Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
ló“ct éri egy háború Halle Szelasszié, Etiópia császára 20 000 dollárt utalt át a nigériai szövetségi kormánynak a háború polgári áldozatainak megsegítésére — jelentette be kedden az etióp külügyminisztérium. A nigériai kormány — mint a lagosi rádió jelentette — utasítást adott, hogy minden külföldi segélyt a lagosi szövetségi hatóságok útján kell Nigériába juttatni. A kormány az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekintené, ha a segélyeket közvetlenül a háború sújtotta vidékekre küldenék. Nigériai fiatalok ezrei vonultak kedd délben Lagos utcáira, örömükben, hogy a háború befejeződött. A tüntetők feliratokat vittek, amelyeknek többsége Gowont éltette, de feltűntek köztük vatikánellenes jelszavak is. Ezekkel tiltakoztak a fiatalok amiatt, hogy a pápa az elmúlt napokban mondott beszédeiben aggodalmát fejezete ki, miszerint a háború befejezése ,,újabb vérengzéseket idézhet elő”. A pápa említett célzásai miatt tiltakozását fejezte ki a Vatikánban Nigéria nagykövete is. A vatikáni rádió a lagosi tüntetések kapcsán később hangsúlyozta, úgy látszik, a pápa kijelentéseit „a nigériaiak félreértették”. A rádió dicsérettel említette meg a nigériai kormánynak azt a bejelentett szándékát, hogy meg akarja menteni az emberek életét. LUSAKA: Egy keddi AP-jelentés utalt arra, hogy zambiai kormánykörökben nem voltak hajlandók megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint a Biafrából elmenekült Ojukwu Zambiában akar menedéket keresni. A lusakai repülőtéren azt mondották, hogy még nem kaptak értesítést a szeperatista vezető érkezéséről. Az AP hozzáteszi, hogy Austine Okwu, Biafra volt kelet- és közép-afrikai megbízottja Tanzániából telefonon szobát foglalt saját részére egy lusakad szállodában, de a Kelet-Afrikából kedd délelőtt érkezett repülőgép utasai között nem szerepelt. Albert Bongo gaboni elnök Librevale-ben újságíróknak kijelentette, tudja, de nem volt hajlandó elárulni, hogy Ojukwu jelenleg hol tartózkodik. Csak annyit mondott, hogy Ojukwu nincs Gabonban, és nem is utazott át az országon. Bongo ugyanezen a sajtóértekezleten menedékjogot ajánlott fel minden biafrainak, azzal a feltétellel, hogy tartózkodniuk kell minden politikai tevékenységtől. WASHINGTON: Az Egyesült Államok sürgős intézkedéseket vár a nigériai szövetségi kormánytól a biafrai segélyakció megindítása érdekében. Amerikai részből jelentős élelmiszersegélyt és szállítóeszközöket, köztük katonai repülőgépeket és helikoptereiket helyeztek kilátásba a segélyakció lebonyolítására. Nixon elnök pedig tízmillió dolláros rendkívüli alapot hozott létre a segélyszállítmányok költségeinek fedezésére. Washingtoni hivatalos körök általában bizonyos megkönnyebbüléssel fogadták a nigériai polgárháborúban bekövetkezett fordulatot. Ojukwu szakadár erői összeomlottak, s a háború szörnyűséges következményeként éhhalál fenyegeti — ha csak gyors segítség nem érkezik — a csontig lesoványodott, a betegségekkel szembeni ellenállóképességüket elvesztett biafraiakat. (Telefoto — AP—MTI—KS) 9*79. január 14., szerda Liíbia-Szudáni-EAK Kairóban véget ért Líbia, Szudán és az EAK külügyminisztereinek háromnapos tanácskozása. A tanácskozásról kiadott közös közlemény bejelenti, hogy a három ország közös miniszteri szintű bizottságokat hoz létre, amelyek februárban és márciusban találkoznak és javaslatokat dolgoznak ki a három ország közötti integráció kérdésével foglalkozó következő hármas csúcsértekezlet összehívására. Az integrációt a három ország népeinek, valamint az egész arab nemzet érdekeinek szem előtt tartásával valósítják meg. ___________ Svéd—amerikai kapcsolatok Egyéves huzavona után Nixon elnök végre kinevezte az Egyesült Államok stockholmi nagykövetét. Washington a múlt év januárja óta nem küldött nagykövetet a svéd fővárosba — általános vélemény szerint annak demonstrálására, hogy elégedetlen” a svéd kormány egyes politikai döntéseivel. Amerikai részről elsősorban azt kifogásolták, hogy Svédország gazdasági segélyt helyezett kilátásba a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, s menedékjogot biztosított azoknak az amerikai katonáknak, akik a vietnami szolgálat elől menekültek el. Rendkívüli ülést tartott a bonni kormány BONN Kedden délelőtt megtartotta idei első ülését a nyugatnémet kormány. A rendkívüli ülésen Brandt kancellár szerdára tervezett parlamenti beszámolóját vitatták meg a résztvevők. Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete, aki jelentéstételre érkezett Bonnba, kedden tájékoztatta Willy Brandtot, az erő alkalmazásának elvetése kérdésében folytatott moszkvai szovjet— nyugatnémet tárgyalások menetére. Karl Schiller gazdaságügyi miniszter kezdeményezésére 12 órás ülést tartottak a kormány, a központi bank, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői. Az ülés hétfőn este kezdődött és kedden a hajnali órákban ért véget közlemény kiadásával. A tanácskozás célja az volt, hogy — Schiller megfogalmazása szerint —, a gazdasági élet szektorainak önkéntes együttműködését megnyerve, kidolgozzák az ország gazdaságirányítási rendszerét. A felek egyetértettek abban, hogy a márka felértékelésének következményeit gondosan adagolt és összehangolt stabilizációs politikával kell kiegyensúlyozni úgy, hogy ezzel ne idézzenek elő stagnálást. Shhiller az ülés után kijelentette, hogy a tanácskozás résztvevői egyetértettek: az áraknak 1970-ben nem szabad 3 százaléknál nagyobb arányban emelkedniük. Elnapolták a Varga-ügyet Az NSZK labdarúgó szövetségének kérésére szó volt arról, hogy a mexikói világbajnoki sorsolással kapcsolatban a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség sürgősségi bizottsága foglalkozik majd az 1968-ban Mexikóban, a magyar olimpiai csapatból disszidált volt ferencvárosi játékos, Varga Zoltán ügyével. Varga a nyugat-berlini Hertha BSC-nél „lelt otthonra”, a klub vezetői azonban sokallják, hogy játékára a magyar labdarúgók szövetségének eltiltó határozata miatt csak 1971-ben kerülhet sor, ezért beadványokkal árasztották el a FIFA-t, hogy mielőbb bírálja felül Varga ügyét és adja meg részére a játékengedélyt. Ezt a kérést az NSZK szövetsége is támogatta. A nyugatnémeteket azonban csalódás érte Mexikóban. A sürgősségi bizottság úgy vélekedett, hogy nem tartozik hatáskörébe a Vargaügy, ezért ezt „visszajuttatta” a FIFA végrehajtó bizottságához, illetve a játékosok ügyeivel foglalkozó bizottsághoz. A svájci Helmut Kaeser, a FIFA főtitkára Mexikó városában kijelentette, hogy Varga ügye legközelebb a világbajnokság időtartama alatt kerülhet majd ismét a nemzetközi szövetség elé. Az UPI jelentése szerint Varga „kegyelmi kérvényt” szándékozik intézni sir Stanley Roushoz, a FIFA elnökéhez. (MTI) KAIRO—TEL AVIV: A kairói katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy helyi idő szerint délben, izraeli bombázó kötelék megsértette Egyiptom légiterét és támadást kísérelt meg az El Khanka és El Kabir térségében állomásozó egyiptomi katonai egységek ellen. Az egyiptomi légvédelem a támadó gépeket visszafordulásra késztette. NIGÉRIÁBAN MEGSZŰNTEK A HARCOK GOWON TÁBORNOK KÖZKEGYELMET ÍGÉR SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYOK AZ ÉHEZŐKNEK , A NIGÉRIAI FEJLEMÉNYEK változatlanul élénken foglalkoztatják a nemzetközi közvéleményt. A legfrissebb jelentések szerint a lagosi kormány diadalmas csapatai folytatják előnyomulásukat, a balzaci szamárbőr ímilájára apróra zsugorodott biafrai szakadár állam területén. Összetűzésekről nem érkezett hír és ez arra vall, hogy a biafrai csapatok teljesítik Ojukwu megbízottja, Effiong vezérőrnagy kapitulációs parancsát. Most, hogy a háború gyakorlatilag befejezettnek tekinthető, a szeparatisták eddigi támogatói igyekeznek világszerte felszítani a győztes szövetségiek ,,várható megtorlásának” hisztériáját. A központi kormány reagálásából kitűnik, hogy maga Yakubu Gowon tábornok, nigériai államfő is fontosnak