Heves Megyei Építők Lapja, 1975 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara. 1. - KI X . ■ l Cv □lapja IX. jévfolyam, 1.szám A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1975. január hó Korunk fő jellemzője a bé­ke és a haladás erőinek gya­rapodása. A világ haladá­sáért folytatott küzdelem egyik fontos tényezője a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, amely 1975-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját és összehívja a Nők Világkongresszusát. E nagy tekintélyű testület sikereinek eredményeképpen az NDN javaslatára az ENSZ 1975-öt a Nők Nemzetközi Évének nyilvánította. A felhívás lényege: világ­szerte összegezni kívánják a női egyenjogúság terén a má­sodik világháború befejezése óta elért eredményeket, más­részt felkelteni a társadalmi haladásért elkötelezett embe­rek figyelmét, hogy erősítsék a női egyenjogúságért világ­szerte folytatott küzdelmet mindenütt, ahol a nők hátrá­nyos helyzetben élnek. Ahol jogaikat törvényben biztosí­tották 1975-öt használják fel e fontos emberi szabadságjog teljes gyakorlati megvalósí­tására. A nemzetközi év célja te­hát, hogy a teljes egyenjogú­ság kivívásáért folyó harcot fellendítse gazdasági, politi­kai, kulturális téren egyaránt. Világ­ szer­te biztosítsa a nők­nek a munkához való jogát, munkalehetőségeket, az egyenlő munkáért egyenlő bér fizetésének gyakorlati érvényesülését, hogy egyen­jogúságuk és a férfiakkal egyenlő felelősségük érvénye­süljön a családban, a művelő­désben, a közéletben egy­aránt. E célkitűzések nem ragad­hatók ki a világ általános ha­ladásáért folytatott küzde­lemből: a női egyenjogúság teljes megvalósulásáért foly­tatott harc szerves része a nemzetközi szolidaritásért, a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelemnek. A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség Tanácsa 1974 májusában Varsóban megtartott tanácsülésén ki­dolgozta a Nők Nemzetközi Évének tennivalóit. Az NDN 1975-ben mindenekelőtt arra törekszik, hogy szélesítse kapcsolatait a világ nőmoz­galmaival, bizottságokat hoz létre, erősíti együttműködé­sét a különböző politikai és világnézet alapján álló nő­szervezetekkel. A NDN fel­hívja minden tagszervezetét a Nők Nemzetközi Évének támogatására, sajátos felada­taik kidolgozására, helyzetük értékelésére és követeléseik megfogalmazására, összehív­ja 1975 októberében Berlin­ben a Nők Világkongresszu­sát, melynek előkészítésére széles körű nemzetközi bi­zottságot hoz létre. Hazánk­ban 1975-ben ünnepeljük fel­­szabadulásunk 30. évforduló­ját és ez időszakban tanács­kozik pártunk XI. kongres­­­szusa is. E feladatok jegyében készülünk a Nők Világkong­resszusára és a Nők Nemzet­­közi Évére. A Nők Nemzetközi Évének magyarországi megrendezése hozzájárul felszabadulásunk méltó megünnepléséhez és felkészülésünkhöz a XI. pártkongresszusra. 1975. A Nők Világkongresszusa és a Nők Nemzetközi Éve V 4 vállalat bérpolitikai irányelvei 1975. évre A bérpolitikai irányelveiket a vállalat veze­tősége az alábbiakban foglalta össze: A vállalat gazdálkodásának további javítá­sával biztosítani kell, hogy dolgozóink jöve­delmi szintje 1975. évben tovább növekedjék. Ennek biztosítása érdekében a kollektív szer­ződés előírásainak megfelelően 4,1 százalékos bérfejlesztést irányzunk elő. Az 1975. évi gazdálkodás eredményei mel­lett biztosítani kell legalább egy heti nyere­ségrészesedés fizetési feltételét. A bérfejlesz­tés alapelveként biztosítani kell, hogy az időbéres dolgozók bére mérsékeltebben, míg a teljesítményt­érben foglalkoztatottaké in­tenzívebben növekedjék. A bérfejlesztés végrehajtását alkalmazotti dolgozóknál a havi bér 3 százalékos emelésé­vel, további 1 százalékot differenciáltan sze­mélyi