Állami Építők, 1988 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1988-01-01 / 1. szám
1988. január hó SZAKIPARI FŐÜZEM így dolgoztak tavaly Fucskó János szakipari főüzemvezető válaszol kérdéseimre. — Hány dolgozója van a főüzemnek? — összesen 197. Ebből 26 alkalmazott. — Milyen önálló munkákon dolgoztak tavaly? — Budapesten lakásokat, Miskolcon postaforgalmi épületet, Dabason lakásaivat. Borsodivánkán a szociális otthon szakipari munkáit végeztük. Az éves termelésünk mintegy 40 százalékát, ezeknek a munkáknak a vállalkozásait, szerződését, ár-, és műszak észrevételét a főüzem dolgozói végezték. — Van-e különbség a vállalati és önálló munkák kivitelezésében? — Igen, önálló vállalási munkáknál csak akkor vonulunk fel, amikor a munkaterület teljes mértékig biztosított. Általában egyszer végezzük el a munkát (pl.: festés, tapétázás). Ha a munkákat megrongáljuk és újra kell javítani, ezeket leszámlázzuk. Sajnos ezt a vállalati munkáknál még nem tudtuk elérni. — Hogyan tovább? — Az idei év első hónapjában a SZOT-szálló építési munkáira koncentráljuk a létszámot. Főüzemünk piackutatása folyamatos. Meghatározó lesz az önálló kivállalású munka. Kérem az építőmesteri kollégákat, hogy a megfelelő időt biztosítsák a szakipari munkafolyamatokhoz. Csak így tudunk első osztályú munkát végezni. Szeretném, ha nem úgy kellene a festőinknek glettelni, hogy a kőműves közben még a helyiségben javít... Frigyik László termelési osztályvezető így vélekedik: — A szakiparosok tavalyi munkájából kiemelem a jól szervezett befejező üzem teljesítményét. A burkolóüzem is átlagon felül dolgozott. Azonban kedvezőtlen a kép a szigetelőüzemben, mert az alvállalkozói munkákat nem megfelelően szerződtetik. Kevés a hőszigetelő és bádogos szakmunkás. Tetőszigetelő szakmunkásképzés az egész országban nincs, ami ágazati probléma. Tetőszigetelési munkáknál egyébként javult a garanciális munkák helyzete amióta 3 éve áttértünk a Báév tetőszigetelési módra. Rajna Márton üzemvezető ALAPBÉREK, KERESETEK Párbeszéd a bruttósításról A bruttósítással kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedtek a résztvevők azokon a megbeszéléseken, amelyre Németh Imre gazdasági igazgatóhelyettes vezetésével került sor Egerben és Gyöngyösön. Ahhoz, hogy " személyi jövedelemadó bevezetése és a 10 százalékos nyugdíjjárulék ne okozzon keresetcsökkenést, az alkalmazottak és a fizikaiak keresetét kötelezően fel kell emelni. Ez a feladat a keresetbruttósítás. A bruttósítás bonyolult feladat, mert keresetelemenként (alapbér, pótlékok, prémium, jutalom stb. kell elvégezni. A bruttósított keresetelemek dolgozónként nagyon különbözően adódnak össze, így a progresszív elvonás eltérően hat az egyes dolgozókra. Amint arról a gazdasági igazgatóhelyettes tájékoztatta az érdeklődőket, az új, bruttósított alapbéréről mindenki tudomást szerez január 15-ig. Ekkor kapjuk meg ugyanis azt az értesítést, amelyből kiderül: alapbéresítették a 310 forint összegű, eddig ,,húspénznek" nevezett bérkiegészítést. A vállalat a dolgozó decemberi alapbére szerint bruttósítja a kereseteket márciusban készülnek el ezzel a munkával. A módszer — a rendeletek szerint — tehát a következő: elsőként egyénileg bruttósítják a dolgozók várható 1987. évi bérét, úgy, hogy a korábbi nettó kereset ne csökkenjen. Ezek után meghatározzák, hogyan épüljön