Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP)A XXI. évfolyam, 251. szám ARA i I ORIXT 1970. október 25., vasárnap Egri Dózsa — Bp. Spartacus 2.0 (2. oldalon) Családi háromszög (4. oldalon) Miért nem lehet olajkályhát kapni? (6. oldalon) Egy találmány sorsa . . . (7. oldalon) Húszéves születésnap Két évtizedes fennállásukat ünneplik a tanácsok Ina: Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács V. B. elnöke Ezekben a napokban ünneplik 20 éves­­ fennállásukat országszerte a taná­csok. Ahogy ilyen alkalmakkor lenni szokott, visszapillantunk a megtett útra, eredménye­inkre, gondjainkra. Hosszú és küzdelmes volt ez az út, de amint a magyar társadalom, a párt által vezetett munkásosztály harca nyo­mán fokozatosan szocializmust építő társa­dalommá alakult át, úgy vált a fiatal ta­nácsrendszer is államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé. Húsz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok létrehozása helyes volt. Az akkori helyzet nemcsak megérett a tanácsok létrehozására, hanem rájuk politikai, gazda­sági és szervezeti szempontból egyaránt szükség volt Az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibái, a politikai és kulturális életben elkövetett hibákkal egybefonódva, a személyi kultusz légkörében elmélyültek, károkat okozva a szocializmus ügyének. Ezek törvényszerűen hatotak a tanácsi szervezet fejlődésére. A kezdetben elért eredmények elismerése és tiszteletben tartása mellett megállapítható, hogy az elvárások és a tanácsok által lénye­gesen végzett munka között aránytalanságok jelentkeztek. A tanácsi munkára egyre in­kább a kampányszerűség vált jellemzővé, az adminisztratív módszerek alkalmazása került előtérbe, amely végső soron oda ve­zetett, hogy a végrehajtó bizottságok tevé­kenysége elhalványította a tanácsok munká­ját, és ez tömegkapcsolatuk lazulását ered­ményezte A párt- és államvezetés hamarosan felfigyelt a tanácsok munkájának­­ fogyatékosságaira. A jogalkotás és az állam­­szervezés eszközeit a tanácsrendszer tovább­fejlesztésének szolgálatába állították. Az 1954-bn megalkotott új tanácstörvény a szo­­cialista demokrácia fejlesztésében­­ jelölte m­eg tanácsaink továbbfejlődésének útját, el­sősorban és sokoldalúan a tanács mint tes­­tü­let szerepét helyezve előtérbe.­­ Tanácsaink hibáik és fogyatékosságaik el­tetére erős támaszai voltak népi államunk­nak. Ezért nem volt véletlen, hogy az ellen­forradalom a párt és szervezeteinek szétve­résére irányuló támadása mellett fő erejét a tanácsok ellen irányította. Tanácsaink döntő többsége e nehéz időben sem tért le a szoci­alizmus építésének útjáról, és mind az ellen­forradalom alatt, mind a konszolidációért vívott harcban politikailag jól vizsgáztak. Az ellenforradalom után fokozatosan új — az önállóság növelése irányába mutató — vonások jelentkeztek a tanácsok életében. Az új gazdaságirányítási rendszerre való átté­rés annak eredményes kibontakozása az ál­l­am, az államigazgatási szervezet gyorsabb ütemű fejlesztését követelte. Kellően megalapozott előkészítés és vita alapján a Központi Bizottság és a Minisz­tertanács 1970. április 16-i együttes ülésén elfogadott, a tanácsok és szerveik munkájá­nak fejlesztésével kapcsolatos irányelvekben­­•ögzítést nyert a tanácsok és szerveik jelle­ge, amelyet az eddigi hármas — államha­talmi, tömegszervezeti és államigazgatási — funkcióval szemben úgy határozott meg, hogy azok a szocialista állam helyi és terü­leti, államigazgatási, népképviseleti és