Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP)A XXI. évfolyam, 251. szám ARA i I ORIXT 1970. október 25., vasárnap Egri Dózsa — Bp. Spartacus 2.0 (2. oldalon) Családi háromszög (4. oldalon) Miért nem lehet olajkályhát kapni? (6. oldalon) Egy találmány sorsa . . . (7. oldalon) Húszéves születésnap Két évtizedes fennállásukat ünneplik a tanácsok Ina: Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács V. B. elnöke Ezekben a napokban ünneplik 20 éves fennállásukat országszerte a tanácsok. Ahogy ilyen alkalmakkor lenni szokott, visszapillantunk a megtett útra, eredményeinkre, gondjainkra. Hosszú és küzdelmes volt ez az út, de amint a magyar társadalom, a párt által vezetett munkásosztály harca nyomán fokozatosan szocializmust építő társadalommá alakult át, úgy vált a fiatal tanácsrendszer is államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé. Húsz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok létrehozása helyes volt. Az akkori helyzet nemcsak megérett a tanácsok létrehozására, hanem rájuk politikai, gazdasági és szervezeti szempontból egyaránt szükség volt Az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibái, a politikai és kulturális életben elkövetett hibákkal egybefonódva, a személyi kultusz légkörében elmélyültek, károkat okozva a szocializmus ügyének. Ezek törvényszerűen hatotak a tanácsi szervezet fejlődésére. A kezdetben elért eredmények elismerése és tiszteletben tartása mellett megállapítható, hogy az elvárások és a tanácsok által lényegesen végzett munka között aránytalanságok jelentkeztek. A tanácsi munkára egyre inkább a kampányszerűség vált jellemzővé, az adminisztratív módszerek alkalmazása került előtérbe, amely végső soron oda vezetett, hogy a végrehajtó bizottságok tevékenysége elhalványította a tanácsok munkáját, és ez tömegkapcsolatuk lazulását eredményezte A párt- és államvezetés hamarosan felfigyelt a tanácsok munkájának fogyatékosságaira. A jogalkotás és az államszervezés eszközeit a tanácsrendszer továbbfejlesztésének szolgálatába állították. Az 1954-bn megalkotott új tanácstörvény a szocialista demokrácia fejlesztésében jelölte meg tanácsaink továbbfejlődésének útját, elsősorban és sokoldalúan a tanács mint testület szerepét helyezve előtérbe. Tanácsaink hibáik és fogyatékosságaik eltetére erős támaszai voltak népi államunknak. Ezért nem volt véletlen, hogy az ellenforradalom a párt és szervezeteinek szétverésére irányuló támadása mellett fő erejét a tanácsok ellen irányította. Tanácsaink döntő többsége e nehéz időben sem tért le a szocializmus építésének útjáról, és mind az ellenforradalom alatt, mind a konszolidációért vívott harcban politikailag jól vizsgáztak. Az ellenforradalom után fokozatosan új — az önállóság növelése irányába mutató — vonások jelentkeztek a tanácsok életében. Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés annak eredményes kibontakozása az állam, az államigazgatási szervezet gyorsabb ütemű fejlesztését követelte. Kellően megalapozott előkészítés és vita alapján a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésén elfogadott, a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésével kapcsolatos irányelvekben•ögzítést nyert a tanácsok és szerveik jellege, amelyet az eddigi hármas — államhatalmi, tömegszervezeti és államigazgatási — funkcióval szemben úgy határozott meg, hogy azok a szocialista állam helyi és területi, államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szervei E funkciókat csak akkor lehet hatékonyan betölteni, ha tovább szélesítjük, erősítjük, fejlesztjük a szocialista demokráciát. Szocialista demokráciánk továbbfejlesztése szempontjából ezért egy minőségilen új szakasznak kell tekintenünk a jelenlegi időszakot, melyben a tanácsi önkormányzat lehetősége és szükségessége megfogalmazódott. Az önkormányzati forma egyik legfontosabb vonása a nagyobb helyi önállóság, melynek az a lényege, hogy az edigiektől sok szempontból eltérő, a helyi ügyekben való önrendelkezés irányába mutató önállóságra törekszünk, és ezek már éreztetik kedvező hatásukat a testületi munkában. A gazdasági önállóság növelése mellett az is célkitűzés, hogy a település lakosságát érintő hatósági ügyek zömét a helyi tanácsok intézzék. E folyamat megindulását jelzi, hogy megyénkben 1969. január 1-vel húsz község elsőfokú iparhatósági jogkört kapott, és valamennyi községi tanács szabálysértési hatáskörr él rendelkezik. A kőlécekben végbemenő — nagyság és Városiasodó jelleg szerinti — differenciálódás a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális szükségletei mellett a