Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Primőrök az üveg alatt Kint vastag hőfakaró borítja a tájat, ám az egri­­ Nagy József Termelőszövetkezet hajtatóh­ázában­­ valóságos tavasz van. A virágházban szegfűk, tulipánok­­ díszelegnek, míg egy másik részlegben friss saláták bok­­­rosodnak. Január óta szüretelik már a paprikát is, s ez­­ eltart egészen májusig. Harmincezer fejes saláta kerül­­ április végéig a piacra, a nőnapra pedig 11 ezer szál­ szegfű és 600 fácint vár gazdára. (Kiss Béla felvétele.) ■a^vWWWVSWWWN­WWWW^WWWAftAÍWWWWWWWWWWWWWW? Ha­g­va­r— SS en olu­x iär&yaSsittoU l­ozdml 11 <»k Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást készítenek elő A jövő hét elején Brüsszelben találkoznak Magyarország és a Belga-Holland—Luxemburgi Gazdasági Unió képvise­lői, hogy tárgyalásokat folytassanak Magyarország és a Benelux államok új hosszú lejáratú árucsereforgalmi meg­állapodásának előkészítéséről. Az előző, 1967-ben megkötött hosszú lejáratú megálla­podás három­ évre szólt. A jövő héten sorra kerülő tárgya­lások alapján létrejövő, újabb hosszú lejáratú megállapodás (részamenőleg ez év elejétől lesz érvényes. ........, -----­ ■>ntAG WtOUBTÄlMAl, BGTESfÖOWBSPy AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPU XXI. évfolyam, 47. szám ARA 80 FILLER 1970. február 25., szerda A megyei tanács vb napirendjén: A mezőgazdasági szakemberek és szakmunkások helyzete Kedden délelőtt Egerben ülést tartott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A megjelenteket Szalay Ist­ván, a megyei tanács vb-el­­nökhelyettese üdvözölte, majd ezt követően Bágyi Imre, a tanács kereskedelmi osztályvezetője terjesztett elő jelentést az osztály ügyrendi feladatainak ellátásáról. A beszámoló többek kö­zött elemezte az osztály el­lenőrző tevékenységét, vá­zolta, hogy a múlt eszten­dőben miként alakult me­gyénkben a kereskedelmi kí­nálat, a választók, valamint képet adott a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről, s az időszerű tennivalókról is. Következő napirendi pont­ként Nagy László, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője számolt be megyénk mezőgazdasági üzemeinek szakember- és szakmunkás­éi­lá­let lír­­áról és azok hely­zetéről, életkörülményeiről. Beszámolójában­­ kitért ar­ra,­­hogy a mezőgazdaság fejlődése következtében egy­re több szakmunkás és szak­ember kell a termelőszövet­kezetekbe, állami gazdasá­gokba. Az évek során ter­mészetesen emelkedett szá­muk a termelő gazdaságok­ban, de még korántsem le­het elmondani, hogy a je­lenlegi helyzet kielégítő. Egyetlen példa: megyénkben mintegy 5500 mezőgazdasági szakmunkás foglalkoztatása lenne indokolt, számuk vi­szont még az 1800-at sem éri el. Különösen nagy gondot okoz az, hogy a szakmunká­sok, de a felsőfokú képesí­téssel rendelkező szakembe­rek közül is igen sokan hagyják ott évről évre a mezőgazdaságot, s más mun­kakörben helyezkednek el. A végrehajtó bizottság az előterjesztéseket megvitatta, majd határozati javaslatok elfogadására került sor. Százezer tonnával több acél A Dunai Vasmű munkája a KGM miniszteri értekeznének napirendjén A KGM miniszteri érte­­­­ezlete kedden a Dunai Vas­mű munkájával, terveivel foglalkozott. .A vállalat műszaki intéz­kedésekkel 1970-ben vala­mennyi fontosabb termékből növeli termelését, javítja a minőséget. A 2-es számú nagyolvasztó befogadóképes­ségét mintegy 20 százalékkal, 950 köbméterrel növelik. Az oxigénes technológia kiter­jesztésével és egyéb intézke­désekkel a tavalyinál 100 ezer tonnával több acélt gyártanak. Bővítik a meleg­­hengermű kapacitását, a me­­legszalagsort pedig alkalmas­sá teszik az eddiginél na­gyobb darabok­ hengerlésére­­ is. A vasmű lőrinci henger­mű-gyáregységében korszerű tolókemencét építenek, s nagy teljesítményű daraboló­­ ollót helyeznek üzembe, amelynek segítségével akár 40 milliméter vastag lemeze­ket is szét tudnak vágni. Az idén megkezdődik a spirál­csőgyártás lényeges bővítése is. A Csepel Vas- és Fém­művek külföldi licenc alap­ján új csőgyártó gépet, cső­­vegmarót és próbaprést ké­szít, amelyet a Dunai Vas­mű 1971 elején helyez üzem­be. Segítségével különleges gáz- és olaj­csöveket gyárta­nak majd a földgázprogram végrehajtásához és a Barát­ság—2. olajvezeték építésé­hez. A vállalat vezetői elmon­dották, hogy 1970-re 950 millió forint nyereséget ter­veznek, 10 százalékkal töb­bet a tavalyinál, ugyanak­kor 14 százalékkal több nyereség­­adót fizetnek be, mint 1969- ben. Fejlesztési alapjukon kívül mintegy 150 millió fo­rint beruházási hitelt is fel akarnak venni a gyár fej­lesztéséhez. A miniszteri értekezlet, il­letve a kohó- és gépipari miniszter megállapította, hogy a Dunai­ Vasmű fej­lesztésekor figyelembe kell venni a KGST-országok gaz­dasági integrációjában rej­lő lehetőségeket. Ennek meg­felelően a Dunai Vasműnek elsősorban a hidegen hen­gerelt lemezek és tekercsek, az elektronikusan ónozott lemezek és a hegesztett csö­vek gyártásának fejlesztésé­re kell felkészülnie. A könnyű vasszerkezetek gyártásának fejlesztésével, egy