fel a bérelemekből (alapbér, havibér, órabér, pótlékok: fix százalékos. prémium, teljesítményprémium; egyéb kifizetések: jutalom stb.) bruttósított bér. A fizikai dolgozóknál a tiszta teljesítménybér bruttósításánál ki fogják számítani a bázisévi teljesítménybérük átlagos bruttósítási mértékét és azzal bruttósítják a normákat. A betegség ideje alatt a dolgozó nem munkabért, hanem a táppénz bázisául szolgáló időszak átlagkeresetének valamely részét kapja majd. A bruttósítást ki-ki saját maga kiszámíthatja, illetve ellenőrizheti azoknak a táblázatoknak a segítségével, amelyek a főbizalmiaknál megtekinthetők. i Állami epítök j. BESZTERCEBÁNYÁN JÁRTAK A Partizán Múzeumot látták A múlt esztendő 12. havában kétnapos vállalati kiránduláson vettek részt munkásőreink. Nyeső András szakaszparancsnok irányításával Csehszlovákiában tett látogatást az acélszürke egyenruhások 28 fős csoportja. Az önként vállalt szolgálatot teljesítők családtagjaikkal jártak Besztercebányán. Az egy éjszakát a vállalattal csereüdültetésben lévő ottaniak vendéglátásaként Králikyben töltötték munkásőreink. A kirándulóprogram szerves része volt a besztercebányai Partizán Múzeum megtekintése. A második világháborút idéző fegyverzet a megőrzött tárgyi emlékek a haladó erők sikeres harcának állítanak emléket. A munkásőreink, családtagjaik körében Csehszlovákiában BIZALMI CSOPORTOK Emelni kell a mércét Vállalatunk szakszervezeti bizottsága 1987. november 24-i ülésén értékelte a bizalmi csoportok tavalyi tevékenységét. Megállapította, hogy ez a munka a központi szervezeteknél és az ipari főüzemnél eléri a kívánt szintet, máshol alacsonyabb a színvonal. A termelőszervezeteknél a munkahelyek szétszórtsága miatt a bizalmi csoportok munkája szerteágazó. A főbizalminak körülményes a vidéki munkahelyen dolgozó bizalmival a kapcsolattartás, az információátadás. Könnyebb helyzetben vannak a központban dolgozók. Itt minden hónapban rendszeresen megtartják a bizalmiak megbeszéléseiket, melyen elosztják a szociális segély- és OMB-kereteiket, megbeszélik az aktuális problémákat, a soron következő feladatokat. Áttanulmányozák az szb következő ülésének anyagát, ily módon segítséget nyújtanak a munkájához. Ilyen megbeszéléseken lehetőség nyílik arra is, hogy az e területen dolgozók mindennapi problémáit megismerjék, az apró-cseprő munkahelyi ügyekben jó tanácsokkal segíthessenek egymásnak. Feltétlenül javítani szükséges az információ megfelelő áramoltatását (visszacsatolását) az agitációs munka erősítése érdekében. A partner gazdasági vezetők és a bizalmiak kapcsolata — a központ területén — megfelelő. Javaslataikat, véleményüket figyelembe veszik. A vezetők a munkahelyi demokrácia érvényesítésére törekszenek. A bizalmiak munkájában hiányosságként említem, hogy nem foglalkoznak eleget a megfelelő munkahelyi légkör kialakításával. Nem érzik eléggé csoport-összetartó felelősségüket. Nehezen nyilvánítanak véleményt, közösségformáló hatásuk nem érvényesül eléggé. Tóthné Rácz Anna főbizalmi KOMMUNISTA KÖZÖSSÉGEK A pártcsoport A pártcsoport az alapszervezet része. Teendőit elsősorban az alapszervezet feladatai határozzák meg. Mivel igen szoros, közvetlen kapcsolatban van munkaterületeivel, az ott dolgozó emberekkel, minden felvetődő politikai kérdésre konkrétan kell válaszolnia. A pártcsoportok munkája ezért rendkívül