részesült 17 fő. Borbély elvtárs az értekezlet befejezése alkalmával hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő kiképzési évben együttműködésünk tovább kell hogy javuljon és kérte, hogy a kiképzési év folyamán — 1974. évben — fejtsenek ki olyan tevékenységet, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Csege Gyula pv. törzsparancsnok Vállalatunknál sor került kok jutalmazására. Képünkön talpat nyújt át Hegyi István a polgárvédelmi parancsnok Borbély Lajos igazgatójószázadparancsnoknak. (Fotó: Horváth Gyöngyvér) Korrózió az építőiparban Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának szervezésében „Korrózió elleni védelem az Építőiparban” címmel országos ankétot szervezett. Korróziónak nevezzük azokat a többnyire elő nem irányzott és nem kívánatos felületi jelenségeket, melyek kémiai vagy elektrokémiai hatás révén a felületek pusztulására vezetnek. A korrózióvédelem gazdasági szempontból igen fontos helyet foglal el. A vasbetonszerkezeteket 80 év, az acélszerkezeteket általában 40 év élettartamra tervezik. A könnyűszerkezet élettartama pedig rövidebb 15—20 év. A korrózióvédelem megoldásával az élettartamot lényegesen meg lehet növelni. Az ankéton javasolták a KORRELLACÉL építőipari alkalmazását, melyet röviden ismertetünk. A légköri korróziónak ellenálló acélt az Ózdi Kohászati Üzem állítja elő. A KORRELLACÉL felületén az időjárás hatására összefüggő, erősen tapadó oxid-réteg alakul ki, amely a további korróziót megakadályozza. A védőrozsda réz, króm, nikkel, és foszfor ötvözés következtében jön létre. A KORRELLACÉL ötvözéssel elért jó szilárdsági értéke mellett képlékeny, jól hegeszthető és kopásálló. Az új termék teljes mértékben kiküszöböli a hagyományos acélból készült szerkezeteknél jól ismert felületvédelmi problémát. Az első rozsdaréteg a további rozsdaréteg keletkezését akadályozza meg. A védőréteg megsérülése esetén saját magát regenerálja, nem szükséges a korrózióvédelem. A betonszerkezetekben lévő acélbetétek korróziójáról az ÉTI főmunkatársa, Fejér Gáborné tartott előadást. Foglalkozott a vegyi anyagok különböző hatásával Az ankéton nagy jelentőséget kapott a házgyári és előregyártott betonelemek kapcsolatainál az acélbetétek és kapcsoló szerkezetek korrózióvédelme. A betonépítmények korróziója külső vagy belső kémiai tulajdonság hatására keletkezik. A belső korrózió a cement és az adalékanyag között jön létre. A klorid tartalmú kiegészítő anyagok vasbetétre káros tulajdonságúak. Külső korrózió jelentős, melynek létrejötte sok tényezőtől függ. A földbe helyezett csővezetékek és tartályok száma növekszik, melynek korrózióvédelmét hideg és meleg eljárásokkal kell biztosítani. Az ankéton a Tiszai Vegyi Kombinát képviselői ismertették az új korrózió elleni védőanyagokat. A korrózióvédelmet célszerű megtervezni, melyet beruházónak már a tervezés megkezdése előtt figyelembe kell venni. Magyarországon több kutató intézetnél működik korrózióvédelmi tanácsadó szolgálat. A korrózióvédelem jelentősége üzembetartásnál jelentkezik. Az építőipari dolgozóink a műszaki tervek és technológiai utasítások betartásával segítik elő a korrózióvédelmet. Szaniszló László Eger, Csebokszári városrész. Nagyblokkos és házgyári technológiával készülő lakóházak. (Fotó: Horváth Gyöngyvér) Brigádverseny - értékelés Az elmúlt év utolsó napjaiban a vállalat vezetősége felülvizsgálta az üzemi értékelő bizottságok munkáját és döntést hozott az 1973. évi brigádverseny címeinek és díjainak odaítéléséről. A brigádversenybe