időben a korszerű kor­rózióvédelmi eljárásokat is fokozottan alkalmazni kell. A vásárlók jobb ellátása megkívánja, hogy tovább bővüljön az acélok minőségi skálája, fejleszteni kell a nagy szilárdságú acélok gyár­tását. (MTI) FAO-vezető tárgyalásai a MÉM-ben H. A. Jasiozewski, a FAO állattenyésztési és­­ állat­egészségügyi főosztályának hazánkban tartózkodó ve­zetője a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban megkezdte tanácskozá­sát a FAO magyar nemzeti bizottságának vezetőivel és szakembereivel. A megbeszé­lteken az együttműködés lehetőségeit tanulmányozzák, i (MTI) ; Napirenden a fogyasztói érdekvédelem A KPVDSZ elnökségi ülése A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének közgaz­dasági osztálya több mint 700 boltvezető és 327 válla­lati szakszervezeti bizottság megkérdezése alapján vizsgál­ta, hogyan hajtják végre a kiskereskedelemben a fo­gyasztói érdekvédelemről szó­ló miniszteri rendeletet. A szakszervezet elnöksége ked­den tárgyalt arr ezzel kap­csolatos tapasztalatokról. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy 1968. óta megnöve­kedett az ellenőrzések szá­ma. Akad olyan vállalat is, amelynek üzleteiben egy év alatt, 1200 vizsgálat volt. Ez azt bizonyítja, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében a különböző hatóságok, felü­gyeleti és társadalmi szervek fokozottabban foglalkoznak a fogyasztók érdekvédelmé­vel. Az ellenőrzések 3,4 szá­zalékánál szabtak ki külön­böző mértékű bírságot. Meg­állapították, hogy a szabály­­sértéseket elkövetők száma a kereskedelem létszámához képest elenyésző. A minisz­teri rendelet alapján vissza­eső szabálytalanság miatt 84 dolgozót bocsátottak el a ke­res­ke­delemből. A szakszervezet vizsgála­tai során meggyőződött ar­ról, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége becsület­tel látja el feladatát. A vásárlók és az eladók­­ között még mindig a dolgo­zók magatartása okozza­­ a legtöbb bonyodalmat. A sza­bálytalanságot elkövető, az udvariatlan eladókat nem mentesíti még az sem, hogy munkájuk egyre több és ne­hezebb. Az elnökség értékelés­ében megállapította, hogy az utóbbi másfél évben javult a fogyasztók érdekvédelme, de még nem a kívánt mér­tékben. Ennek fő okát ab­ban látják, hogy romlott a kereskedelmi dolgozók hely­zete. A bolthálózat és az üzlet technikai felszerelése elmaradt a megnövekedett forgalomhoz képest, nem ki­­elégítőek a dolgozók munka­­körülményei.­­Romlott az el­adók szakmai összetétele, mert­ elsősorban az élelmi­szer és a vendéglátó szak­mában, sok új, szakképzet­­len munkaerő került Hiá­nyosak az eladók szakmai is­meretei. (WTf) .... SZAKSZERVEZETI FÓRUMOK (3. oldalon) A VISONTAI KÉSEDELEm (3. oldalon) ÜZEN A SZERKESZTŐ (5. oldalon) POSTÁNKBÓL (5. oldalon) r Péter János Brüsszelb­e érkezett Ma kezdődnek a megbeszélések cemberi brüsszeli miniszeti tanácsülése óta Péter János az első­­ miniszter, aki a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok egyikéből látogat el a belga fővárosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják; —­­mondotta —, hogy éppen an­­nak az országnak a külügy­minisztere érkezett meg, amelynek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtartásáról szóló felhí­vást. Emlékeztetett arra, hogy már jóval a Budapesti Felhívás előtt a Harmel bel­ga külügyminiszter 1967. évi budapesti látogatásáról ki­adott közös közlemény is felvetette egy európai bizton­sági értekezlet megtartásá­nak a gondolatát. ★ BRÜSSZEL A belga parlament belgi, magyar csoportja kedden es­te a Carlton szálóban vacso­rát adott Péter János kül­ügyminiszter és kísérete tisz­teletére. A két külügyminiszter ma délelőtt kezdi megbeszélése­it a külügyminisztérium épü­letében. .... j­yjTB BRÜSSZEL Péter János külügyminisz­ter Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter meghívására kedden délután ötnapos hi­vatalos látogatásra Brüsszel­be érkezett. A magyar kül­ügyminisztert és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminisz­ter, E. Indekeu, a belga ki­rályság budapesti nagyköve­te, valamint a belga külügy­minisztérium magas rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadásnál ott voltak Molnár László brüsszeli magyar nagykövet, és a nagykövetség beosztott­jai. (MTI) A belga külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete BRÜSSZEL Lehel Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A belga külügyminiszté­rium szóvivője kedden dél­előtt tartott szokásos heti sajtóértekezletén elsősorban Péter János hivatalos bel­giumi látogatásával foglalko­zott. A szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy a két országot köl­csönösért érintő problémák mellett, elsősorban az euró­pai bizonsági értekezlet elő­készítésével kapcsolatos kér­déseket tartják a tanácsko­zás fő témájának. Rámuta­tott arra, hogy a NATO de- Képünkön: Péter János a Ferihegyi repülőtéren. Meg­lette jobb oldalt: Michel Servais, a Belga Királyság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI Fotó: — Pálfai Gábor felv.)

Next