Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
2 NÉPÚJSÁG Egy hét a külpolitikában Az elmúlt héten folytatódtak az amerikaiak Kuba-ellenes és Kína-ellenes provokációi. Az amerikai sajtóban és a kongresszusban egyaránt uszítanak a forradalmi Kuba ellen, s hírek jelentek meg arról, hogy az amerikai haditengerészet jogellenesen „ellenőrizni” akarja a kubai hajóforgalmat. Egy amerikai U— 2-es kémrepülőgép csangkajsekista felségjellel — megsértette a Kínai Népköztársaság légiterét: a gépet lelőtték. Az amerikaiak nem tanulnak az U—2-esek korábbi eseteiből: híre járt, hogy ilyen kémrepülőgépeket állomásoztatnak majd Ausztráliában is, Laverton támaszpontján. Feszült a helyzet Brazíliában is, ahol Goulart elnök és a képviselőház között elmérgesedett a viszony az elnöki jogkör visszaállításának vitája következtében. A kormány csütörtökön lemondott. A szakszervezetek erre közölték, hogy általános sztrájkkal támogatják az elnököt. A hadsereg több hadosztályát harci készültségbe helyezték. A hét legjelentősebb eseménysorozata mindamellett azzal a TASZSZ-nyilatkozattal függ össze, amely felszólította a Kuba-ellenes amerikai provokációk szervezőit: álljanak el veszélyes terveiktől. A nyilatkozat figyelmeztette a forrófejű imperialistákat: Kuba nincs egyedül, s Kuba nem Guatemala ... Kennedy elnök csütörtökön sajtóértekezletén válaszolt a szovjet nyilatkozatra. KENNEDY BEISMERÉSEI, de ugyanakkor hangoztatott fenyegetései megmutatják, hogy az Egyesült Államokban aknamunka folyik a kubai kormány megdöntésére és hogy Washington egyáltalán nem mondott le arról a szándékáról, hogy valamilyen módon „félreállítja” a Castrokormányt. Az elnök felemás nyilatkozatának első része nyilvánvalóan tükrözi a szovjet figyelmeztetés hatását: az elnök ugyanis leintette a katonai beavatkozást követelő nagyhangú amerikai politikusokat. Kijelentette, hogy a Kuba-ellenes katonai intervenció „a jelen pillanatban szükségtelen és indokolatlan”, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államokban elhangzó felelőtlen beszédek alátámasztják az ilyen veszély fennállásának valószínűségét... Kennedy lényegében beismerte: a Szovjetunió Kubába irányuló fegyverszállításai nem jelentenek veszélyt a nyugati félteke egyik országára sem. Ebből világosan látható: a szovjet kormány figyelmeztetése sok forró fejet kijózanított az Egyesült Államokban, s hideg zuhanyként érte azokat a hetvenkedő és kardcsörtető köröket is, amelyek egyébként a közelgő választások miatt is igyekeztek nagy hűhót csapni a Kubának juttatott szovjet segítség miatt. Hozzátartozik a képhez azonban az is, hogy a részleges kijózanodás mellett továbbra is tapasztalhatók az elvakult agresszív szándék jelei is, például Dirksen szenátor egyfelől némileg elhatárolta magát a köztársasági párt leghangosabb kardcsörtetőitől, de másfelől úgy vélte: „valamit mégis kellene csinálni Kubával”. Az a szándék, hogy „valamit kell Kuba ellen tenni, megnyilvánult Kennedy elnök nyilatkozatának abban a második szakaszában is, amely alig különbözött az általa is elítélt agresszív fenyegetésektől. Az elnök felsorolta azokat a „feltételeket”, amelyek között az Egyesült Államok beavatkoznék Kubában: ezek között van például az, ha Kuba veszélyeztetné a guantanamói amerikai támaszpontot, illetve ha Kuba támaszpontot adna a Szovjetuniónak. Ez az önmagában is nyilvánvalóan ellentmondó „érvelés” több más olyan ködös és kétértelmű megfogalmazással párosul, hogy csak azt mondhatja az ember: az amerikaiak Kubával kapcsolatos