Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2006. január-június (9. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-22 / 3. szám

4 Sztorik, esetek2006. január 22., vasárnap FONTOS MONDAT HILLER ISTVÁN, az MSZP elnöke: „Nem fogok beírni az ellen­őrzőjébe, de Szanyi Tibor­nak nem kellett volna meg­jelennie Kende könyvének bemutatóján.” FÁBRY SÁNDOR: showman: „Amikor a Klubrádióban Darvas Iván kezét megfogja a színezett szőrzetű, haditu­dósításait általában szállodai szobákból adó Orosz Jó­zsef, és a magának milliár­­dokat privatizáló volt KISZ- titkárral hármasságot alkotva együtt hüppögnek ötvenha­tan, akkor nem tudok to­vább hátrálni.” HORVÁTH ÉVA, a Magyar Vizsla főszerkesztője: „Amikor a Vörösmarty téri Kendermag-ellenes tüntetést szerveztük, és végig fütyül­tünk, két hétre rá azt mond­ta nekem valaki: remek volt, tudod, hogy az egész Fi­­desz-vezetés a térdét csap­­dosta a röhögéstől..." BICSKEI BERTALAN, labdarúgóedző: „Egy finn szakember szerint a mai európai profi labdarú­gó 200-250 nagyon intenzív mozdulatot hajt végre egy mérkőzésen. Mármost ez­után én kimentem egy ma­gyar bajnokira, és letesztel­tem egy játékost. Tudtam, hogy egy nem igazán intenzí­ven játszó labdarúgót figye­lek. Mégis megütköztem az eredményen. Azt a döbbene­tes tényt tapasztaltam, hogy egyetlen intenzív mozdulata sem volt a meccsen!” CSERHALMI GYÖRGY, színész: „Húszévesnek lenni a leg­jobb. Nekem az volt. Ötven­nyolc évesen pedig azt gon­dolom, hogy minden évet jól meg kell élni, mert gyorsan elmegy." Betörőt lelőni nem kell félnetek? Szlovákiában január 1 -je óta a polgárok akár meg is ölhetik a betörőt. Ha utólag bebizonyosodik, hogy csak a tulajdonu­kat védték, nem kell tar­taniuk a büntetéstől. Ná­lunk egy ilyen módosítás alkotmányba ütközne - pedig lenne rá igény. I­gazából maguk a szlovákok sincsenek tisztában az új jogszabállyal, és félnek is a szabadabb fegyvertartás ve­szélyeitől. (Éles maroklőfegyve­reket egyébként csak a járási rendőrség jóváhagyásával lehet birtokolni.) A többség úgy véli, az emberek ne akarjanak, és ne is tudjanak lövöldözni. A tör­vénymódosításnak talán csak a vadász- és fegyverboltok örül­nek. A szlovák közvélemény vi­szont inkább attól tart, hogy a drákói szigort egyesek a saját ér­dekeik szolgálatába állítják, s nemsokára megemelkedik a fegyverekkel való visszaélések száma. Azt ugyanis utólag már nagyon nehéz eldönteni, hogy egy portán belüli fegyverhasz­nálat milyen körülmények kö­zött történt: valóban önvédelem­ről volt-e szó, vagy a tulajdon jo­gos megvédésének álcázott gyil­kosságról? Akárhogy is lesz a jövőben Szlovákiában, egy biztos: a ma­gyar törvények a hasonló szituá­ciókat jelenleg az arányosság el­ve alapján ítélik meg. - A vagyon elleni bűncselekményt nem le­het elhárítani élet elleni táma­dással - jelentette ki lapunknak dr. Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet osztályve­zetője, az ELTE egyetemi taná­ra. Szerinte a tulajdon sohasem érhet többet az emberi életnél, még akkor sem, ha az egy bűnö­ző élete. „Nem az állampolgár tiszte olyan döntést hozni, amely akár a legsúlyosabb következmén­­nyel is járhat - mondta. - A ma­gyar jogrend szerint a vagyon, illetve a fizikai épség megvédé­sének mindig arányosnak kell lennie a támadás mértékével. Olykor persze előfordulhat, hogy valaki átlépi a jogos véde­lem kereteit, ilyenkor a bíróság­nak kell mérlegelnie, hogy tettét menthető felindulásból követte-e el. A büntetés korlátlanul eny­híthető, vagy az illető akár fel is menthető, ám ezt minden eset­ben a körülmények