ön­kormányzati szervei E funkciókat csak akkor lehet haté­konyan betölteni, ha tovább széle­sítjük, erősítjük, fejlesztjük a szocialista de­mokráciát. Szocialista demokráciánk tovább­fejlesztése szempontjából ezért egy minősé­gilen új szakasznak kell tekintenünk a je­lenlegi időszakot, melyben a tanácsi önkor­mányzat lehetősége és szükségessége megfo­galmazódott. Az önkormányzati forma egyik legfonto­sabb vonása a nagyobb helyi önállóság, melynek az a lényege, hogy az edigiektől sok szempontból eltérő, a helyi ügyekben való önrendelkezés irányába mutató önálló­ságra törekszünk, és ezek már éreztetik ked­­vező hatásukat a testületi munkában. A gazdasági önállóság növelése mellett az is célkitűzés, hogy a település lakosságát érintő hatósági ügyek zömét a helyi taná­csok intézzék. E folyamat megindulását jel­zi, hogy megyénkben 1969. január 1-vel húsz község elsőfokú iparhatósági jogkört kapott, és valamennyi községi tanács szabálysértési hatáskörr él rendelkezik. A kő­­lécekben végbemenő — nagyság és Városiasodó jelleg szerinti — differenciálódás a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális szükségletei mellett a hatósági szolgáltatás, továbbiaktól magasabb színvonalon történő ellátását követelte. A község mint általános igazgatási kategória e megnövekedett szük­ségletek kielégítésének már nem tudott meg­felelni. Öt olyan községi igazgatási kategó­ria létrehozása vált szükségessé, amely ké­pes a megváltozott igények — városi szín­vonalat megközelítő — kielégítésére. E kö­vetelményeknek Heves, Füzesabony és Lő­rinci községek feleltek meg, ezért Heves me­gye Tanácsa e községeket nagyközségekké és tanácsukat nagyközségi tanácsokká szervezte át. Hasonló célok elérése végett Heves me­gyében 12 községi tanács — 1970. július 1- vel — öt közös községi tanáccsá szervező­dött.A tanácsok 20 éves fennállásáról való megemlékezés csak úgy lehet tel­jes, ha csak egy-egy mondatban is, de szó­lunk arról a fejlődésről, mely közreműködé­sükkel megyénkben bekövetkezett. Az 1954—1960 évek közötti időszakban az ipar fejlesztésére fordított összeg mintegy 7 milliárd forint volt Ebben 75 százalék a ne­héz-, 20 százalék az élelmiszeripar és 5 szá­zalék a könnyűipar fejlesztését szolgálta. A termelés több mint hétszeresére emelkedett, évenként megközelítőleg átlagosan 12 száza­lékkal növekedett Emelkedő termelésünk már nemcsak belföldi szükségleteket elégít ki, hanem egyre nagyobb mennyiségű árut értékesítünk külföldi piacokon is. Az ipar­­fejlesztés eredményeként az iparban foglal­koztatottak száma 30 ezer fővel emelkedett. Kellő gondot fordítottak tanácsaink az építőipar fejlesztésére. Ma a megye területén folyó építési tevékenység értéke eléri az évi 1700 millió forintot. A tanácsoknak meghatározó szerepük volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Heves megye speciális tájtermelési adottsá­gai révén betöltött szerepe országosan is je­lentős. Megyénk mezőgazdaságát ma a bel­terjesség, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás jellemzi. A változások kedvezően hatottak a termelési eredményeknek, a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatottságára és életszínvo­nalára egyaránt. N­agy erőfeszítések eredményeként községeinket a föld- és makadám burkolatú utak helyett ma már portalanított utak kapcsolják össze. Kiegyensúlyozott fej­lődéssel számolt kiskereskedelmi és vendég­látóipari hálózatunk is. Az egészségügyi ellátás elmaradottságát felszámoltuk. A fejlesztés iránya és