benevezett 135 brigád közül 22 munkásbrigád 409 fővel, és 9 alkalmazotti brigád 119 fővel „Szocialista Brigád” címet nyert. A „Kiváló Brigád” címet 25 munkásbrigád 418 fővel szerezte meg. A brigádversenyben eredményesen szereplő további 58 brigád 644 tagja fejenként 300 Ft jutalomban részesült. A „Kiváló Brigádtag” kitüntető címet 146 dolgozó nyerte el. A 31. „Szocialista Brigád” közül harmadízben nyert címet és bronz fokozatot kapott: Bereczki Bertalan kőműves brigádja, Káposztás György ács brigádja, Hajdú Miklós villanyszerelő brigádja, Majzik Sándor festő brigádja. Brigádzászlót nyert a munkásbrigádok közül: Csáki István kőműves brigádja, Balázs Ferenc kőműves brigádja, Bőgős Sándor villanyszerelő brigádja, Csajka László villanyszerelő brigádja, Kerek József vízvezeték-szerelő brigádja, Kiss András burkoló brigádja, Kuli János kubikus brigádja, Kévés Tibor villanyszerelő brigádja. Az alkalmazotti brigádok közül a „Zaja” brigád (brigádvezető: Csárdás Lászlóné), „Dr. Münich Ferenc” brigád (brigádvezető: Csege Gyula), „Augusztus 20” brigád (brigádvezető: Körtvély József) „Hámán Kató” brigád (brigádvezető: Sereg Istvánná), „Alpár Ignác” brigád (brigádvezető: Baranyai József), „Bánki Donát” brigád (brigádvezető : Szabó István). Oklevelet nyertek az alábbi brigádok: Vass Gyula asztalos brigád, Ferencz György vízvezetékszerelő, Révai Ferenc asztalos brigád, Major Béla előregyártó, Bodócs Ferenc asztalos brigád, Zsebe János kubikos brigád, Márton József ács brigád, Csutorás Sándor villanyszerelő brigád, Viktor Béla festő brigád, Bodó József raktári brigád, „Zrínyi Ilona” brigád (brigádvezető: Csorba Lászlóné), „Május 1.” brigád (brigádvezető : Nagy Ferenc), „Ohm” brigád (brigádvezető: ifj. Nyerges Pál), „Kiváló brigádjaink” Gricz István kőműves brigád, Varga József kubikos brigád, Molnár József ács brigád, Nagy István kőműves brigád, Simon Imre gépkezelő brigád, Szalai Gábor lakatos brigád, Szlovencsák János tmk-szerelő brigád, Hegedűs Zoltán tmk-szerelő brigád, Szalai Mihály gépkocsivezető brigád, Princz Pál ács brigád, Gubancsik László kubikos brigád, Hajdú György kőműves brigád, Benei Vilmosné takarító brigád, Kovács Ferenc ács brigád, Udvari István vasbetonszerelő brigád, Bohács István kubikos brigád Garai József kubikos brigád, Bordás Gábor villanyszerelő brigád, Navora Antal villanyszerelő brigád, Csirmaz János fűtésszerelő brigád, Tóth Miklós vízvezeték-szerelő brigád, Barócsi István tetőfedő brigád, Csontos János burkoló brigád, Busa József festő brigád. A vállalat vezetősége a szocialista brigádverseny jutalmazására 1 272 100 forintot biztosított, melyből a „Szocialista Brigádok” 694 500 Ft-ot, a „Kiváló Brigádok” 291 500 Ft-ot, az egyéb jutalmazott brigádok: 198 100 Ft-ot a „Kiváló Brigádtagok”: 88 000 Ft-ot kaptak kézhez január 11.-i fizetéssel egyidőben. Az 1974. évi brigádverseny szervezését február hónapban kezdjük el. A most kifizetett jutalmak remélhetően további lendületet adnak az idáig is eredményesen folyó munkaverseny-mozgalmunknak és brigádjaink a múlt évihez hasonló lelkesedéssel versenyeznek a szocialista cím elnyeréséért. Józsa Antal Zsoros Pálné az Augusztus 20. brigád nevében átveszi a szocialista brigád oklevelet. (Fotó: Horváth Gyöngyvér. A Kurszki pályaudvar rekonstrukciója Moszkvában a Kurszki pályaudvar a Gorkij város, valamint Krim és a Kaukázus felé irányuló forgalmat bonyolítja le, de jelentős a szerepe az elővárosi utasforgalom biztosításában is. A pályaudvaron a rekonstrukció után 150 ezer nagyobb