változatos. Mozgósítják, szervezik a párttagságot a taggyűlés, a pártvezetőség által megjelölt feladatok végrehajtására. Határozatot nem hozhatnak, de a feladatok egységes értelmezésének kialakításán, a munka megszervezésén nagy önállósággal kell munkálkodniuk. A pártcsoportok tevékenységében fejleszteni kell a politizáló légkört, a párt helyi feladatainak kialakításában való részvételt, a végrehajtást akadályozó nézetek és jelenségek elleni következetes harcot. A pártcsoport rendezvényei, a kötetlen eszmecserék a tagság eszmei, politikai-szervezeti egységét, az alapszervezetek kommunista közösségének erősödését szolgálják. Körültekintően kell foglalkoznunk az egyéni gondok, személyi problémák megoldásával. Fontos feladatuk a párttagok, valamint a pártonkívüliek nevelése, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése. Nagymértékben reájuk hárul a párt politikájának terjesztése, a pártmegbízatások kiadása, teljesítésük ellenőrzése és az egyes tagok munkájának értékelése. Tevékeny közreműködésük nélkül nem lehet sikeres a taggyűlések előkészítése, a párttagság véleményének, javaslatainak megismerése és hasznosítása. Nélkülözhetetlenek a munkahelyi kollektíva politikai arculatainak és hangulatának elemzéséhez és alakításához. Alapvető feladataik közé tartozik a termelési teendők megoldására való mozgósítás, a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom fejlesztése. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a szocialista brigádmozgalomra. Nagy részük egyre inkább szorgalmazza a brigádmozigalomimal szlembeni követelményeket, a „Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni” jelszó megvalósítását. Ebben a munkában szorosan együtt dolgoznak a szakszervezeti és KISZ- i bizalmiakkal. Fejlődő tömegkapcsolatuk eredményeként a termelőmunkában, a társadalmi tevékenységben legjobban kitűnt pártonkívüliek közül javaslatot tesznek az alapszervezet vezetőségének, a pártvezetőségnek tagfelvételre és segítik erre való felkészültségüket. A pártcsoportvezető rendszeres feladata a tagsági díj beszedése. Mindezeket a feladatokat a pártcsoportjaink csak akkor láthatják el eredményesen, ha szervezeti életük folyamatos és rugalmas. Értekezleteiket két taggyűlés között, de ha a feladatok indokolják, szükség szerint hívják össze. Eredményes működésük fontos feltétele, hogy a vezetőség számít munkájukra, ad részükre feladatokat és elismeri véleményüket. Tevékenységük jelentős része az emberek ügyes-bajos dolgaival való foglalkozás. A pártcsoport tagjai jól ismerik egymást, kommunista közösség tagjai, akik felelősséggel tartoznak egymásért. Fejlesztik az összetartozás, a segítés érzését és annak gyakorlatát. A kommunista elvszerűségből és elvtársiasságból adódik, hogy a jól dolgozó pártcsoport tagjai megosztják egymással örömüket, gondjaikat, időben fellépnek a hibákkal szemben, megvédik egymást és más munkatársaikat is, a jogtalan sérelmektől, az eszméinktől idegen életmód és magatartás hatásától. A pártcsoportjaink létszáma nyolc-tíz fő között van, ez optimálisnak tekinthető. A pártcsoportok munkáját a csoportgyűlésen megválasztott, a taggyűlés általi jóváhagyott pártcsoportvezetők irányítják. Tevékenységüket a vezetőség fogja össze, irányításukat elsősorban a szervezőtitkár végzi. Vállalatunk pártcsoportjai a kötelező napirendeket