tartja ezt a kérdést. Lagos hivatalos nyilatkozatában, célzatos hangulatkeltésként utasította vissza a mesterségesen táplált aggályokat amelyeknek a hírügynökségek eddigi beszámolói szerint sincs semmiféle reális alapjuk. Gowon tábornok rádióbeszédben erősítette meg az amnesztiával kapcsolatos, korábban elhangzott ígéretét. A közkegyelem — hangsúlyozta a tábornok — mindazokra vonatkozik, akik rendben átadják fegyvereiket a szövetségi kabinet bevonuló katonáinak. Gowon sürgette tisztjeit, mielőbb vegyék át a közigazgatási funkciókat a visszafoglalt szakadár területeken és nyújtsanak azonnali segítséget az ottani, súlyosan nélkülöző lakosságnak. A máris megindult segélyakció méreteire jellemző, hogy egyetlen napon, kedden, 800 tonna élelmiszert juttattak el a legínségesebb körzetekbe. A középnyugati tartomány katonai kormányzója utasította katonáit, hogy állítsanak fel szükségtáborokat az otthontalanok és éhezők befogadására. CSAKNEM BIZONYOS, hogy most, a harcok elcsendesedésével szélesedik majd a rászorulók nemzetközi segélyezése is . Tudman libériai elnök máris 25 ezer dollárt ajánlott fel erre a célra. Mint ismeretes, az eddigi szállítmányok nehezebben jutottak el rendeltetési hülyükre, hiszen többször beigazolódott a szövetségi kormánynak az az állítása, hogy bizonyos nyugati körök ilyen formában is katonai segítséget nyújtottak a szeparatistáknak és ezzzel meghosszabbították a vérontást. Úgy tűnik tehát, mind emberi, mind politikai viszonylatban megoldódóban van Nigéria legnagyobb és az afrikai kontinens egyik legnagyobb problémája: az éhezők élelemhez jutnak, a betegek gyógyszerhez és Afrika legnépesebb országa pedig végre ráléphet a modern nemzetté válás nagy áldozatok árán megtisztított útjára. Zamjatyin sajtóértekezlete A szovjet kormány mindig kész más államokkal eszmecserét folytatni MOSZKVA: Leonyid Zamjatyin a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője Moszkvában tartott első idei sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel az európai biztonsági értekezlet összehívásáról, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ez idő szerint kétoldalú konzultációkon és sokoldalú találkozókon vizsgálják az összeurópai tanácskozás előkészítésének konkrét kérdéseit: az értekezlet részvevőinek körét, a konferencia időpontját és színhelyét, napirendjét, valamint a tanácskozás munkájának várható eredményeit. A szovjet külügyi szóvivő a Budapesti Felhívás pozitív visszhangjának ismertetése után felhívta a figyelmet arra, hogy nem valamennyi nyugati kormány fogadta egyforma egyetértéssel a tanácskozás összehívásának gondolatát. Bírálólag szólt azokról az álláspontokról, amelyek szerint a Prágában előterjesztett kérdések túlságosan általánosak, de ugyanígy nem értett egyet azokkal sem, akik szerint a szóban forgó kérdések túlontúl konkrétak. Leszögezte: a szovjet kormány nemcsak hogy nem tagadja a tanácskozás gondos előkészítésének szükségességét, hanem gyakorlati munkát is végez a gondos előkészítésért. Azokat a kérdéseket kell előtérbe állítani, amelyek időszerűek. Egyben megoldhatók is az összeurópai tanácskozáson. A cél ugyanis az, hogy ezek a megoldások hozzájáruljanak az európai feszültség enyhítéséhez. A Szovjetunió és más szocialista országok — hangzik a nyilatkozat — készek megvizsgálni az összeurópai tanácskozás gyakorlati előkészítését célzó más javaslatokat is. A szovjet kormány csakúgy, mint korábban, kész más államokkal mind kétoldalú, mind pedig másmilyen alapon további eszmecseréket folytatni annak érdekében, hogy előmozdítsák a tanácskozás mielőbbi összehívását. A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza: a Szovjetunió, más szocialista országokkal együtt, továbbra is kitartóan törekszik arra, hogy Európában a jószomszédság váltsa fel a feszültséget. Ezután Leonyid Zamjatyin több mint másfél órán át válaszolt az újságírók kérdéseire. Az összeurópai tanácskozás időpontját tudakoló kérdésre