távolságot utazó és 550 ezer elővárosi utas fordul meg naponta. A régi pályaudvari épület elé épített új csarnok hasznos alapterülete 24 ezer négyzetméter, térfogata 230 ezer köbméter. Az új utascsarnok tervezésénél a régit is hasznosították, abban várótermeket, éttermet és az átutazó utasok számára pihenőszobákat alakítottak ki. A régi épület hasznosítását elsősorban a gazdaságossági szempontok indokolták. A másik döntő szempont az volt, hogy az új pályaudvari rész építése közben a forgalom lebonyolítása a régi üzemeltetésével zavartalan lehetett. A 27 m fesztávú csarnokban a pillérek tengelytávolsága 18 m. A 10,9 m magas pilléreken 2,3 m gerincmagasságú gerenda fut végig, a két gerendára fekszenek fel a 27 m fesztávú, U alakú tetőelemek. A teknőszerűen kialakított tetőpallók a régi épület felé 6, a pályaudvar előtti tér felé 12 m-nyire konzolosan túlnyúlnak. A csarnok világítását nemcsak a tér felé néző homlokzat teljes megnyitásával, hanem felülvilágítók kialakításával is biztosították. A látszóbeton felületű, U alakú elemeket egymástól széthúzva, azok közé üvegfelületeket iktattak be. A tető lejtése 3 százalékos, a vizet befelé, a régi és az új épület közötti részen végigfutó csatorna vezeti el. Az előre gyártott elemek aránya tovább nő a nyugatnémet építőiparban, mint azt a „BRAAS Wirtschaftsdients” gazdaságkutató szolgálat legújabb trendjében is igazolja. Az értékelés megállapítja, hogy az előregyártott elemekből kivitelezett nem lakóépületek aránya 1965-ben, az építőipari éves össztermelésben mindössze 3 százalékkal szerepelt. Sokan voltak ennek az irányzatnak az NSZK-ban is akkor az ellenzői és a tőkés építőipari vállalkozók egyhangúlag drágának tartották és nem alkalmazták. Azután „felfedezték”, hogy bizonyos közületi építkezések meggyorsítását csakis ilyen módszerrel lehet elérni, s elkezdődtek az előregyártott elemes iskola-, óvoda-, majd irodaház-, kórház-, postahivatal stb. építkezések. 1972-ben a nem lakóépületek kategóriájába tartozó, kivitelezett összes épületből az NSZK-ban már 493 épület (44 %) készült ,előregyártott elemekből. Ha csak az irodaházakat tekintjük, úgy az év folyamán felépített irodaépületek 20 százaléka ilyen formában került kivitelezésre. Megállapíthatóan nehezen halad az előregyártott elemes építés térhódítása a mezőgazdasági építésben. A tervek és a szerkezet funkcionálisan még nem idomul olyan megfelelően, mint az iskolák, irodák céljaira kivitelezett elemes építkezésiben. Még egy terület van, ahol az előregyártott elemes építés 1965-höz viszonyítva jelentős tért hódított, s ez az ipari üzemi épületek, csarnokok köre. Míg 1965-ben 735 ilyen épület készült elemekből, addig 1972-ben 4061 épületet kiviteleztek a korszerű iparosított módszerrel. Az elmúlt 7—8 esztendő alatt az építési vállalkozók megtanulták, hogy a korszerű gépesítéssel, a szállítás- és termelésszervezéssel nemcsak számukra „kifizetődő” ezt az építési módszert alkalmazni, de a megrendelő is ehhez ragaszkodik mindinkább, mert a jóval rövidebb építési idő eredményeként számára is „olcsóbbá válik”, mert az így kivitelezett létesítmény jóval hamarabb belép a termelésbe. Az újabb építésgazdasági értékelések már nem is igyekeznek arról meggyőzni, hogy az előregyártott elemes építés „egyre olcsóbb lesz”, vagy „olcsóbbá válik”, hanem mindinkább azt hangsúlyozzák, hogy kizárólag így rövidíthető az építési és átadási idő. E tekintetben viszont még óriási lehetőségek rejlenek a technológiai és a termelésszervezés továbbfejlesztésében.