volume­ne célkitűzéseinknek megfelel. Intézménye­ink száma emelkedett, korszerűsödött a fel­szereltség, létszámban és szakmai színvona­lában gyarapodott a személyi állomány. Emelkedett az oktatási és népművelési feladatok ellátásának színvonala. Több, jó felkészültségű pedagógus, kielégítő felsze­­reltségű iskolákban neveli, oktatja gyerme­keinket A tanácsok kezdettől fogva tömegkapcso­­lataink kialakítására törekedtek. A lakosság részvétele a mindennapi életünket formáló helyi jellegű feladatok végzésében mindig számottevő volt. Különösen kifejezésre jutott ez a törekvés a város- és községfejlesztési tervek eredményes megvalósításában. Az 1957—59 évi 1—2 millió Ft értékű társadal­mi munka, 1968—69 évi 20—21 millió Ft-ra való emelkedése azt igazolja, hogy a taná­csok törekvései alkalmazott munkamódsze­rei alapvetően helyesek voltak. A tanácsok két évtizedes eredményes működése mögött a tanácstagok, választott vezetők, a hivatali apparátus és a tanácsi tevékenységet segítő dolgozó emberek tíz­ezreinek áldozatos, helyenként nagy erőfe­­szítéseket kívánó munkája rejlik. Most, ami­kor a tanácsok húsz esztendejére emléke­zünk, köszöntjük mindazokat, akik ebben az újat alkotó tevékenységben részt vettek. A­mikor a múltról, a végzett munká­ról beszélünk, az előttünk álló fel­­latokra is gondolnunk kell, melyek megva­lósítása reánk vár. Feladataink nagyok, min­­enkitől ereje és tudása legjavát követeli, mégis bizakodva tekintünk előre, mert a párt X. kongresszusának — közelmúltban nyilvánosságra hozott — irányelveivel a me­gye lakosága egyetért, kifejezve ezzel bizal­mát a párt vezetése és politikája iránt. A közeljövőben elfogadásra kerülő Új tanács­­törvény is nagyobb lehetőségeket biztosít majd a tanácsi munka továbbfejlesztéséhez célkitűzéseink eléréséhez és Jk feladata­ eredményes á­eoldásához. ^ J A Magyar Néphadsereg méltó partnere és fegyvertársa szövetségeseinek Nyilatkozat a „Fegyverbarátság" hadgyakorlatról Kálazi József vezérőrnagy­­, aki a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlatán a nemzetközi törzsben a Magyar Néphad­sereget képviselte — szom­baton délelőtt nyilatkozott az MTI munkatársának a gya­korlaton szerzett tapasztala­tokról. , — A hadgyakorlat — mé­reteit tekintve — a Varsói Szerződés tagállamai fegyve­res erőinek eddigi legna­gyobb közös gyakorlata volt, ahol egy állam területén az összes szövetséges államok kijelölt csapatai részt vet­tek. A gyakorlat igazolta vé­delmi szervezetünk felké­szültségét, a nemzeti fegyve­res erők haderőinek és fegy­vernemeinek magas fokú harckészültségét és hadra foghatóságát, együttműködé­sük magas színvonalát, újó­lag bizonyságát adta a pa­rancsnokok és a törzsek fel­készültségének, a tisztek, tiszthelyettesek és katonák harci képzettségének, politi­­kai öntudatának.­­ A „Fegyverbarátság” hadgyakorlat hozzájárult a Var­sói Szerződés tagállamai védelmi képességének továb­bi erősítéséhez, köztük a Ma­gyar Néphadsereg fejlődésé­hez. Elmondotta, hogy az egye­sített fegyveres erők főpa­rancsnoksága és törzse, va­lamint a gyakorlatot vezető Hoffmann hadseregtábornok. Az NDK nemzetvédemi mi­nisztere külön is méltatta a Magyar Néphadsereg csapa­tainak és törzseinek magas fokú felkészültségét. Az el­ismerés kifejezésre jutott abban is, hogy a gyakorla­ton történt eredményes rész­vételért a „Fegyverbarátság­’ emlékérem arany fokozatát négyen, ezüst fokozatát hár­man, bronz fokozatát tizen­öten, az NDK Nemzeti Nép­hadseregének katonája jel­vényt