hatósági szolgáltatás, továbbiaktól magasabb színvonalon történő ellátását követelte. A község mint általános igazgatási kategória e megnövekedett szükségletek kielégítésének már nem tudott megfelelni. Öt olyan községi igazgatási kategória létrehozása vált szükségessé, amely képes a megváltozott igények — városi színvonalat megközelítő — kielégítésére. E követelményeknek Heves, Füzesabony és Lőrinci községek feleltek meg, ezért Heves megye Tanácsa e községeket nagyközségekké és tanácsukat nagyközségi tanácsokká szervezte át. Hasonló célok elérése végett Heves megyében 12 községi tanács — 1970. július 1- vel — öt közös községi tanáccsá szerveződött.A tanácsok 20 éves fennállásáról való megemlékezés csak úgy lehet teljes, ha csak egy-egy mondatban is, de szólunk arról a fejlődésről, mely közreműködésükkel megyénkben bekövetkezett. Az 1954—1960 évek közötti időszakban az ipar fejlesztésére fordított összeg mintegy 7 milliárd forint volt Ebben 75 százalék a nehéz-, 20 százalék az élelmiszeripar és 5 százalék a könnyűipar fejlesztését szolgálta. A termelés több mint hétszeresére emelkedett, évenként megközelítőleg átlagosan 12 százalékkal növekedett Emelkedő termelésünk már nemcsak belföldi szükségleteket elégít ki, hanem egyre nagyobb mennyiségű árut értékesítünk külföldi piacokon is. Az iparfejlesztés eredményeként az iparban foglalkoztatottak száma 30 ezer fővel emelkedett. Kellő gondot fordítottak tanácsaink az építőipar fejlesztésére. Ma a megye területén folyó építési tevékenység értéke eléri az évi 1700 millió forintot. A tanácsoknak meghatározó szerepük volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Heves megye speciális tájtermelési adottságai révén betöltött szerepe országosan is jelentős. Megyénk mezőgazdaságát ma a belterjesség, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás jellemzi. A változások kedvezően hatottak a termelési eredményeknek, a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatottságára és életszínvonalára egyaránt. Nagy erőfeszítések eredményeként községeinket a föld- és makadám burkolatú utak helyett ma már portalanított utak kapcsolják össze. Kiegyensúlyozott fejlődéssel számolt kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózatunk is. Az egészségügyi ellátás elmaradottságát felszámoltuk. A fejlesztés iránya és volumene célkitűzéseinknek megfelel. Intézményeink száma emelkedett, korszerűsödött a felszereltség, létszámban és szakmai színvonalában gyarapodott a személyi állomány. Emelkedett az oktatási és népművelési feladatok ellátásának színvonala. Több, jó felkészültségű pedagógus, kielégítő felszereltségű iskolákban neveli, oktatja gyermekeinket A tanácsok kezdettől fogva tömegkapcsolataink kialakítására törekedtek. A lakosság részvétele a mindennapi életünket formáló helyi jellegű feladatok végzésében mindig számottevő volt. Különösen kifejezésre jutott ez a törekvés a város- és községfejlesztési tervek eredményes megvalósításában. Az 1957—59 évi 1—2 millió Ft értékű társadalmi munka, 1968—69 évi 20—21 millió Ft-ra való emelkedése azt igazolja, hogy a tanácsok törekvései alkalmazott munkamódszerei alapvetően helyesek voltak. A tanácsok két évtizedes eredményes működése mögött a tanácstagok, választott vezetők, a hivatali apparátus és a tanácsi tevékenységet segítő dolgozó emberek tízezreinek áldozatos, helyenként nagy erőfeszítéseket kívánó munkája rejlik. Most, amikor a tanácsok húsz esztendejére emlékezünk, köszöntjük mindazokat, akik ebben az újat alkotó tevékenységben részt vettek. Amikor a múltról, a végzett munkáról beszélünk, az előttünk álló fellatokra is gondolnunk kell, melyek megvalósítása reánk vár. Feladataink nagyok, minenkitől ereje és tudása legjavát követeli, mégis bizakodva tekintünk előre, mert a párt X. kongresszusának — közelmúltban nyilvánosságra hozott — irányelveivel a megye lakosága egyetért, kifejezve ezzel bizalmát a párt vezetése és politikája iránt. A közeljövőben elfogadásra kerülő Új tanácstörvény is nagyobb lehetőségeket biztosít majd a tanácsi munka továbbfejlesztéséhez célkitűzéseink eléréséhez és Jk feladata eredményes áeoldásához. ^ J A Magyar Néphadsereg méltó partnere és fegyvertársa szövetségeseinek Nyilatkozat a „Fegyverbarátság" hadgyakorlatról Kálazi József vezérőrnagy, aki a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlatán a nemzetközi törzsben a Magyar Néphadsereget képviselte — szombaton délelőtt nyilatkozott az MTI munkatársának a gyakorlaton szerzett tapasztalatokról. , — A hadgyakorlat — méreteit tekintve — a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek eddigi legnagyobb közös gyakorlata volt, ahol egy állam területén az összes szövetséges államok kijelölt csapatai részt vettek. A gyakorlat igazolta védelmi szervezetünk felkészültségét, a nemzeti fegyveres erők haderőinek és fegyvernemeinek magas fokú harckészültségét és hadra foghatóságát, együttműködésük magas színvonalát, újólag bizonyságát adta a parancsnokok és a törzsek felkészültségének, a tisztek, tiszthelyettesek és katonák harci képzettségének, politikai öntudatának. A „Fegyverbarátság” hadgyakorlat hozzájárult a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének további erősítéséhez, köztük a Magyar Néphadsereg fejlődéséhez. Elmondotta, hogy az egyesített fegyveres erők főparancsnoksága és törzse, valamint a gyakorlatot vezető Hoffmann hadseregtábornok. Az NDK nemzetvédemi minisztere külön is méltatta a Magyar Néphadsereg csapatainak és törzseinek magas fokú felkészültségét. Az elismerés kifejezésre jutott abban is, hogy a gyakorlaton történt eredményes részvételért a „Fegyverbarátság’ emlékérem arany fokozatát négyen, ezüst fokozatát hárman, bronz fokozatát tizenöten, az NDK Nemzeti Néphadseregének katonája jelvényt pedig 39-en kapták meg katonáink közül. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, Jakubovszkij marsall is adományozott jutalmakat, s ezzel együtt több mint 100-an részesültek a Magyar Néphadsereg tagjai közül elismerésben. Összességében: a „Fegyverbarátság” gyakorlat során kitűzött politikai és katonai feladatokat eredményesen megoldottuk. Podgornij Iránba látogat Mohammed Reza Pahlavi, iráni sah meghívására Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke október végén részt vesz a Szovjetunió műszaki és gazdasági segítségével épült transziráni gázvezeték hivatalos megnyitásának ünnepségein. A transziráni gázvezeték a Közép- és Közel-Kelet legnagyobb gázvezetéke, kiterjedése több mint ezer kilométer. A fő vezeték délről haladva átszeli csaknem az egész országot. A vezeték Asztara szovjet város körzetében lép át a határon és egyesül a szovjet gázellátási rendszerrel. Ezen a vezetéken jut el a földgáz Azerbajdzsánba, Grúziába és Örményországba. „Napkúrázó” fűzvesszők Mint valami indián látrak, úgy sorakoznak a száradó fűzvesszők a tenki telephely kebjében. 110 holdon termelnek ilyen vékony szili vesszőket, amely értékes alapanyag az exportra készülő különféle kerti bútorokhoz és kosarakhoz, minként 20 vagonnal dolgozn ik fel a telephely termékéből, ezért késől 55 vagonnffit szállítanak a Dunántúlról hántolásra. ,r jf Kin Az országban az elsők között A művelődési ház gazdája a tsz Könyvtáravatás Detken alakulása óta eltelt 20 év eredményeiről, gondjairól. Konkrét adatokkal szemléltette, hogy mit tettek a község vezetői, a tanácstagok Detk fejlődéséért. A jubileumi tanácsülés során elismerő oklevéllel tüntették ki a munkájukat évek óta lelkiismeretesen végző tanácstagokat. Pál Józsefnek, Pethes István, a gyöngyösi járási tanács vb-elnöke nyújtotta át — 20 éves tanácstagságának elismeréseként — az Elnöki Tanács oklevelét. A tanácsülés keretében avatták az újonnan létesített községi könyvtárat is. Az új létesítményt — 3700 kötet korszerű otthonát — Pethes István adta át a községi tanács vbelnökének. Szabó István, országgyűlési képviselő, a termelőszövetkezet elnöke, ezután vette át gazdaként a korszerűsített, új épületrészekkel gyarapítót művelődési házat. A termelőszövetkezet évek óta jelentős összegekkel támogatja a falu kulturális életét. A művelődési ház bővítésére több mint százezer forintot áldoztak a detki termelőszövetkezeti tagok. Most — az országban elsők között — gazdái bőkezű mecénásai lettek a községi kultúrcentrumnak. A saját kezelésbe került művelődési ház üzemeltetésére évi 140 ezer forintot áldoz a termelőszövetkezet. A járási tanács vb-elnöke méltatta ezt a nem mindennapi, megértő támogatást, s hangsúlyozta, hogy ez a nemes gesztus mindenképp elősegíti a detki kulturális élet fellendülését. A meghitt hangulatú ünnepség után a gyöngyösi járási könyvtár irodalmi színpada adott nívós, gonddal, érzékkel kivitelezett műsort. A meghívott vendégek ezután megtekintették a termelőszövetkezet új létesítményeit: a zöldség-syünőtes, a tej- és a húsboltot, valamint a párját ritkító szociális létesítményeket. Az estébe nyúló ünnepségsorozatot rengel ig tartó táncmulatság követte. A detkiek számára szombat évek múltán is emlékezetes nap marad. A majd másfél ezer lakosú község többszörösen is ünnepelt. Délután jubileumi tanácsülést tartottak a művelődési házban Adamik István vbelnök számolt be a tanácsok