megjegyezte, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a konferenciát a szocialista országok külügyminisztereinek prágai javaslata alapján ez év első felében meg lehet tartani. Egy amerikai tudósító kérdésére válaszolva Zamjatyin közölte: a szovjet kormány, washingtoni nagykövete útján, a decemberi, brüsszeli a NATO-értekezlet előtt két héttel tájékoztatta az Egyesült Államok kormányát arról, hogy hozzájárul az Amerikai Egyesült Államok részvételéhez az európai biztonsági értekezleten. Arra a kérdésre, vajon Nyugat-Berlin problémája felkerül-e az értekezlet napirendjére, nyomatékosan azt felelte, hogy ez a kérdés a potsdami egyezmény értelmében a négy nagyhatalom illetékességi körébe tartozik, s ebben a keretben kell megtárgyalni azt. Egész sereg kérdés hangzott el a német problémával összefüggésben. Leonyid Zamjatyin Walter Ulbrichtnak, Heinemann bonni elnökhöz intézett levelét nagyfontosságú, pozitív politikai kezdeményezésként jellemezte, amely nagy jelentőségű az európai biztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben egy nyugatnémet tudósítónak adott válaszában utalt arra, hogy kedvező lépés lenne, ha a két Németország nagykövetet cserélne, de ez természetesen nem a Szovjetunió, hanem az NDK és az NSZK ügye. Zamjatyin elítélte a különböző nyugatnémet parlamenti bizottságok és csoportok tervezett nyugat-berlini ülésezését, hangsúlyozva, hogy ez visszatérés ahhoz a korábbi kereszténydemokrata politikához, amely felé a CDU—CSU most erőteljesen taszítja az NSZK kormányát. Nyugat-Berlin önálló politikai egység, egyik alkotó eleme az európai status quonak. Ami a három nyugati nagyhatalomnak a nyugatberlini helyzet megtárgyalását indítványozó memorandumát illeti, ezt az emlékiratot szovjet részről tanulmányozzák, és kellő időben válaszolnak rá, — mondotta Zamjatyin. A szovjet—kínai tárgyalásokkal kapcsolatban Zamjatyin elmondotta, hogy túlságosan korai lenne a megbeszélések eredményeiről nyilatkozni. A szovjet politika céljait Kína vonatkozásában — húzta alá — Leonyid Brezsnyevnek a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elhangzott beszéde vázolta fel. Szovjet részről nem hiányzik a jóakarat. Reméljük, hogy a kérdések pozitív és realisztikus megközelítése érvényesül a tárgyalások folyamán. Az AP amerikai hírügynökség tudósítójának kérdésére, amelyhez meglehetősen éles formában az Új Kína hírügynökség moszkvai főtudósítója is csatlakozott, Leonyid Zamjatyin hangsúlyozta: a szovjet kormány sohasem ismerte el „két Kína" létezését, és ez a hivatalos álláspont ismeretes a Kínai Népköztársaság vezetői előtt is. A stratégiai fegyverek korlátozásáról Helsinkiben megtartott szovjet—amerikai előzetes tárgyalások eredményeit a külügyi szóvivő pozitívan értékelte. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszerre vonatkozó elgondolással kapcsolatosan tett fel kérdéseket a Kyodo Cuszin japán hírügynökség tudósítója. „ Zamjatyin válaszában elmondotta, hogy a szovjet kezdeményezés, amely a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán elhangzott Brezsnyev-beszédben nyert konkrét megfogalmazást, széles körű nemzetközi visszhangot keltett, kiváltképpen az ázsiai országokban. Ez idő szerint azt tanulmányozzák, hogyan lehetne konkrét formába önteni a békés törekvésekről és az együttműködésről szóló elképzeléseket. A szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője egy kérdésre válaszolva visszautasította Alsop amerikai szemleírónak azt az állítását, mely szerint a Szovjetunió megváltoztatta volna közel-keleti álláspontját. Egy ameriai tudósítónak a szovjet—nigériai viszonyra vonatkozó kérdésére válaszolva a külügyi szóvivő kijelentette: a Szovjetuniónak jó diplomáciai kapcsolatai vannak a nigériai törvényes kormánnyal. Végezetül Leonyid Zamjatyin válaszolt egy nem külpolitikai jellegű kérdésre: merő koholmánynak minősítette azokat a nyugati forrásból származó híreszteléseket, amelyek szerint a Szovjetunióban pénzreform végrehajtására készülnek.