felosztással és a mozgóbér (prémium) növelésével kell végrehajtani. Tisztán órabéres elszámolásban foglalkoz­tatott időbéres fizikai dolgozók bérfejlesztését az Országos Szakmai Bértáblázat által meg­határozott szakmai alapórabérbe történő át­sorolással kell eszközölni, a beállási szint figyelembevételével. A teljesítményt­értjön foglalkoztatott fizikai dolgozók bérfejlesztését az Országos Szakmai Bértáblázat szerint tör­ténő átsorolással, a teljesítményes bértételek átlag 1,65 százalékos felszorzásával és a mun­­kaszervezettség javításával kell biztosítani. Fizikai dolgozók 4,1 százalékos fejlesztése, bontásb­an : Szakmai kategóriák alsó bérhatár elérése miatt 300 m/Ft 0,40 % Koll. szerződésben rögzítettek miatt időkéréseknél 412 m/Ft 0,54 % Koll. szerződésben rögzített egyéb dolgozóknál 444 m/Ft 0,58 % Telj. kat. bérfeji. miatt 1250 m/Ft 1,65 % ösztönző bérezés (prémium, fut., verseny) miatt 706 m/Ft 0,93 % Mindösszesen: 3112 m/Ft 4,10 % Az összes fejlesztést figyelembe véve 1 fő­re jutóan 1280 Ft bérnövekedés, havi szin­ten átlagosan 107,— Ft-ban jelentkezik. A személyi bérbesorolásokat 1975. január 17-ig kell végrehajtani és az alkalmazottak sze­mélyi besorolási javaslatát a személyzeti osz­tályra, a fizikai dolgozók személyi besorolá­si javaslatát a munkaügyi osztályra felter­jeszteni. A személyi besorolások változtatásánál fi­gyelembe kell venni a dolgozók szakmai kép­zettségében, gyakorlatában beállt változást, a munkához és vállalati feladatokhoz való vi­szonyát, az ifjúsági törvény, a kormány nőpo­litikai határozatát és az időseknél a nyug­díjazásba számító átlagb­ér időszakát, továb­bá a 6/1974. Mü. M. sz. rendeletet, mely elő­írja, hogy a szakmai kategória alsó bérhatár szintjét, „az év során a rendelkezésre álló bérfejlesztési eszközök felhasználását úgy kell megtervezni, hogy a szakmai bértételek alsó határánál alacsonyabb alapbér szintű szak­mai kategóriák és minden kategórián belül a szakmai bértétel alsó határa alatt levők át­lagos bérnövekedése magasabb legyen a vál­lalati bérnövekedés átlagánál, azok a szakmai kategóriák pedig, ahol a munkások jelentős hányada a szakmai bértétel felső határa kö­zelében, „vagy azon felül helyezkedik el, mér­sékeltebb b­érfejlesztést kapjanak”. Az Országos Szakmai Bértáblázat, amellyel elláttuk területeink vezetőit, teljesítményel­­számolóit, műhelybizottsági titkárokat, rögzí­ti az előírt követelményeket, hogy milyen szempontok alapján kell dolgozóinkat a sze­mélyi órabér megállapításánál figyelembe venni. A szakmai előírások betartásánál a men­­­nyiségi, minőségi munkák végzésénél, a mun­kafegyelem betartása, a biztonságos munka­végzés, valamint a szakmában előírt, letöl­tött idő elérésénél, illetve döntése milyen ka­tegóriában végzi munkáját. A fejlesztésnél különösen figyelembe kell venni a teljesít­­ményes kategóriabérek beállási szintjét, hogy a szakmákra vonatkozóan túllépés­­ ne követ­kezzen be, azért túlmenően az esetleges fej­lesztésre is lehetőség legyen. A szakmai alapórabér felső határát túllé­pett dolgozók besorolását felül kell vizsgálni és ezen dolgozók javasolt órabérét a válla­lat igazgatójához személyre szóló indoklással folyó évi január 17-ig kell felterjeszteni. A jelenlegi kiemelt bért csak igazgatói elbírálás alapján lehet megtartani, vagy megváltoz­tatni. Alapvető követelmény, hogy a kategória felső határát csak a „Szakma mestere” vizs­gával rendelkezők érhetik el, vagy léphetik túl. Szakmunkás munkát végző dolgozók, ha szakmunkás képesítéssel nem rendelkeznek, csak betanított munkásként sorolhatók be. A munkakönyvi bejegyzés alapján központi nyilvántartás készül, melyet az illetékesek rendelkezésére bocsát a munkaügyi osztály. A beküldött javaslatokat a