feldolgozzák. Munkájuk színvonalát nagymértékben meghatározza a csoportvezető tájékozottsága, egy-egy csoporttag informáltsága. A mostani önértékelés és a gyakorlati tapasztalat alapján szükségessé válik a pártcsoportmunka újraértékelése, a csoportok létszámának felülvizsgálata, érdeklődési kör szerinti csoportok kialakítása, a rendszeres csoportgyűlések megtartásának ösztönzése. Meg kell találni a módját, hogy ezeknek a kis sejteknek a tevékenységét, pezsgővé, életképessé tegyük. A pártcsoportok tevékenységét szükséges az alapszervezeti taggyűléseken is megvitatni. Az alapszervezeten belüli differenciákat ki kell egyenlíteni, a jól menő csoportok tapasztalatait át kell adni a gyengébben funkcionálóknak. A pártcsoportmunka gyengesége tükröződik az egyes pártfeladatok teljesítése színvonalakon is. Titkári értekezleten, de pártbizottsági és végrehajtóbizottsági szinten is foglalkoztunk az információs tevékenység végzésével. Erre a nagyon fontos tevékenységre több alapszervezetünk nem fordít megfelelő gondot. Az alapszervi önértékelések a pártfeladatok teljesítését jónak tartják, de több esetben szóvá teszik, hogy némelyeknek szükség lenne feladatot adni... Mi A RENDELTETÉSE? Bér és juttatás Mi a rendeltetése a szociális juttatásnak és — különösképpen, ha készpénzben fizetik ki —, mi különbözteti meg a bértől? A szociálpolitika pontos és tömör meghatározása mindmáig vitatott. Értő szerzőtől olvastam egy szellemes definíciót: „az az állampolgár, aki tehetségéhez mérten eleget tesz a társadalommal, a családjával, és saját magával fennálló kötelezettségeinek, biztonságos és derűs életkörülmények között élhessen, még olyan helyzetben is, amikor önhibáján kívül nem tud dolgozni”. Körülbelül ez a lényege.. Éppen ezért a szociálpolitika célja — többek között — az időleges, vagy végleges jövedelem kiesés — legalábbis részleges — ellensúlyozása. Ide tartozik a nyugdíj, a táppénz vagy a gyermekgondozási segély. Fontos az is, hogy azok, akik népesebb család eltartását vállalják, ne kerüljenek túlzott hátrányba az egyedülállókkal, vagy az egy-két gyermekes családokkal szemben. Ezeket a különbségeket mérsékli a családi pótlék vagy a sokgyermekeseknek, a kicsinyeiket egyedül nevelő dolgozó anyáknak nyújtott segélyek. Ha a szociális juttatások alacsony színvonalúak, óhatatlan, hogy a munkahelyen nemcsak a teljesítményt, a végzett munka mennyiségét veszik tekintetbe a fizetések elosztásakor, hanem többé-kevésbé azt is, ki milyen körülmények között él. Pedig ez nagyon igazságtalan. Egy lusta ember se kapjon érdemtelenül magas órabért, jutalmat, ha öt gyereke van. Senkit ne alkalmazzanak mondjuk „szakértőnek" kizárólag azért, mert jól jönne egy kis kiegészítés a nyugdíjához. Vagyis a bért mindig a munkával érdemeljük ki, a szociális juttatásnál viszont a rászorultság, a hátrányos körülmények javítása az irányadó. Nyilvánvaló, hogy a szociális ellátás bármiféle fejlődésének, javulásának kizárólag az ésszerűbb, hatékonyabb termelés, a jobb gazdálkodás lehet az alapja. Ehhez viszont szorosan hozzátartozik az is, hogy a vállalat okosan, ösztönzően, a valódi teljesítmények alapján differenciálva gazdálkodjon a bérekkel, s hogy a vállalati szociálpolitika mindennapi gyakorlatában is előrelátóan tegyenek különbséget, érdem szerinti fizetés és a szükség alapján megítélt szociális juttatás között.