politikája továbbra is rendkívül veszélyes marad. Az elmúlt héten ismét az érdeklődés előterébe került Anglia és a Közös Piac kapcsolata, mégpedig a Brit Nemzetközösségi értekezlet kapcsán. A marlborough-kastélyban, a COMMONWEALTHÉRTEKEZLETEN a nemzetközösség tizenöt tagállama és Nagy-Britannia kilenc gyarmata általában bírálta Macmillan tervét és kifejezte aggodalmát: mivel Angliának be kell illeszkednie a Párizs—Bonn tengely által uralt Közös Piacba, ez elkerülhetetlenül a Commonwealthországokkal kialakított gazdasági kapcsolatok lazításával jár majd — és ez a nemzetközösségi államok kedvezményes vámokkal és más feltételekkel biztosított eddigi gazdasági pozícióinak fenyegetését is jelenti. Kanada gabonakivitelét, Új-Zéland húsexportját, Ausztrália gyapjúkiviteli piacát érzi veszélyeztetve, és így tovább. A nemzetközösségi értekezlet vitái megmutatták: Anglia előrelátható belépése a Közös Piacba, a szó szoros értelmében aláaknázza a Commonwealth egész épületét. A hét jelentősebb eseményei közé tartozik az algériai kibontakozás újabb állomása: a szeptember 20-ra kitűzött választások előkészítéseként AZ ALGÉRIAI JELÖLTLISTÁK közzététele. A százkilencvenhat képviselőjelöltet minden bizonnyal megválasztják majd, s valószínű, hogy Ben Bellának, az FLN politikai bizottsága elnökének az ország első nemzetgyűlésében nyolcvan százalékos többsége lesz. Az európai lakosságot változatlanul ugyanaz a tizenhat jelölt képviseli, mint a válság elején közölték, de a politikai bizottság és a 4. vitája viszályának következtében kihagytak a listáról egész sor olyan ismert algériai politikust, aki Ben Bella ellenfele volt, így például Ben Keddát, az ideiglenes kormány jelenlegi miniszterelnökét is. Ben Bella nem vette figyelembe az algériai kommunistáknak a választások demokratizálására tett javaslatát és a kommunista párt jelöltjei nem szerepelnek az FLN választási listáján. Az Algériai Kommunista Párt mellőzése mindenképpen sajnálatos tény, hiszen tagjai harcoltak az ország függetlenségéért, igen sok kommunista áldozta életét Algéria szabadságáért, s noha a párt szám szerint nem nagy, tekintélye és tömegbefolyása igen jelentős. A jövendő algériai választások megtartása azonban ettől eltekintve pozitív tény, hiszen az eddigi viszály és válság állandó ürügyet teremtett a franciák katonai beavatkozására. A nemzetgyűlés és ezt követően a kormány megalakítása véget vethet az immár két hónapja tartó veszélyes bizonytalanságnak. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN A Pravda kommentárja Kennedy sajtóértekezletéről MOSZKVA (MTI): Visnyevszkij, a Pravda washingtoni tudósítója a lap szombati számában megállapítja, hogy Kennedy elnök pénteki sajtóértekezletén igen sok tekintetben realista módon foglalt állást. Az elnök elítélte azokat a felelőtlen hangokat, amelyek azonnali katonai beavatkozást követelnek Kuba ellen, s felhívta az amerikaiakat, uralkodjanak idegeiken és ne veszítsék el a fejüket. — A józan gondolkodású washingtoniak megelégedéssel állapították meg — folytatódik a jelentés —, hogy az elnök nyilvánosan megtagadta az azonnali agresszió esztelen útjának követését, holott egyes fékevesztett militaristák erre az útra próbálják taszítani. Azt azonban sajnos nem mondhatjuk el, hogy szilárdan a realizmus útjára lépett. Már egymagában az is aggodalmat kelt, hogy Kennedy ésszerű kijelentéseivel egyidőben leplezetlen fenyegetések hangzottak el Kuba és a Szovjetunió ellen. Ezenkívül a szenátus az elnök kérésére megajánlotta a 150 000 