központi nyilván­tartás alapján felül kell vizsgálni és a té­nyeknek megfelelően kell realizálni. Kitűző — brigádvezető beosztásra csak „Szakma meste­r vizsgával rendelkező dol­gozót lehet kiemelni. A „Szakma mestere” vizsgával — vagy magasabb végzettséggel — nem rendelkező, kitűző beosztásban dolgozó­kat 1975. február 1-e után alkalmazni nem le­het. Ezeket a dolgozókat szakmai képesítésük­nek megfele­ően, fizikai munkára kell beosz­tani. A „Szak­ma mestere vizsgával nem rendelkező szakmunkás brigádvezetők 1975. április 30-ig lehetnek brigádvezetői beosztá­sukban, amennyiben addig a Szakma meste­re címet nem szerzik meg, fel kell menteni és brigádba, fizikai munkára kell beosz­tani. A személyi órabér-besorolást, a javaslatte­vő üzemvezető, építésvezető aláírásával és a társadalmi szervek javaslatával ellátva kell leadni a munkaügyi osztályra. A beküldött személyi besorolások módosí­tását a munkaügyi osztály 1975. január 26-ig visszaigazolja úgy, hogy a januári bérfizetés már az új besorolás szerint legyen számfejt­hető. Minta a beküldési kimutatáshoz: Név törzsszám szakma jelent, javasolt Kovács József 32.06.12 kőműves 12,50 12.80 Vállalati szakmai beállítási szintek 1975 évre: kőműves 14,02, villanyszerelő 13,55, vil­lanyszerelő bem. 10,90 Ft, asztalos 13,02 Ft asztalos bsm. 10,90 Ft, könnyűgépkezelő 10,90 vb.­szerelő 11,56 EH, hőszigetelő 13,55 Ft, hő­szigetelő bsm. 10,90 EH, tmk-szerelő 13,02 Ft tmk bsm. 10,90 Ft, festő 13,55 Ft, víz-, fűtés­­szerelő 13,55 Ft, víz- fűtésszer. bsm. 10,90 Ft lakatos 13,02 EH, lakatos bsm. 10,90 Ft, ács 14 02, ács bsm. 10,90 EH, tetőfedő 13,55 Ft, te­tőfedő bsm. 10,90 Ft, burkoló 13,55 Ft, bur­koló bsm. 10,90 Ft, betonozó 11,56 Ft, par­kettás 13,55 Ft, parkettás bsm. 10,90 Ft, mű­köves 13,55, műköves bet. m. 10.90 Ft, kubi­kos 10,40 EH, gépkocsirakodó 10,90 FH, fűtő 13.55 EH, segédmunkás 9,80 EH, üveges 13.55 Ft, üveges bsm. 10.90 Ft, bádogos 13.55 Ft bádogos bsm. 10,90 Ft, nehézgépkezelő 13.55 Ft, autódarus 13.55 FH. m.­szálló dolgozók 10,90 Ft, karbantartók 13,55 Ft. A személyi besorolásnál ügyelni kell arra, hogy az egy­éves gyakorlattal rendelkező szakmunkások a szakmákban az alsó bérhatár szintjére kerül­jenek. A szakmunkásvizsgát követően az egy évet még nem dolgozott szakmunkások a szakmai bérhatár alsó szintje alatt is besorolhatók. A dolgozók személyi besorolását követően a vállalatnál alkalmazott bérkategória alap­bértételeit differenciáltan módosítani kell úgy, hogy annak évi kihatása 1,65 százalék béremelkedés legyen. Az 1975. évre vonatkozóan a vállalati nor­mák kategória alapbérét az alábbiakban álla­pítjuk meg: A kategóriás teljesítmény­es alapbért a vál­lalati normákra vonatkozóan valamennyi szakmában egységesen állapítjuk meg, szak­mai változás nélkül. A fejlesztés azokban a kategóriákban je­lentkezik, ahol vállalatnál a legtöbb munka előfordul, egyéb kategóriákban az előfordu­lás miatt jelentéktelen. Az új kategóriabérek bevezetésének határ­ideje 1975. április 1., addig a jelenlegi bér­tételeket 2 százalékos felszorzással kell al­kalmazni. Az előzőekben közreadott irányelveket szak­­szervezeti tanácsunk még nem hagyta jóvá, így előfordulhat annak kisebb módosítása. Az irányelvekben rögzített elveket a vállalat gaz­dasági helyzete kellően alátámasztja és szük­ségessé tette a vállalatunknál kialakult hely­zet, valamint a megjelent kormányszintű in­tézkedések. A közz­é­adott elvek érvényesíté­sével el kívánjuk érni, hogy a szakmai fel­készülés és a teljesítményes munka nagyobb megbecsülést nyerjen vállalatunknál. Remélem, hogy az irányelveket kellő meg­értéssel fogadják dolgozóink. Borbély Lajos igazgató KST a vállalatnál A vállalatnál több mint 15 éve működik a Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztár (KST). A KST gazdasági éve de­cember 1-től a következő év november 30-ig tart. Kezdetben évi 40—50 000 Ft betétvállalás volt dolgo­zóink részéről, jelenleg pe­dig közel 2 millió Ft-nál tar­tunk. A létszám 12-szeresre, míg a betét­vállalás 20-szo­­rosra növekedett. Ez­ek a tényszámok legjobban bizo­nyítják a KST-szervezet sok­oldalú előnyét, hasznát. Először is a betét minden év november 30-ig kamatai­val együtt visszafizetődik, hi­szen a karácsonyi ünnepekre úgyis mindig több a kiadás, téliruházat-pótlás, tüzelő­biztosítás, hízóvásárlás, kará­csonyi ajándékozás stb. Ezek a gondok mind elvi­selhetőbbé válnak, ha ezekre már előre gyűjtünk a KST- betét­vállalással. Másik nagy előnye, hogy év közben a nem várt kiadá­sokra 3 hónapos tagság után már kölcsönt lehet felvenni, 2 százalékos kamattérítéssel, 4 havi törlesztésre. A kölcsön nagysága általá­nosságban egyhónapi fizetés erejéig megengedett, úgy, hogy a négyhavi levonás mértéke havonként nem ha­ladhatja meg a fizetés 33 szá­zalékát. A KST adminisztrációs te­endőinek ellátására a Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztár részére kiadott ügyviteli sza­bályzatban meghatározott rendelkezések az irányadók. A KST szervei: a) a köz­gyűlés, b) a vezetőség, c) az ellenőrző (felügyelő) bizott­ság. A KST vezetőségének és ellenőrző bizottságának fel­adatait az alapszabály szabá­lyozza. A vállalt betétek levonása után a Megyei Nemzeti Ban­kon keresztül a helyi OTP- fióknál kerülnek elhelyezés­re. A fentebb közölt tények kedvezőek a takarékos szán­dékos dolgozóknak. Belépés a KST-be: A KST- tagság soraiba belépni gya­korlatilag az alábbiak sze­rint lehet: A belépni szándékozó dol­gozónak ,,Belépési nyilatko­­zat”-ot kell kitölteni és azt személyesen aláírni. Tartalmaznia kell a pontos, elolvasható névírást, születé­si év, hó, nap és állandó la­káscím megjelölést és a be­tétvállalás összegének meg­határozását. A szabályszerűen kitöltött belépési nyilatkozatokat a he­lyi művezetőknek, teljesít­ményelszámol­ónak kell átad­ni, aki továbbítja a központi ügyintézőknek, bérkartonra, betétnaplóba való felvezetés céljából. Területi megosztásban, sző­kébb körben ügyintézői, fel­világosítói (a KST-nek) Eger­ben a bércsoport dolgozói tel­jesí­tményelszámolók, pénz­táros. Hatvan területén : helyi művezető, normáell­enőr és teljesítményelszámoló. Gyöngyös térségében: he­lyi művezetők, teljesítmény­elszámolók. Központban : bérosztályon Gord­a Lászlóné KST-ellenőr, Garai Jánosné ügyintéző, Normacsoport irodában Blahó József KST-pénztáros. A vállalt betétösszegnek levonása, az esetlegesen fel­vett kölcsönöknek törleszté­se is csak a havi végelszámo­lásból történik. A KST-tag kölcsönigényét és egyéb óhaját egy héttel előbb kell hogy jelezze azok­nál a személyeknél, akiknél a belépését kérte a szervezetbe. Az igény bejelentése kölcsön vonatkozásban egy héttel ko­rábban azért kell, hogy le­gyen idő a szükséges admi­nisztrációs teendőket elvégez­ni és az igény kielégítésének lehetőségét átvizsgálni. A letisztázott és a vezető­ség által jóváhagyott engedé­lyezett kölcsönfelvételt, kifi­zetést gyakorlatilag minden héten csütörtökön 12—13 óra között a normairoda helyi­ségben­ id. Blahó József pénz­táros, vagy a bérosztályon Gorda Lászlóné ellenőr telje­síti.A tagnak­ jogában áll ere­detileg vállalt havi rendsze­res megtakarításának össze­gét a befizetési időszak fo­lyamán bármikor felvenni. A betéteik visszafizetése az alapszabályban meghatáro­zott időpontban, a kamatai­val együtt egyszerre történik. Az alapszabályban megjelölt esetekben (pl. munkaviszony megszűntekor) a tag betétje azonnal kifizethető, vagy la­kás címére postázandó. Blahó József

Next