pedig 39-en kapták meg katonáink közül. Az egyesített fegyveres erők fő­­parancsnoka, Jakubovszkij marsall is­ adományozott ju­talmakat, s ezzel együtt több mint 100-an részesül­tek a Magyar Néphadsereg tagjai közül elismerésben. Összességében: a „Fegy­verbarátság” gyakorlat­­ so­rán kitűzött politikai és ka­tonai feladatokat eredmé­nyesen megoldottuk. Podgornij Iránba látogat Mohammed Reza Pahlavi, iráni sah meghívására Nyi­­kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke október végén részt vesz a Szovjet­unió műszaki és gazdasági segítségével épült transziráni gázvezeték hivatalos megnyi­tásának ünnepségein. A transziráni gázvezeték a Közép- és Közel-Kelet leg­nagyobb gázvezetéke, kiterje­dése több mint ezer kilomé­ter. A fő vezeték délről ha­ladva átszeli csaknem az egész országot. A vezeték Asztara szovjet város körzeté­ben­ lép át a határon és egye­sül a szovjet gázellátási rend­szerrel. Ezen a vezetéken jut el a földgáz Azerbajdzsánba, Grúziába és Örményország­ba. „Napkúrázó” fűzvesszők Mint valami indián látrak, úgy sorakoznak a száradó fűz­­vesszők a tenki telephely kebjében. 110 holdon termelnek ilyen vékony szili vesszőket, amely értékes alapanyag az ex­portra készülő különféle kerti bútorokhoz és kosarakhoz, minként 20 vagonnal dolgozn ik fel a telephely termékéből, ez­ért ké­sől 55 vagonnffit szállítanak a Dunántúlról hántolásra. ,r jf Kin Az országban az elsők között A művelődési ház gazdája a tsz Könyvtáravatás Detken alakulása óta eltelt 20 év eredményeiről, gondjairól. Konkrét adatokkal szemlél­tette, hogy mit tettek a köz­ség vezetői, a tanácstagok Detk fejlődéséért. A jubileu­mi tanácsülés során elisme­­rő oklevéllel tüntették ki a munkájukat évek óta lelkiis­meretesen végző tanácstago­kat. Pál Józsefnek, Pethes István, a gyöngyösi járási tanács vb-eln­öke nyújtotta át — 20 éves tanácstagságának elismeréseként — az Elnöki Tanács oklevelét. A tanács­ülés keretében avatták az újonnan létesített községi könyvtárat is. Az új létesít­ményt — 3700 kötet korszerű otthonát — Pethes István ad­ta át a községi tanács vb­­elnökének. Szabó István, or­szággyűlési képviselő, a ter­melőszövetkezet elnöke, ez­után vette át gazdaként a korszerűsített, új épületré­szekkel gyarapítót művelő­dési házat. A termelőszövet­kezet évek óta jelentős ös­­­szegekkel támogatja a falu kulturális életét. A művelő­dési ház bővítésére több mint százezer forintot áldoztak a detki termelőszövetkezeti ta­gok. Most — az országban elsők között — gazdái bőke­zű mecénásai lettek a köz­ségi kultúrcentrumnak. A saját kezelésbe került műve­lődési ház üzemeltetésére évi 140 ezer forintot áldoz a ter­melőszövetkezet. A járási ta­nács vb-elnöke méltatta ezt a nem mindennapi, megértő támogatást, s hangsúlyozta, hogy ez a nemes gesztus mindenképp elősegíti a detki kulturális élet fellendülését. A meghitt hangulatú ün­nepség után a gyöngyösi já­rási könyvtár irodalmi szín­pada adott nívós, gonddal, érzékkel kivitelezett műsort. A meghívott vendégek ez­után megtekintették a ter­melőszövetkezet új létesít­ményeit: a zöldség-syü­nőtes, a tej- és a húsboltot, vala­mint a párját ritkító szociá­lis létesítményeket. Az estébe nyúló ünnepség­­sorozatot rengel ig tartó tánc­­mulatság követte. A detkiek számára szom­bat évek múltán is emléke­zetes nap marad. A majd másfél ezer lakosú község többszörösen is ünnepelt. Délután jubileumi tanács­ülést tartottak a művelődési házban Adamik István vb­­elnök számolt be a tanácsok

Next