alapos vizs­gálata előzi meg.” Arra a felvetésre, hogy egy váratlan tettenérés esetén vajon elvárható-e bárkitől, hogy né­hány másodperc alatt felmérje a helyzetet, és a támadással ará­nyos védekezés szabályai sze­rint reagáljon, a kriminológus azt felelte: autóvezetés közben is másodpercek alatt kell dönteni, s akkor is emberéletek múlhat­nak egy-egy szituáció helyes megítélésén. A jelenlegi törvé­nyek tehát csak akkor biztosíta­nak büntetlenséget egy bűnöző életét kioltó állampolgárnak, ha utólag a bíróság előtt sikerül be­bizonyítania, hogy a támadás is emberéletet fenyegetett. Amerikában más a gyakorlat. Ott a magántulajdon szentsége bizonyos esetekben felülírhatja az emberi élethez fűződő jogot: ha például valaki a birtokán ille­téktelen behatolóra bukkan, s le­­puffantja az illetőt, a bíróság nagy valószínűséggel felmenti őt, hiszen csak megvédte azt, ami az övé. Ám az ottani jog­rendszer egészen más gyöke­rekről fakad. A kriminológus szerint az amerikai szemlélet történelmi hagyományai még az amerikai polgárháború idejére nyúlnak vissza, amikor a fegy­veres önvédelem a mindenna­pok része volt. A fegyverhaszná­lat társadalmi beágyazottságán azóta sem tudtak változtatni. Szlovákiában viszont más a helyzet. Az ottani szigorításnak dr. Kerezsi Klára szerint politi­kai okai vannak. „A büntető jogrend rendkí­vül könnyen átpolitizálható - je­lentette ki. - Egy ilyen szigorítás­sal szavazatokat lehet nyerni, méghozzá azért, mert az embe­rek félnek. Igazából senki nem tudja, hány bűncselekmény van az országban, s a többség általá­ban sokkal rosszabbnak hiszi a helyzetet, mint amiről a statisz­tikák árulkodnak, de meglova­golják, sőt sokszor irányítják is ezeket a megfoghatatlan félel­meket. ” A szlovákiaihoz hasonló szi­gorítás nálunk egyébként nem is volna összeegyeztethető az alkotmánnyal - állítja dr. Kolláth György alkotmányjog­ász. A magyar alaptörvény ugyanis világosan rögzíti az élethez fűződő abszolút jogot, ezért az alkotmány egész rend­szerét kellene felforgatni. „A magyar jogrend ebben a tekin­tetben szerintem jó, és nem is volna helyes ezen módosítani” - jelentette ki Kolláth. Bár a gyakorlatban más elvet követett, elméleti síkon hasonló a véleménye Fontányi Gábor­nak, hazánk egykori bécsi nagykövetének is. Ő két évvel ezelőtt a lakásán sörétes puská­val fenékbe lőtt egy pisztollyal fenyegetőző bolgár betörőt, s a későbbi vizsgálat is megállapí­totta a jogos önvédelmet. „Sze­rintem csak a védekezés, a tá­madás elhárítása védhető jogi szempontból, az emberi élet ki­oltásának nincs értelme - mondta. - A szlovákiai szigorí­tással szerintem csak visszaélni lehet, s ezt ott is hamarosan be fogják látni.” Dián Tamás Furcsamód Fontányi Gábor, volt bécsi nagykövet aki pedig puskával lőtt a betörőre, ellenezné, ha a törvény megengedőbb lenne DR. BÁRÁNDY GYÖRGY ODAPÖRKÖLNE „AKI A JOGTALANSÁG talaján áll, az vállalja jogsér­tő tettének minden követ­kezményét!” Ez dr. Bárándy György ügyvéd véleménye, aki hivatkozik érvelésének alátámasztására egy 1920- as tankönyvre is. Szerinte nekünk is a szlovák gyakor­latot kellene követni. „A ma­gyar törvények szerint a vé­delemnek mindig a jogtalan támadás elhárítását kell cé­loznia" - mondta. AMIKOR A KARATEKLU­­BOKBAN emberek tízezreit tanítják arra, hogyan kell puszta kézzel úgy odaütni, hogy a másik belehaljon, egy eszköz nélküli támadás is lehet életveszélyes. A megtámadott nem tud­hatja, hogy támadója birto­kában van-e ilyen tudás­nak, tehát akár a fegyver­­használat is arányos véde­kezésnek minősíthető a