tartalékos mozgósítását. Hát össze lehet-e egyeztetni ezt a forrófejű akciót Kennedy úr hidegvérű szavaival? Nem sok marad a realizmusból, ha kalandor cselekményekkel elegyítik, ha valaki fél lábbal a realizmus talaján, fél lábbal az esztelenség ingatag talaján áll, veszélyes, elsősorban önmagára veszélyes helyzetbe hozza magát — fejeződik be a Pravda kommentárja. (MTI) Ruházati cikkek nagy őszi vására Füzesabonyban az fmsz. ruházati áruházában szeptember 17-től 30-ig újvonalú konfekció, őszi cipőáruk, legújabb divatú női és férfi huligánok, pulóverek, női és férfi kabátok, férfi és női szövetek, divat-, tisztaselyem- és nylon sálak, kendők. Divatbemutató 16-án délután 5 órakor a vendéglő kerthelyiségében. HASZNÁLJA ki az ŐSZI VASAR NAGY VÁLASZTÉKÁT! FÜZESABONY ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ A televízió műsora 9,30: Ifjúsági filmmatiné. 1. Hétmérföldes Kamera. Úttörő Híradó. 2. Erdei kaland. Szovjet film. 11,00: Gazdagabb szövetkezetekért. 15,35: Atlétikai EB. Közvetítés Belgrádból. 19,30: Tv-híradó. 19,50: A barátságról. Dobozi Imre jegyzete. 20,05: Vasárnapi vers. W. Blacke: A tigris. Előadja: Gábor Miklós. 20.10-kor: Vidám percek, majd 20.30-kor a Lavina c. angol filmet sugározza a tv. 21.40: Telesport. Utána: Hírek. (MTI) 1962. szeptember 16., vasárnap A francia politikai pártok az alkotmány megszegésével vádolják De Gaulle-t PÁRIZS (MTI): Jacques Duclos szenátor, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára írásos beadványt intézett Pompidou miniszterelnökhöz.. A kommunista szenátorok nevében rámutat: az alkotmányt csak a nemzetgyűlés két háza változtathatja meg. De Gaulle terve, hogy népszavazással szentesítse az elnökválasztás új módját, az alkotmány nyílt megsértése. Duclos követeli: az alkotmánymódosítási javaslatot bocsássák vitára a szenátusban. A Francia Kommunista Párt állásfoglalása után több ismert nevű polgári politikus is elítélte a tervezett alkotmánymódosítást. Maurice Faure, a Radikális Párt elnöke kijelentette: „Ha az ország első polgára ilyen nyíltan meg meri sérteni az alkotmányt, akkor Franciaországban nincsen jog és nincsen állam”. Andre Marie volt miniszterelnök, a jobboldali „köztársasági centrum” vezetője nyilatkozatában ugyancsak elítélte De Gaulle tervét. De Gaulle nem biztos abban, hogy saját kormányának valamennyi tagja támogatja elképzeléseit. Felszólította minisztereit, a legközelebbi kormányülésen nyilatkozzanak: egyetértenek-e vele, vagy pedig lemondanak. Az MNR, De Gaulle pártja, természetesen támogatja az alkotmánymódosítást. Sok függ az MRP állásfoglalásától — hangoztatják francia parlamenti körökben. Simonnet, az MRP főtitkára kijelentette: pártja csak De Gaulle szeptember 20-i rádióbeszéde után, országos vezetőségének ülésén dönt. A szocialista és radikális párti képviselőknek az a tervük, hogy az őszi parlamenti ülésszak megnyitásakor az alkotmánymódosítással kapcsolatban bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Ha sikerül a kormányt megbuktatniuk, De Gaulle feloszlathatja a parlamentet és új választásokat rendelhet el. Ezt azonban elkerülheti, ha Pompidou helyett egyszerűen más miniszterelnököt nevez ki. A polgári ellenzék egy része ezért alkotmánymódosító ellenjavaslatot akar beterjeszteni. A javaslat lényege az, hogy a kormány megbuktatása automatikusan maga után vonja a parlament feloszlatását. Más képviselők viszont, főleg az MRP köreiben, olyan értelmű alkotmánymódosításra gondolnak, amely szerint a jövőben népszavazással választanák a köztársaság elnökét, de kivennék kezéből a parlament feloszlatásának jogát. A francia polgári pártok között mutatkozó bizonytalanság De Gaulle helyzetét erősíti. A Francia Kommunista Párt javaslatára, amely a demokratikus erők maradéktalan összefogásában jelölte meg a demokrácia helyreállításának egyetlen útját, sem a szocialista párt, sem a polgári ellenzék pártjai nem válaszoltak. (MTI) A szovjet hajók nem változtatnak irányt Viktor Bakajev, a Szovjetunió tengeri flottaügyi minisztere a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójának adott nyilatkozatában hangoztatta: a Kubába tartó szovjet kereskedelmi hajókat semmiféle amerikai fenyegetés vagy provokáció nem késztetheti arra, hogy letérjenek útjukról. A miniszter utalt rá, hogy igen intenzív kereskedelmi forgalom bonyolódik le Kuba és a Szovjetunió között, mindkét irányban sok millió tonna áru van útban. Kubába olajat, mezőgazdasági gépeket, a legkülönbözőbb ipari berendezéseket, onnan a Szovjetunióba pedig cukrot, szeszt, dohányt, stb. szállítanak a szovjet kereskedelmi flotta hajói. Mindennap több tucat kereskedelmi és utasszállító hajó indul útnak a szigetország és a Szovjetunió között. A két ország közötti áruforgalom egy része bérbevett külföldi hajókon bonyolódik le — folytatódik a miniszter nyilatkozata. Sok ország hajótulajdonosai kötnek ilyen bérszerződést, mivel ez anyagilag rendkívül előnyös. Az utóbbi időben az amerikai kormány a NATO felhasználásával durva nyomást gyakorol Angliára, Norvégiára, Franciaországra, Olaszországra, Görögországra, és másokra, hogy lemondjanak az áruszállításokról. Washingtonnak azonban nem sikerült rákényszerítenie akaratát a szövetségesekre. Ez egyébként elég ésszerűtlen politika, hiszen a pentagoni stratégák tudhatnák, hogy az utóbbi időben rendkívüli mértékben megerősödött, gyorsjáratú, nagy vízkiszorítású hajókkal gyarapodott szovjet kereskedelmi flotta szükség esetén egymaga is elláthatná a szocialista országok és Kuba közötti forgalmat, ez esetben a bérfuvarról lemondó országok járnának rosszul, hiszen soksok hajójuk válna „munkanélkülivé”. Viktor Bakajev befejezésül elmondotta, hogy az utóbbi időben az amerikai légiflotta és haditengerészet repülőgépei egyre gyakrabban zaklatják a békésen hajózó szovjet kereskedelmi flottaegységeket. De semmilyen provokáció nem késztetheti a Kubát segítő szovjet kereskedelmi hajókat arra, hogy letérjenek útjukról. Tengerészeink tudják: hatalmas erő áll mögöttük, olyan erő, amely bárkit kijózaníthat. Hasszuna marad az Arab Liga főtitkára KAIRO (DPA): Mint a DPA a MEN hírszolgálati iroda jelentésére hivatkozva közli, az Arab Liga tanácsa szombaton további öt évre meghosszabbította Hasszunának, a Liga főtitkárának megbízatását. Ezzel sikerült elejét venni a vezetésben esetleg beálló válságnak. Hasszua hivatali idejének meghosszabbítása nem volt biztos, mivel az EAK a közelmúltban a szíriai vádak ellen való tiltakozásul elhagyta a Liga értekezletét, s Irak csütörtökön állást foglalt a főtitkár személye ellen. (MTI) Hét Európa-bajnoki cím sorsa dőlt el az utolsó előtti versenynapon Belgrádban A belgrádi hetedik atlétikai EB szombaton a negyedik, utolsó előtti versenynapjához érkezett. A műsor már a délelőtti órákban megkezdődött, mégpedig a férfi magasugrás, a női diszkoszvetés és a kalapácsvetés selejtezőjével. Kalapácsvetésben 62 méter volt a szint, ezt mind a két magyar, Zsivótzky és Eckschmidt is elérte. A női diszkoszvetésben 48 méter volt a selejtező szint, 12- en érték