ré­széről.” Duma van, a hülyeség pártsemleges Néha a magyar politikusok is Political Capitalnek nem volt oldalas könyvet összehoznia. K­i akart lökni a szobá­jából, miközben azt or­dította: takarodjak on­­­­nan, és szidta az anyu­kámat. Ezután egy széket rán­tott, és azzal kergetett ki a szo­bából” - mondta a sajtónak Hanó Miklós kisgazda-képvise­lő 2001-ben Pallag László kép­viselőtársáról. Ettől az esettől legfeljebb fanyar mosolyra fut­ja, mert felidézi a nagy elánnal indult olajbizottságosdi idejét, amelyeket azóta más témák, más bizottságok váltottak fel. Történelem ma már ez a mondat is: „A párt tele volt lel­kileg sérült, deformált embe­rekkel. Sokszor úgy éreztem magam, mint egy ideggondozó­ban, ahol én vagyok a pszichiá­ter.” Ezt a remeklést az azóta már nem létező szocdem párt félrebeszélnek, így a nagy kunszt egy 106 hajdani elnöke, Petrasovits An­na követte el. Volt olyan politikus, Bokros Lajos, aki bár nem volt népsze­rű, nem is kereste, de néha nem volt választás, nevetni kellett rajta, ha megvil­lantotta humorát a parlamentben. „Igen Tisztelt El­nök Úr! És mélyen tisztelt képviselő úr!” - szólalt fel a parlamentben egy őt támadó politi­kus kritikája után Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügymi­nisztere. „Most bevallom ön­nek utólag, hogy a diplomámat nem ötven dollárért, hanem hu­szonötért vettem. Tudnillik, kettőt vettem egyszerre, és ezért kaptam árengedményt az indiánoktól”. (Az önirónia egyébként azóta is úgy hiány­zik a hazai közbeszédből, mint rossz viccből a csattanó.) Van olyan, akin azért nevet­tünk, mert nem nagyon volt humora: „Én azt gondolom, hogy nem tudom, mi az, hogy kampány” - mondta egy stúdi­óban Medgyessy Péter, aki ezt is elárulta: „Én egyre vagyok büszke ebben a kormányban: mindenkinek van egy szakmája.” Persze, léteznek telitalálatok is. A már elhunyt Gyuricza Béla fideszes képviselő egyszer így fogal­mazott: „Torgyán politikája jórészt arra épül, hogy az emberek felejtenek.” Gyuricza Béla nem láthatott a jövőbe, nem tudhatta, hogy 1998-ban Orbán Viktor azzal a Torgyán Józseffel alakít majd kormányt, aki szerinte a rossz memóriára építkezik. Azt sem sejthette, hogy Orbán ellenfelei milyen erővel ragaszkodnak majd közleményeikben ahhoz, hogy azt a kormányt Orbán- Torgyán kormányként emle­gessék. Deutsch Tamás egy bulvár­lapnak a Fidesz kormányzása idején mondotta Szent István királyról: „Bátran vállalta a rö­vid távon népszerűtlen intézke­déseket”. Arról, hogy Koppány felnégyelését rövid távú nép­szerűtlen intézkedésnek gon­dolja-e Deutsch, nincs adat. A mai szélkakasos időkben pe­dig feltétlenül említést érdemel Csurka István 1999-ben, a par­lamentben ismertetett madárta­ni értekezése, a mai szélkaka­sos MSZP-kapmány előhangja: „a galamb és a héja hibridje a szélkakas, és a szélkakas akkor is visszataszító, ha vörös.” Kumin Ferenc politológust arról kérdeztük, hogy Zuschlag János szocialista képviselőn kívül bukott-e magyar politikus nyilvánosan elmondott ostoba szöveg miatt 1989 óta. Kumin nem emlékszik hasonló esetre, de az biztos, hogy felelőtlen ki­jelentések nagy károkat tudnak okozni a pártoknak. A kiadó kedvence az SZDSZ 1999-ben kiadott szabadelvű hitvallásának az a mondata, amely kissé távol áll a párt po­litikájától. „Az állam alapvető feladata az emberek boldogsá­gának megszervezése.” A Fél­­rebeszélős kiadványt bővítik. Duma van bőven. Izing Antal A párt tele volt lelkileg sérült, de­formált emberek­kel Úgy éreztem magam, mint egy pszichiáter. Alkalom bőven van, hogy a politikus félrebeszéljen

Next