el, köztük mind a két magyar, Kontsek és Bognár is. A férfi magasugrás szintje 203 cm volt. Nyolcan ugrottak 2 métert, köztük a magyar Noszály is. A döntőben csak 12-en vehetnek részt a szabályok szerint, de lehetséges, hogy mivel a 2 méter átvitele nyolc versenyzőnek sikerült, a bírói bizottság megengedi 15 versenyző rajthoz állását. Szombaton délután 20 000 néző előtt folytatódott az Európa-bajnokság. KONTSEK JOLÁN HARMADIK HELYE Magyar szempontból a legérdekesebb versenyszám, a női diszkoszvetés fejeződött be elsőnek. A viadal előtt egyöntetű volt a vélemény, hogy a szovjet T. Presstől nem lehet elvenni az Európa-bajnoki címet, de sokan jósolták Kontsek Jolánt is a dobogóra. S a kitűnő magyar versenyző meg is felelt a várakozásnak. A negyedik sorozat befejezéséig még „ezüstérmes” volt, 52,82 méteres dobásával, amelyet másodikra ért el. Ekkor azonban a német Müller 53,60 méterrel túlszárnyalta és így Kontsek csak a dobogó harmadik fokára állhatott. Női diszkoszvetés Európabajnok: T. Press (Szovjetunió) 56,91 m, 2. Müller (Németország) 53,60 m, 3. Kontsek (Magyarország) 52,82 m. Bognár Judit 12. lett 47,12 méterrel. A 200 méteres női síkfutás Európa-bajnoka: J. Heine (Németország) 23,5 mp. • A 200 méteres férfi síkfutás három középfutamában az 1—2. helyezettek jutottak tovább: a magyar Csutorás a második futamban indult 21,5 mp idejével negyedik lett és kiesett a további küzdelemből. A 800 méteres női síkfutásban három középdöntőt rendeztek. Az 1—2. helyezettek jutottak a döntőbe, így a harmadik futam győztese, a magyar Kazi Olga is 2:08,1 perccel. Erősen megváltozott a hangulat a magyar atléták táborában, mindenkit bizakodóvá tett a további szereplést illetően Varjú Vilmos Európa-bajnoki elsősége. Aranyérme egyben azt jelentette, hogy a magyar együttes a nemhivatalos pontversenyben 7—5—4—3—2-1- es nem hivatalos értékelés alapján a 28 ország közül Olaszországgal együtt a 6-7. helyre jött fel. Fellélegzett tehát a magyar tábor és már nem fordulhat elő az, ami 1938-ban Párizsban, 1946-ban Oslóban, 1950-ben Brüsszelben és 1958-ban Stockholmban történt, hogy aranyérem nélkül tért haza a küldöttség. Mindenki további jó szereplést vár. Egész sor nemzeti rekord született eddig az atlétikai EB küzdelmein, szám szerint 52. A magyar atléták közül Munkácsi Antónia nevéhez fűződik az új országos csúcs, a 400 méteres női síkfutásban 55,1 mp-cel. Női távolugrásban a világcsúcstartó Tatjana Cselkanova klasszikus fölénnyel szerezte meg az aranyérmet. A női távolugrásban Európabajnok: T. Cselkanova (Szovjetunió) 6,36 m. A 800 méteres síkfutásban Európa-bajnok: M. Matusewszki (Németország) 1:50 p. ★ A 4x100 méteres női váltóban két középfutam alapján dőlt el, hogy kik jutnak a legjobb hat közé. A magyar együttes a második középfutamban indult, de csak a negyedik lett, és így vasárnap már nem vehet részt a küzdelemben. A magyar csapat Munkácsi, Heidt, Bata, Schuck összetételben, 47,1 mp-t ért el, Németország, a Szovjetunió és Jugoszlávia mögött.A Gerelyvetésben a magyar Kulcsár gyenge kezdés után feljavult és az utolsó sorozatig úgy látszott, hogy a harmadik helyen végez. Ekkor azonban ketten is túldobták, így végeredményben az 5. helyre került. A gerelyvetés Európa-bajnoka: 1. Duszisz (Szovjetunió) 82,04 m,... 5. Kulcsár (Magyarország) 76,89 m. ★ Rúdugrás, Európa-bajnok: P. Nikula (Finnország) 4,80 m. ★ A szombati nap utolsó versenyszáma az 5000 méteres síkfutás döntője volt. Az 5000 méteres síkfutás Európa-bajnoka: M. Tulloch (Anglia) 14:00,6 p.